Keresés

Keresési eredmények

• Tudásátadási formák elemzése egy tanulószervezetben

  71-78

  Kun Viktória

  Megtekintések száma:

  3

  Napjainkban számos szervezet felismerte, hogy a siker kulcsa a tudás. Ez a szellemi tőke kell, hogy az egyik legfontosabb vagyontárgya legyen a szervezeteknek és ez bizony az alkalmazottaik fejében rejlik. Dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy egy tanulószervezet, mely különböző szerepekkel és tulajdonságokkal bír, milyen tudásátadási formákat ismer, és hogyan használja ezeket. Vizsgálataimhoz kérdőíves megkérdezést alkalmaztam, esettanulmányt, valamint személyes célinterjút. A felmérés során a jelenleg használatos főbb tudásátadási formákat kellett értékelniük a megkérdezetteknek a megadott szempontok alapján. A válaszokat ezután összegeztem, majd csoportosítottam és értékeltem. Az eredményekből képet kaphatunk arról, a szervezet tagjai szerint mekkora hangsúly van az egyes tudásátadási formákon, és hogyan vélekednek azokról a formákról, amelyeket a vezetőség határozott meg számukra. Illetve, hogy mennyire találkozik a vezetők és a tagok elgondolása a szervezetben zajló Garvin - modelljén alapuló működésről, tudás megosztásról. Mennyire váltak be a felmérés kezdetén megfogalmazott hipotéziseim.

• Vállalkozói ökoszisztéma vizsgálata Debrecenben a nyitott innovációs terek szemszögéből

  23-28

  Horváth Adrienn

  Megtekintések száma:

  4

  „ „Az innováció nem csak a technológiához kötődik, annál többet jelent, egy átfogó vízió a jövőről. Az innovációt az emberek igényei, ambíciói, álmai vezérlik. A különböző társadalmi pozíciókban lévő emberek feladata, hogy megváltoztassák az utat, ahogyan élünk és dolgozunk. Ezt az átfogó víziót próbáltam közelebb hozni a jelenünkhöz” (KLERKX-MIERLO – LEEUWIS, 2013).” A téma aktualitását adja az is, hogy a digitális ipari forradalom idején járunk, a technológiai újítások csúcsán, amikor már lassan bekövetkezhet a „gépek lázadása” is. Így ezek a korszakokat átformáló technológia újítások, tendenciák gépek/ új technológia vívmányok olykor megkönnyítik a munkánkat, vagy felváltanak minket, majd egy világot átformáló változást hoznak magukkal. Jelenleg ebben a korszakban már a megfelelő tudás megléte és alkalmazása elengedhetetlen. Nyugat Európában és más fejlettebb országokban is különféle terek adnak helyet, a különféle trendek kialakulására, a megszerzett tudás alkalmazására (pl.: a Szilícium völgy, poliszok, klaszterek, co-workingek kialakulása). Ezek az innovatív terek hidat képeznek/képezhetnek a globális, nemzetközi vagy regionális technológia és tudástranszfer kialakulásához, ismereteink megosztásához, a versenyképességünk fejlesztéséhez. A kialakuló „új világ” mozgatórugói lehetnek.”

• A középkori magyar vaskultúra idegenforgalmi hasznosíthatósága

  151-158

  Thiele Balázs

  Megtekintések száma:

  4

  A vaskultúra hosszú múltra tekint vissza hazánkban. Számos régészeti feltárás, amely során kohótelepek, vaskohászati műhelyek kerültek napvilágra, bizonyítja, hogy már az avar és Árpád-korban, sőt azt megelőzőleg is fejlett vasipar volt a Kárpát-medencében. Az őskohászok kezdetleges eljárással állítottak elő ún. bucavasat, amelyből a kovácsfalvak kovácsai készítettek fegyvereket és más használati tárgyakat. A középkori magyar vaskultúra hazánkban nem közismert, idegenforgalmi kihasználtsága alacsony. Az elveszett vasipari tudás felelevenítése, bemutatása és megőrzése fontos feladat, amely hozzájárul a nemzeti tudástőkénk gyarapításához is. A dolgozatban a középkori magyar vaskultúra bemutatásától eljutunk egy, a középkori vaskultúrával foglalkozó skanzen megvalósíthatósági tervéig. A skanzen tervezett helye Somogy-megye, azon belül Marcali kistérség, a somogyfajszi Őskohó Múzeumtól nem messze, ahol a régészeti feltárások szerint a honfoglalás korában jelentős vastermelés folyt. A tervek kidolgozásához szükségem volt egy átfogó helyzetelemzésre, annak részletes felderítésesre, hogy egy ilyen turisztikai termék milyen hatással lenne a térség gazdaságára és turizmusára. A szakirodalom tanulmányozása, több középkori vasiparral foglalkozó nemzetközi szimpóziumon való részvétel, hasonló hazai programok szervezése, valamint egy németországi szabadtéri múzeum, a Kommern igazgatójával készített mélyinterjú lehetővé tette, hogy megismerjem, milyen módon fejleszthető turisztikai termékké a középkori vaskultúra.

• Ami a pénznél is többet ér – az IT cégek sepciális finanszírozásának hazai esetei

  87-92

  Jenei Anett

  Ványi Bernadett

  Megtekintések száma:

  0

  Az elmúlt évtizedben átalakult az infokommunikációs technológia, és az internetalapú szolgáltatások elterjedésével új fogyasztói szükségletek jelentek meg. Ezeknek az igényeknek a kielégítésére új típusú szolgáltatásokat nyújtó vállalatok jöttek létre. Az IT cégek térhódításával a köztudatban is egyre ismertebbé vált a kockázati tőke típusú finanszírozás, amely abban tér el a hagyományosnak tekinthető belső finanszírozási módoktól, hogy nemcsak tulajdonosi tőkét biztosít a portfolióvállalatnak, hanem a befektető aktív közreműködése során szakértelmét és kapcsolati hálóját is rendelkezésére bocsátja. Dolgozatunk célkitűzése, annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy mitől értékesebb a hagyományos tőkefinanszírozás formájától a kockázati tőke. Hipotézisünk szerint az IT cégekkel kapcsolatos tőkefinanszírozás sikerének kulcsa a befektető hozzáadott értéke, amely iparági szaktudásának, befektetői tapasztalatának és kapcsolati hálójának rendelkezésre bocsátása által valósul meg. Dolgozatunkban esettanulmányokon keresztül nyújtunk átfogó képet, három IT ágazatban működő, különböző vállalati életszakaszban lévő társaság kockázati tőkével való finanszírozásának hozzáadott értékéről. Az esettanulmányok alapján megállapítottuk, hogy minden vizsgált vállalat esetében beigazolódott, hogy a kapott tőkénél sokkal nagyobb jelentőséggel bír a befektető személyisége és az általa biztosított szemlélet, tudás, tapasztalat és kapcsolati háló.