Keresés

Keresési eredmények

• Deviza és forint alapú jelzáloghitelek az árfolyamgát és a végtörlesztés tükrében

  139-144

  Sepsi Barbara Katinka

  Megtekintések száma:

  3

  Számos hitelintézet széles termékskálájából választhatunk, ha hitelt szeretnénk igényelni. Vizsgálataim során svájci frank és euró alapú hitel került összehasonlításra egymással, illetve egy forinthitellel. Ezt a két devizát választottam alapul, mivel jelenleg hazánkban a deviza alapú hitellel rendelkező ügyfelek legtöbbje ebben a két devizában adósodott el. Azt a kérdést válaszolom meg, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben, melyik hitel, milyen igénybevétele volt kedvezőbb egy adós számára a törlesztett összegek és a fennálló tartozások tükrében. Ezen kívül javaslatot teszek arra, hogy a nehéz helyzetbe került adósoknak érdemes-e igénybe venni az árfolyamgát és a végtörlesztés nyújtotta segítséget. A forinthitel állandóságával szemben a deviza alapú hitelek kedvezőbb konstrukciója és változékonysága áll. Egyértelműen megállapítottam, hogy a svájci frank alapú hitel kezdetben kedvező konstrukciói a közepesen változékony árfolyamváltozás hatására a legdrágább hitellé vált. Az euró alapú hitel, a forinthitelnél és a svájci frank alapú hitelnél is kedvezőbbnek bizonyult. Az állam által nyújtott árfolyamgát akkor bizonyult kedvezőnek, ha csak átmeneti fizetési gondok merültek fel a törlesztés adott időszakában és a jövőben biztosított a jobb pénzügyi helyzet. A végtörlesztés lehetősége volt a legkedvezőbb megoldás a deviza alapú hitel kiváltására, amennyiben az adósok ezt saját forrásból tudták finanszírozni, nem pedig egy másik (esetlegesen drágább) forinthitel felvételével.

• Mérsékelt kockázatú befektetési alapok vagyonának és árfolyamának stabilitása és hosszú emlékezete

  81-88

  Somogyi Balázs István

  Megtekintések száma:

  4

  Dolgozatomban azt vizsgáltam, hogy a mérsékelt kockázatú befektetési alapok közé tartozó pénzpiaci-, hosszú kötvény-, és ingatlanalapok árfolyamának és vagyonának változása rendelkezik-e hosszú emlékezettel az általam vizsgált időszakban. Ezen információk segítségével a befektetők olyan plusz információkhoz juthatnak, mely segíthet a befektetési portfóliójuk kialakításában. Elemzéseimhez a nettó eszközértékük alapján legnagyobbnak számító öt hazai bank által forgalmazott pénzpiaci-, hosszú kötvény-, és ingatlanalapok közül választottam ki egy-egy alapot, melyek adatait a BAMOSZ oldaláról töltöttem le 2005. 01. 20-tól 2011. 06. 27-ig. A letöltött adatokat először vonaldiagram segítségével ábrázoltam, majd megvizsgáltam az összes alap árfolyam és kezelt vagyon adatát normalitás, stacionaritás szempontjából, valamint megvizsgáltam az idősorok korrelogramját is. A hosszú emlékezet vizsgálatát az R/S módszerrel becsült Hurst exponensek segítségével végeztem el. A kapott eredmények azt mutatták, hogy a vagyonváltozások mindhárom alap esetében hosszú emlékezettel rendelkeznek, az árfolyamváltozásokat vizsgálva pedig szintén elmondható, hogy egy két kivételtől eltekintve valamennyi alap esetében kimutatható a hosszú emlékezet. Annak ismerete, hogy az adott alap rövid- vagy hosszú emlékezettel rendelkezik olyan információt biztosít a befektetők számára, mely segíthet a jó befektetési stratégia kialakításában illetve a megfelelő belépési pont megtalálásában.