Keresés

Keresési eredmények

• A controlling fejlődéstörténete, helye és szerepe a gazdálkodó szervezetekben

  466-477

  Sütő Dávid

  Megtekintések száma:

  1066

  A controlling kialakulása a 20. század elejére tehető, így már egy évszázados töretlen tudományterületi fejlődés tudhat maga mögött, és alkalmazásra került mind a pénzügyek, gyártás-termelés, kereskedelem értékesítés területein. A pénzügyi számvitelen belül kialakultak a költségek és teljesítmények tervezéséért, elszámolásáért felelős tevékenységek, amelyet a vezetői számvitel, mint a menedzsment folyamatosan növekvő információigényét kielégítő terület fogott össze. Az operatív működésen túl a növekvő és diverzifikálódó vállalatoknál a controlling kiterjedt a stratégiai vezetés szintjére is. A controlling tevékenység fő fókusza a 21. századi vállalatoknál a szervezeti teljesítmény javítása. Korábban voltak különbségek a controlling német és angolszász irányzatai között. Míg a német megközelítés szerint a controlling egy eszközrendszer, amely segítségével rendelkezésre állnak a vezetői döntéshozatalhoz szükséges információk, ezek alapján pedig megvalósíthatók a tervezés, ellenőrzés, és controll tevékenységek. Ezen túl a német irányzat szerint a controlling tevékenységért külön szervezeti egység a felelős. Ezzel szemben az angolszász felfogás szerint a controlling a vezetés része, és a vezetők feladata az erőforrások hatékony allokálása, az ún. „management controll”, a tervezés és controll feladatok egyszerre történő ellátása. Bár azzal kapcsolatban, hogy „hol a helye” a controllingnak a vállalat szervezeti keretein belül, felfedezhetjük a különbségeket, a két irányzat között. Tényként kijelenhető azonban, hogy a vezetés és a controlling egymástól elválaszthatatlan, mind a két a terület együttes célja a vállalti teljesítmény növelése.

• A coaching szemlélet stratégiai szintű alkalmazásának lehetőségei

  1-13

  Árváné Ványai Georgina

  Márton Mónika

  Gál Tímea

  Megtekintések száma:

  433

  Tanulmányunk tárgya a business coaching, amely személyre szabott vezetőfejlesztő eszköz, az ügyfél aktuális problémáival foglalkozik és legtöbbször a jóból kiválóvá való transzformáció a folyamat célja. A coaching szervezeti szintű alkalmazásával a hagyományos és az innovatív szervezetek kultúrája is gyökeresen változtatható meg. A változás azért lehetséges, mert a coaching hatására az egyéni szinteken is nagyon erős elköteleződés figyelhető meg. A változások az emberek viselkedésében érhetők tetten, nő a szervezeten belüli kreativitás, a tervezés és a megvalósítás hatékonysága. Pozitív hatással van a munkavállalók motivációjára is, mivel fokozatos és kevésbé forradalmi változtatásokat vár tőlük. Jelen tanulmány célja, hogy megvizsgálja a coaching, mint vezetőfejlesztési eszköz stratégiai szintű alkalmazását.

• Stratégiát megalapozó elemzések gyakorlati alkalmazása

  59-72

  Nábrádi András

  Forest David

  Madai Hajnalka

  Bittner Beáta

  Kovács Tünde Zita

  Nagy Adrián

  Megtekintések száma:

  486

  A környezet növekvő változékonysága egyre nagyobb kihívást jelent a vállalatok, vállalkozások számára. A gazdasági események bekövetkezésének sebessége változó, a bizonytalanság miatti kockázat nő, ami az üzleti vállalkozásoktól új szemléletű tervezési gyakorlatot vár el. Stratégiájuk kialakítása, tervezése során mind a külső és a belső környezet tényezőinek feltárása, mind a versenytársaik elemzése jól megválasztott módszerek alapján történhet. Ezen módszerek áttekintését, a tervezési és oktatási gyakorlatban történő alkalmazását tekintjük cikkünk céljának, melynek során a hazai és a nemzetközi gyakorlatban is alkalmazott stratégiát megalapozó módszereket mutatjuk be, kiemelve a külső és a belső környezetet elemző módszereket. A külső környezet elemzése során a hagyományos PEST analízisre és a Porter–féle öttényezős modellre épülő külső faktor értékelő mátrix felépítését és alkalmazhatóságát szemléltetjük. A belső elemzési módszerek esetén a módszerválasztás szempontrendszerét, valamint az alkalmazható módszerek esetén az erőforrás alapú megközelítésre, kulcsfontosságú tényezők elemzésére, illetve a Porteri értéklánc elemzésre épülő belső faktor értékelő mátrix jelentőségére térünk ki. A stratégiát megalapozó elemzések harmadik pillérét a versenytársak mátrix alapú értékelése jelenti. A módszerek alkalmazhatósága függ a vállalkozás formájától, működési területétől és tevékenységének jellegétől, amit az új gazdasági szférák (pl.: sharing) és az átalakult erőviszonyok megjelenése is bonyolít.