Keresés
Keresési eredmények
-
Innovation, Artificial Intelligence in Contingent Work-Force Management
571-590Megtekintések száma:669In recent years, the global use of contingent workers is rapidly increasing despite the increasing quantity of artificial intelligence applications in business. The question is "how these companies leverage the use of artificial intelligence to enhance contingent workforce's management?". The ideal goal of this paper is to develop a purely conceptual application of innovation, artificial intelligence (AI) adjacent to contingent workforce management(CWM). The researcher used qualitative information gathered from various authors and observations to reinforce the usage of AI. One of the critical tools to integrate with contingent workforce management for reduction of time spent on human resource administrative tasks is AI. There must be a transformation of thinking, accepting positive organizational change, utilization of technology and openness to new technology to foster AI. Along with that, integrating contingent workforce management with AI reduces risks and costs, increases efficiency and quality of work. Innovation and Artificial intelligence have been used in five pillars performance of contingent workforce management to mitigate the challenges associated with it.
-
Üzleti menedzsment közszférabeli adaptációjának kihívásai
274-285Megtekintések száma:129Mind az üzleti menedzsment, mind a közszféra próbál, olyan munkahelyet biztosítani a munkavállalók számára, amit a munkaerő megbecsül, valamint ahol jól érzi magát, azonban a közmenedzsment meglehetősen nagy kihívásokkal néz szemben, ezen a területen. A tématerület kutatásának nehézségei ellenére, fontosnak tartom az adaptációs elemeket megvizsgálni. Érdemes mélyebben belenézni abba, hogy a versenyszféra miért vonzóbb munkavállaló számára és ezeket a pozitív elemek milyen módon tudnak megjelenni a közszférában.
-
A technológiai fejlődés lehetséges munkahelyteremtő-, és romboló hatásai
53-61Megtekintések száma:337A történelem során a technológiai változások gyakran a munkavállalói szorongások alapját szolgálták. 1811 és 1816 között Angliában a munkavállalók egy csoportja – akik „Luddistáknak” nevezték magukat – tönkretették azokat a gépeket, amelyekről azt gondolták, hogy veszélyeztetik a munkahelyüket. A 19. századi gondolkodók és közgazdászok, mint Karl Marx és David Ricardo azt jósolták, hogy a gazdaság gépesítése végső soron a munkavállalói körülményeket rontaná, megfosztva őket attól, hogy egy elfogadható szintű bérből élhessenek. Az elmúlt évszázadban John M. Keynes (az 1930-as években) és Wassily Leontief (az 1950-es években) azon félelmüket fogalmazták meg, hogy egyre több és több munkást váltanak ki gépi megoldásokkal, amely munkanélküliséghez vezet. Az utóbbi években Brynjolfsson és McAfee (2014) állította, hogy a jelenlévő technológiák csökkentik a munkaerő iránti keresletet és az emberi munkaerő egy részét tartós hátrányba sodorják. Azonban számos kompenzációs mechanizmus létezik, amelyek ellensúlyozhatják az automatizálás és általában a folyamatinnováció kezdeti munkaerő-kiszorító hatásait (Vivarelli, 2015). Először is, miközben a munkavállalókat kiváltják azokban az iparágakban, amelyekben bevezetik az új gépekbe épített technológiát, további munkavállalókra van szükség az új gépeket gyártó iparágakban. Másodszor, az automatizálás (és általánosságban a folyamatinnováció) csökkenti az átlagos költségeket. Acemoglu és Restrepo (2017) azt állapították meg, hogy ez egyrészről ár-termelékenységi („priceproductivity”) hatást eredményez (mivel a termelési költségek csökkennek, az iparág kibővítheti és növelheti munkaerő-igényét); és másrészről a termelés méretgazdaságossági hatásához vezet (az automatizálás miatti költségcsökkenés a teljes kibocsátás növekedéséhez vezet, és minden iparágban növeli a munkaerő iránti igényt). Hasonlóképpen, Vivarelli (2015) azzal érvel, hogy az alacsonyabb átlagköltségek alacsonyabb árakat eredményezhetnek (ha az ipar piaci struktúrája tökéletesen versenyképes), stimulálják a termékkeresletet, vagy extra nyereséget eredményezhetnek (ha az ipar szerkezete nem tökéletesen versenyképes). Ha ezeket az extra nyereségeket újra befektetik a cégbe, ez a beruházás új munkahelyeket teremthet. Az előadás ezen ellensúlyozó eseteket szándékozik bemutatni és valós példákkal alátámasztani a szakirodalom alapján.