Keresés

Keresési eredmények

• AZ EURÓPAI FIATALOK KOSÁRLABDA LIGÁJÁNAK (EYBL) HATÁSA AZ U16-OS FIÚ KOSÁRLABDA KOROSZTÁLY FEJLŐDÉSÉRE

  Dara Lilla Csenge

  Bácsné Bába Éva

  Megtekintések száma:

  526

  Kutatási célcsoportként azért esett a választás az U16-os korosztályra, mert ez nagyon fontos korszaka egy fiatal sportoló életének, hiszen ezt követően, már csak egy korosztályban mutathatja meg egy játékos azt, hogy mire képes, hogy lesz-e belőle profi játékos, vagy sem. A kutatást nagymértékben segítette, hogy ezt a korosztályt a Debreceni Kosárlabda Akadémia kiemelten kezeli, és nemzetközi ligában, az Európai Fiatalok Kosárlabda Ligájának (EYBL) közép-európai bajnokságában szerepelteti. Ez lehetőséget adott a korosztály versenyeztetésének komplex vizsgálatára. A primer kutatáshoz három csapat lett kiválasztva, két magyar és egy olasz, hasonló kondíciókkal rendelkező, EYBL-ben is szereplő, és tornát rendezőklub. Ez biztosította az eredmények hazai és nemzetközi összehasonlíthatóságát. Szakértői interjúkban bontakozik ki az edzők, rendezők és a liga menedzser véleménye a korosztály nemzetközi versenyeztetésével kapcsolatban. 

• A DÖNTÉSHOZATAL ÉS A JÁTÉKINTELLIGENCIA KAPCSOLATA A KOSÁRLABDA STATISZTIKÁVAL

  Németh Kata

  Balogh László

  Megtekintések száma:

  501

  Összefoglalás: a kosárlabda a legnépszerűbb csapatjátékok közé tartozik világszerte. Általában a világ második legnépszerűbb sportágaként tartják számon, mintegy 450 millió regisztrált játékos játssza (RÁTGÉBER et al., 2019). Egy kosárlabdázó figyelme, döntéshozatala, izgalomra adott reakciója és ennek hasznosítása bonyolult folyamat. Belső- és külső tényezők, valamint különféle ingerek egyaránt hathatnak rá. A sportolók aktuális mentális és fizikai állapota befolyásolja teljesítményüket. A tapasztalat, a rutin, a lejátszott és leedzett játékévek, a fejlesztő ingerek befogadása és adaptálása meghatározzák a pályán való eredményességet. A kognitív képességek, végrehajtó funkciók, valamint ezek gátlása mind olyan pszichológiai folyamatok, amik az összpontosítást segíthetik, vagy korlátozhatják. Ezek felmérése és mérése kiemelten fontos lehet a sporteredmények szempontjából, ugyanakkor szubjektív feltételezéseink objektív alátámasztására is. Számos technikai és taktikai elem építi fel a kosárlabda játékot, de fontos a megfelelő motorikus és affektív képességek megléte is a döntések meghozatalakor. A játékosoknak alkalmazkodniuk kell tudni a hirtelen érkező, változatos ingerekhez és a tőlük telhető legadekvátabb és legmegfelelőbb döntést kell meghozniuk a pozitív következmény érdekében. Ennek mutatói és eredményessége élő statisztikával mérhető a kosárlabda mérkőzések során. Jelen kutatásomban ezek eredményeit kívánom összehasonlítani a mérkőzések előtt és után elkészített Colour-Word Interference Test és Trail Making Test-tel.

• TEHETSÉG AZONOSÍTÓ, KOMPLEX TELJESÍTMÉNYDIAGNOSZTIKAI PROTOKOLL A KOSÁRLABDÁZÁSBAN

  Balogh László

  Rátgéber László

  Nagy Dóra

  Megtekintések száma:

  58

  Ha a folyamatos versengésben versenyelőnyt akarunk szerezni a hazai és nemzetközi vetélytársainkkal szemben, akkor – stratégiai szinten mindenképpen – az első feladat a sportra, illetve az adott sportágra, később az adott posztra helyesen szűrni, kiválasztani, majd konzekvensen, tudatosan, tervszerűen, a sporttudomány eredményeit felhasználva végig vinni a tehetséggondozás hosszú, sok türelmet és kitartást igénylő folyamatát.

  A tehetség-azonosítás célja a sportban is azon gyermekek kiválasztása, akik az adott sportág eredményes űzéséhez szisztematikusan fejleszthető képességekkel rendelkeznek.

  Ennek érdekében komplex, a teljesítmény minden lehetséges, sportág specifikus összetevőit szükséges mérni. Kutatók a csapatsportok tehetségazonosító protokolljainak meta-analízise során arra jutottak, hogy fizikai paraméterek, mint magasság, testtömeg, testösszetétel, a fiziológiai kapacitás, mint aerob kapacitás, anaerob erő, erő, a motorikum oldalán a koordináció, és az agilitás játszik meghatározó szerepet. Ugyanakkor bizonyos pszichés mentális képességek megléte, a stressztűrő-képesség, a döntéshozó képesség megfelelő színvonala mind fontos tényezők egy-egy sporttehetség azonosításakor.

• A MENTÁLIS KEMÉNYSÉG ÉS A BÜNTETŐDOBÁS KAPCSOLATA, ELIT UTÁNPÓTLÁS KORÚ KOSÁRLABDÁZÓK KÖRÉBEN

  Torma Eszter Panna

  Bíró Eszter

  Makra Gabriella

  Balogh László

  Megtekintések száma:

  325

  Kutatásunk során a kosárlabdázás eredményességét meghatározó egyik fő játékelem, a büntetőbás hatékonyságát hasonlítottuk össze a mentális keménység szintjével. A kosárlabdázásban, a bűntetődobás az a technikai elem, mely a legtöbb koncentrációt igényli a helyes kivitelezés mellett. Azon, hogy egy játékos hogyan értékesíti a bűntetődobást, fontos mérkőzések dőlhetnek el. Pontosan ezért feltételezzük, hogy a jó büntetődobó játékos magas fokú mentális keménységgel rendelkezik, hiszen ennek fő ismérvei, a siker iránti motiváció , és a megfelelő önbizalom fenntartása akár az alkalmi kudarcok ellenére is. Célunk, hogy kapcsolatot találjunk a két változó között, segítve ezzel az edzők és sportolók felkészülését és eredményességét.
  

   

• A CÉLKITŰZÉS HATÁSA AZ UTÁNPÓTLÁS KORÚ KOSÁRLABDÁZÓK FEJLESZTHETŐSÉGÉRE A KONTROLLHELY ÉS MOTIVÁCIÓ FORRÁSÁNAK TÜKRÉBEN

  Új Eszter Dorottya

  Csukonyi Csilla

  Őrsi Balázs

  Kiss Brigitta

  Megtekintések száma:

  318

  A vizsgálatunkban arra kerestük a választ, a Debreceni Kosárlabda Akadémia utánpótlás korú játékosai (U11 – 76 fő) motiválásában mely tényezők játszák a leginkább meghatározó szerepet, különös tekintettel a kontrollhelyük és a célkitűzésük alakulására a teljesítmény fejlődésük felmérése kapcsán.  Ehhez a célkitűzéses vizsgálatok egy olyan követéses eljárását vettük alapul, amely a kontrollhely és a célkitűzés vizsgálatok felmérésén túl a fizikai állóképesség alakulása is a nyomon követhető volt.  Eredményeink azt mutatják, hogy mind a választás minősége (hogy mennyire nehéz feladatot vállalnak a vizsgálat során a sportolók), mind a kontrollhely alakulása, valamint a motiváció forrása befolyásoló tényezők lehetnek a sportolók célkitűzéses fejlődése terén. A kapott eredmények arra is rávilágítottak, hogy bár számos objektív mérőeszköz és vizsgálati eljárás áll az edzők és a sportpszichológusok rendelkezésére a sportolók csúcsteljesítményének felmérésére és annak alakulására nézve, azonban az edzésmódszerek változtatásával és újabb motiváló erők bevezetésével további esetleges eredményjavulást lehetne elérni az utánpótlás csapatok esetében.