Összefoglalás: a kosárlabda a legnépszerűbb csapatjátékok közé tartozik világszerte. Általában a világ második legnépszerűbb sportágaként tartják számon, mintegy 450 millió regisztrált játékos játssza (RÁTGÉBER et al., 2019). Egy kosárlabdázó figyelme, döntéshozatala, izgalomra adott reakciója és ennek hasznosítása bonyolult folyamat. Belső- és külső tényezők, valamint különféle ingerek egyaránt hathatnak rá. A sportolók aktuális mentális és fizikai állapota befolyásolja teljesítményüket. A tapasztalat, a rutin, a lejátszott és leedzett játékévek, a fejlesztő ingerek befogadása és adaptálása meghatározzák a pályán való eredményességet. A kognitív képességek, végrehajtó funkciók, valamint ezek gátlása mind olyan pszichológiai folyamatok, amik az összpontosítást segíthetik, vagy korlátozhatják. Ezek felmérése és mérése kiemelten fontos lehet a sporteredmények szempontjából, ugyanakkor szubjektív feltételezéseink objektív alátámasztására is. Számos technikai és taktikai elem építi fel a kosárlabda játékot, de fontos a megfelelő motorikus és affektív képességek megléte is a döntések meghozatalakor. A játékosoknak alkalmazkodniuk kell tudni a hirtelen érkező, változatos ingerekhez és a tőlük telhető legadekvátabb és legmegfelelőbb döntést kell meghozniuk a pozitív következmény érdekében. Ennek mutatói és eredményessége élő statisztikával mérhető a kosárlabda mérkőzések során. Jelen kutatásomban ezek eredményeit kívánom összehasonlítani a mérkőzések előtt és után elkészített Colour-Word Interference Test és Trail Making Test-tel.