Keresés

Keresési eredmények

• A KÖZÉPISKOLÁSOK HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TOVÁBBTANULÁSÁNAK MOTIVÁCIÓJA AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

  21-27

  Gulyás Dávid

  Maklári Bálint

  Megtekintések száma:

  103

  Az érettségi előtt álló középiskolások életük egyik legnehezebb döntését hozzák meg azzal, hogy továbbtanulnak-e vagy sem. A KSH adatai szerint 2020-ban nappali és felnőttoktatásban 67,5 ezren tettek sikeres érettségi vizsgát. A 2020 szeptemberében induló képzésekre pedig 91,5 ezren felvételiztek. Ehhez képest a 2021 szeptemberében induló képzésekre jelentkezettek száma átlépte a 100 ezret is (101 878 fő). Kutatásunk elsődleges célja az észak-alföldi középiskolások továbbtanulási motivációjának vizsgálata és elemzése. Arra keressük a választ, hogy mik azok a legfőbb tényezők, amelyek arra buzdítják a fiatalokat, hogy továbbtanuljanak. A vizsgálatunk kiterjed a külföldi továbbtanulás lehetőségére is. Kutatásunk célcsoportja tehát azon 16-19 éves észak-alföldi (Jász-NagykunSzolnok megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) középiskolások, akik 1-2 éven belül érettségizni szeretnének. A kutatásainkat online kérdőív segítségével végeztük el, amelyre 348 válasz érkezett. Az eredmények alapján a feltételezésünk, miszerint a középiskolások nagy része tervez továbbtanulni a sikeres érettségi vizsga letétele után, igaznak bizonyult. Cikkünkben nem utolsó sorban kitérünk a felsőoktatás expanziójának és piacosodásának folyamatára, illetve Deci és Ryan motivációs elméletét alapul véve vizsgáljuk a továbbtanulási motivációk eloszlását.

• A HAZAI NAGYVÁLLALATOK ESG KÖZZÉTÉTELEINEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE AZ ÜZLETI SZEKTORBAN

  5-15

  Gulyás Dávid

  Megtekintések száma:

  210

  A fenntarthatóság szerepe világszerte, így a hazai üzleti életben is egyre jelentősebbé válik. Jelen tanulmány a magyar nagyvállalatok ESG (környezeti, társadalmi, vállalatirányítási) teljesítményére és közzétételeire fókuszál. Kutatásom során egy egységes ESG kérdéssort dolgoztam ki, amely alapján tíz hazai nagyvállalat ESG teljesítményét vizsgáltam és egy saját ESG indexet hoztam létre. Az index segítségével külön értékeltem a környezeti, társadalmi és irányítási szempontokat, valamint az aggregált ESG teljesítményt is. Az eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált vállalatok többsége felismerte a fenntarthatósági jelentések iránti fokozódó igényt, ugyanakkor több esetben tartalmi hiányosságokat is azonosítottam. Ezek a hiányosságok akadályozhatják az ESG szemlélet gyakorlati érvényesülését.