Keresés

Keresési eredmények

• A kannabidiol és az adenozinerg rendszer kapcsolata

  8-13

  Viczján Gábor

  Óvári Ignác

  Erdei Tamás Dániel

  Megtekintések száma:

  75

  A kannabidiol (CBD) a legjobban tanulmányozott, nem bódító hatású fitokannabinoid, ami számos kedvező hatása miatt világszerte nagy érdeklődés tárgyát képezi. Összefoglalónk célja a CBD sokrétű hatásainak jellemzése, mivel az emberi szervezetben számos molekuláris célpontját tárták már fel, melyeken hatva igen sokféle kórállapotot képes módosítani. A CBD gyulladáscsökkentő, daganatellenes, neuroprotektív, görcsoldó, anxiolitikus, antipszichotikus, antidepresszív, antidiabetikus, elhízás elleni, valamint az adenozinerg rendszert érintő hatásokkal is rendelkezik.

  A szív adenozinerg rendszere szempontjából a CBD esetében két fontos molekuláris célpontról lehet adatokat találni: az ENT1 típusú nukleozid transzporter (ENT1 vagy SLC29A1), melyet több vizsgálat is igazolt, és az A₁ adenozin receptor, amelyet szintén gyanúba hoztak. Az ENT1 a szív egyik fő adenozin transzportere, melyen keresztül befolyásolni lehet a szív interszticiális adenozin szintjét, míg az A₁ adenozin receptor a szívizom védelmében szerepet játszó egyik legfontosabb adenozin receptortípus.

• Az olvasástanítás hierarchikus ortográfiás módszere –bizonyítékok és lehetőségek

  Zsuga Judit

  Megtekintések száma:

  181

  Az olvasás az egyén tanult képessége, ami lehetővé teszi írott szöveg megértését és értelmezését. Az OECD országokban a szövegértés terén mért PISA (Programme for International Student Assessment) pontszámok fokozatos romlása alapján felvethető, hogy az olvasás tanításában szükség lehet új megközelítések kidolgozására, elsősorban a jelenlegi módszerekkel rosszul boldogulók számára. Az olvasástanítás hagyományosan a hang-betű megfeleltetés (silabizálás) elsajátításával kezdődik a betűkön alapuló írásrendszert használó országokban. Magyarországon a továbblépést rendszerint az egyes szótagokat alkotó betűk hangos összeolvastatása jelenti. Az agyműködés sajátosságaira fókuszáló kutatások felvetik az ortográfiás-morfológiai szegmentálásra alapozott módszerek igen eredményesek lehetnek. A továbbiakban bemutatásra kerül egy, a betű-bigram-morféma tagoláson alapuló, jelenleg pilot szakaszban járó, ún. ortográfiás olvasástanítási módszer, ami a jelenleg ismert neurobiológiai alapokra építve az agyi ventrális vizuális feldolgozólánc sajátosságait igyekszik figyelembe venni. A módszer lényege, hogy az olvasástanulás során a teljes szavak összeolvasás során, a betű – bigram (két, az adott nyelvben gyakran egymás mellé kerülő betű) – morféma (a legkisebb, már önálló jelentéssel bíró nyelvi egység) hierarchia szerint halad a tanulás. A gyerekek kezdettől fogva összefüggő magyar szöveget olvasnak hangos olvasással, mely biztosítja, hogy a gyerekek kontextuálisan gazdag környezetben találkozzanak az írott nyelvi elemekkel. Az ortográfiás olvasástanítási módszer jelentőségét a jövőbeli kontrollált vizsgálatok eredményei dönthetik el.

• Az állami és a magán egészségügy fogyasztói szemmel Magyarországon

  14-22

  Szigeti Szilárd

  Megtekintések száma:

  566

  A tanulmány kérdésköre a magyarországi lakosság állami és magán tulajdonú és finanszírozású egészségügyi szolgáltatásokról adott véleménye. Kapcsolat áll fenn a fogyasztók korcsoportja és a számukra elfogadható egészségügyi szolgáltatói forma között. Primer kvantitatív kutatás (N=1196) rámutat, egy állami tulajdonú intézményben kínált szolgáltatásért saját zsebből történő fizetés inkább elfogadhatatlan. Az 54 évnél idősebb generációnak van a legkevesebb tapasztalata a magánegészségüggyel, míg a legtöbb a 36-41 év közötti generációnak. A magyar felnőttkorú lakosság szerint a magán egészségügyi szolgáltatásokat a közfinanszírozott ellátással szemben a kevés várakozási idő, gyors időpont foglalás, emberibb bánásmód, páciensközpontúság és kellemes környezet jellemzi.

• A túlsúly és elhízás előfordulási gyakorisága, illetve kockázati szerepe a nemfertőző betegségek kialakulásában

  68-76

  Pataki Jenifer

  Hankovszki András Dávid

  Szőllősi Gergő József

  Megtekintések száma:

  273

  A túlsúly és elhízás következtében kialakuló nemfertőző betegségek világszerte kiemelt népegészségügyi problémaként vannak jelen.         
  Vizsgálatunk fő célkitűzése az elhízás hazai előfordulási gyakoriságának megismerése, továbbá a túlsúly és elhízás hátterében álló tényezők azonosítása, valamint kockázati tényezőként való megjelenése a különböző megbetegedések vonatkozásában.

  Elemzéseink során az Európai lakossági egészségfelmérés 2009, 2014 és 2019-es adatbázisainak összekapcsolt kérdéseit használtuk. A felmérés egyik erőssége, hogy a magyar felnőtt lakosságra reprezentatívnak tekinthető. A kategorikus adatok elemzése khí-négyzet próbákkal valósult meg, az elhízás és a betegségek közti összefüggéseket pedig többszörös logisztikus regressziós modellek segítségével értékeltük.

  Az adattisztítást követően az adatbázisban 2009-ben 4886-an, 2014-ben 5598-an, míg 2019-ben 5360-an vettek részt, így a végleges mintaelemszám 15844 volt. Az elhízás előfordulási gyakorisága 2009-ben 56% [95% MT: 54%-57%], 2014-ben 55% [95% MT: 54%-56%] volt; 2019-re pedig 62% [95% MT: 60%-63%]-ra emelkedett. A nemeket vizsgálva elmondható, hogy a férfiak 64%, míg a nők 52%-ban voltak túlsúlyosak vagy elhízottak. Korcsoportokat tekintve a 65 év felettiek (69%), iskolai végzettség esetében pedig az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők (60%) körében fordultak elő legnagyobb gyakorisággal a túlsúlyos vagy elhízott személyek.

  A vizsgálat évére, nemre, korra, képzettségre, családi állapotra, vélt egészségi állapotra, arra, hogy mennyit tehet valaki ez egészségéért, régióra, illetve zöldség- és gyümölcsfogyasztási szokásokra korrigált túlsúly vagy elhízás jelenléte 18%-kal (EH=1,18; p=0,011) növelte a légúti, 41%-kal (EH=1,41; p<0,001) a mozgásszervi betegségek kialakulásának esélyét. A szív- és érrendszeri megbetegedések 2,33-szor (EH=2,33; p<0,001), míg az anyagcsere betegségek 2,19-szor (EH=2,19; p<0,001) nagyobb eséllyel alakultak ki a túlsúlyosak vagy elhízottak körében.        
  Az eredmények alapján jól látható, hogy rendkívül magas az elhízás előfordulási gyakorisága Magyarországon, továbbá több népegészségügyi súllyal rendelkező betegség kialakulásában is rizikótényezőként jelent meg. Így kiemelten fontos lenne olyan intervenciós kezdeményezések kialakítása, melyek célja a túlsúly és elhízás visszaszorítása.