Keresés
Keresési eredmények
-
Az innováció lehetséges hatása a sportágak versenyképességére
666-677Megtekintések száma:215A sportágakhoz kapcsolódó innovációs és fejlesztő tevékenységek, illetve a folyamatok során létrejövő eszközök elősegítik a teljesítménykényszerben lévő sportági szereplőket (sportoló, edző, sportvezető), hogy szakágukban kiemelkedő eredményeket érjenek el.
A sportági eredményesség nagymértékben kihathat a sportágak társadalmi megítélésére és a gazdasági potenciáljukra, ezáltal a szakágak jövőjére is. Tanulmányomban arra vállalkozom, hogy bemutassam a versenysporthoz kapcsolódó innovációs folyamatokat, továbbá ezen újító tevékenységek során létrejövő termékeket, majd megvizsgáljam, hogy ezen kellékek hogyan és milyen mértékben befolyásolják a vizsgált sportágak gazdasági és sportszakmai eredményességét.
-
Versenysportolók sporttevékenységgel kapcsolatos kiadásainak vizsgálata
126-134Megtekintések száma:91Az elmúlt évtizedekben a sport gazdasági szerepe világszerte növekedett, és ez alól Magyarország sem kivétel. A sport az egyik legfontosabb iparágak közé tartozik, amely jelentős gazdasági előnyöket kínál az országnak. Ennek megfelelően a sportgazdasági terület egyre nagyobb figyelmet kap, és egyre fontosabb szerepet játszik a nemzetközi és hazai gazdaságban egyaránt. A tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy az embereknek mekkora kiadásai vannak a sportolással kapcsolatban. Kérdőíves felmérést végeztünk, demográfiai adatokon kívül, a sportolási szokásokra és sportolással kapcsolatos költéshajlandóságukra kérdeztünk rá. A válaszadók többsége versenysportoló, akik többnyire csapatsportágakban versenyeznek. Az eredmények szerint a megkérdezettek közül, aki csapatsportágat űz, annak semmivel sem kell több kiadásra számítania, havi szinten, mint azoknak az embereknek, akik egyéni sportágat űznek.
-
Zöldülő sporttermékelőállítás – Egyes sportszer- és sportruházat gyártó vállalatok környezetbarát törekvései
45-61Megtekintések száma:132Napjainkban a fenntarthatóság kérdésköre kardinális probléma, világméretűvé nőtte ki magát. A fenntarthatóság kérdése egyaránt érinti a társadalmat, az egészséget, a gazdaságot és nagymértékben a környezetet is. A sportszektor környezettel lehatárolt kapcsolódási pontjait, a fenntarthatóság környezeti aspektusának vizsgálatát kutatások alapjainak tekintik, mellyel napjainkban egyre több nemzetközi tanulmány, szakirodalom foglalkozik. A sportszer- és sportruházat gyártó vállalatok magas számú, többszintű globális ellátási láncokon végbemenő termeléssel működnek. Folyamatosan igyekeznek kielégíteni a fogyasztók hirtelen igényváltozásait, melynek eredményeképpen magas nyersanyag- és erőforrásigény, hulladék- és üvegházhatású gázok kibocsátása és vízfelhasználás is társul, melyek részei a legkárosabb környezeti hatásoknak.
A tanulmány célja, hogy bemutassa a Nike, az Adidas és az Under Armour multinacionális sportszer-és sportruházat gyártó vállalatok alapanyag felhasználására, hulladékgazdálkodására, vízhasználatuk minimalizálására, valamint a szénlábnyomuk csökkentésére irányuló környezetvédelmi intézkedéseit, melyeket üzleti stratégiájuk során igyekeznek egyre nagyobb arányban alkalmazni.
-
Sportcivil társaságok – megközelítések és tények
158-166Megtekintések száma:218Magyarországon az 1989-es rendszerváltást követően kezdődött meg a civil szektor erősödése, több törvényi átmenetet követően mindenekelőtt a jelenleg is hatályos 2011. éviCLXXV. törvény (rövid nevén civil törvény, Civiltv. vagy Ectv.) szabályozza a szektor működését, kiegészülve további törvényi háttérrel. Az új szabályozás lényeges eleme egy, az addigiaktól alapvetően eltérő szervezeti forma, az ún. civil társaság megjelenése, mely szokatlan szervezeti forma nemzetközi szinten is. A KSH 2019. év végén megjelent, a hazai nonprofitok statisztikai áttekintését lehetővé tévő adatbázis gyakorlatilag semmiféle információt nem tartalmaz az új szervezeti forma működési sajátosságaira, adataira vonatkozóan, sőt, igazából alig lehet valamit tudni róluk, mely okkal kelti fel a kutató érdeklődését a téma és a szervezeti forma iránt. A lehetséges szekunder adatokon túl egy, a közelmúltban befejezett sportcivil szervezeti kutatás primer adatbázisa ugyanakkor tartalmaz, ha alacsony elemszámban is, olyan alapvető adatokat, mely kiinduló pontot jelenthet a sporttal összefüggésbe hozható civil társaságok egyes sajátosságainak feltárására.
-
Sportcivilek-ellenőrzés, beszámolási sajátosságok
289-299Megtekintések száma:213Az ellenőrzés, mint vezetési funkció nem mondható egy, a vezetési szakirodalmakban különösen preferált vizsgálati témának, hasonlóan igaz ez a civil szervezetek témakörére is. Magyarországon a rendszerváltást követően intenzívvé váló nonprofit, azon belül pedig a civil szféra lényegesen meghatározóvá vált. 2017-ben a 61 151 nonprofit szervezet 15,2%-a sport cél szerinti tevékenységű, az 53 613 klasszikus civil szervezet (egyesületek és alapítványok) esetében ez az arány magasabb, 16,2%. Ezeknek a szervezeteknek különös sajátossága a támogatásokkal kapcsolatos különös összefüggés, mely a KSH aktuális adatai szerint mára támogatásfüggőséggé vált (a bevételek közel 2/3-a támogatás). Ezért válhat érzékennyé a téma, amennyiben egy szervezet ugyanis nem tud elszámolni támogatásokkal, vagy nem tud megfelelni a törvényi elvárásoknak, úgy az összefüggésben lehet a vezető ellenőrzői funkciójával, és rávilágít a civil szervezetek és az ellenőrzés összefüggésére. Tanulmányunkban az ellenőrzés mint vezetési funkción keresztül kívánjuk röviden áttekinteni a téma sajátosságait, ahol eredményeink szerint ezek a szervezetek egy jelentős része nem is igazán tud az elvárásoknak megfelelően teljesíteni.
-
Fogyasztói motivációs vizsgálatok fitnesz szolgáltatást igénybe vevők körében
442-453Megtekintések száma:280A világszerte jellemző inaktivitás számos egészségügyi probléma előidézője. A lakosság mozgásszegény életmódja komoly terheket jelent egy nemzetgazdaság számára. Magyarországon az egészségügyi mutatók rosszabbak az európai átlagnál, nemcsak a fizikai aktivitás, hanem a dohányzás, táplálkozás és alkoholfogyasztás tekintetében is [1]. 2013-ban hazánkban a lakosság mindössze 38%-a sportolt rendszeresen, 62% soha vagy ritkán [2]. Az inaktivitás következtében kialakuló betegségek több költséget jelentenek a gazdaságnak, mint amivel a fizikai aktivitás növelése járna [3]. A korábbi kutatások szerint a szabadidő-sportolók számára hazánkban a legfontosabb rendszeres testmozgásra ösztönző erőt az egészség megőrzése, a fizikai teljesítőképesség növelése, a pihenés és kikapcsolódási lehetőség, a testmozgás szeretete valamint a stressz levezetése jelenti [4; 5]. A fitnesz szektor széles rétegek számára elérhető sportlétesítményei, a fitneszklubok a rendszeres sportolásba való bekapcsolódásra nyújtanak lehetőséget, ezért szükséges vizsgálni, hogy milyen tényezők motiválják a fitneszszolgáltatásokat igénybe vevő sportolók edzéseken való részvételét. A sportolók céljai és a sportolásra ösztönző motivációk vizsgálatával számos kutatás foglalkozott már, amelyek arra az eredményre jutottak, hogy a fitnesztermi vagy otthoni kondicionáló edzések inkább az extrinzik, míg a többi sportban való részvétel az intrinzik motivációs tényezőkkel állnak kapcsolatban [6; 7]. Vizsgálatom középpontjában a fitnesztermek által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevő szabadidő-sportolók (753 fő) álltak, akik esetében az edzéseken való részvételt befolyásoló motivációs tényezőket mértem fel. Eredményeim alátámasztják azt, hogy a fitnesz-szolgáltatások fogyasztóinak motivációi hasonló sorrendet mutatnak a többi szabadidő-sportolóéhoz, legtöbben az egészség megőrzése, a fizikai állóképesség fejlesztése, valamint a kikapcsolódás érdekében járnak fitneszedzésekre, ugyanakkor a válaszadók számára a külső megjelenés javításának célja szintén fontos szerepet tölt be.
