Keresés
Keresési eredmények
-
Sportcivil szervezetek társadalmi érintettségének vizsgálata
23-34Megtekintések száma:176A KSH hazai adatbázisában fellelhető információkat elemezve azt tapasztalhatjuk, hogy a klasszikus civil szervezetek, különösen a sportprofillal rendelkező civil szervezetek bevételének meghatározó része főként állami vagy magán támogatásból származik. Emellett az is elmondható, hogy ezek a szervezetek alapvetően nem profit orientáltak, és jelentős szerepet töltenek be a társadalmi integrációban, és lényeges társadalmi feladatok ellátásában. Épp ezért lényeges kérdés, hogy milyen mértékben és módon valósul meg a társadalmi beágyazottságuk, milyen módon hatnak az emberekre a civil szervezetek a működésük során? A civil szervezetek azon belül is a sport civil szervezetek társadalmi hasznosságának vizsgálata, a szféra támogatottsági viszonyai miatt kiemelt területként jelentkezik. Vizsgálatunkban arra vállalkozunk, hogy megvizsgáljuk a felmérésben szereplő szervezetek aktivitását, azok társadalmi hatását és a keletkező adatokat összevessük a helyi társadalomban betöltött szerepükkel. A vizsgálat során felmért civil szervezetek közel 50%-a lokális hatókörrel rendelkezik, valamint több mint 50%-a jellemzően tömeg-és szabadidősporttal kapcsolatos tevékenységet folytat.
-
Sportcivilek-támogatások és összefüggések
341-347Megtekintések száma:146Amennyiben ma civil szervezetekről, különösen sportcivil szervezetekről beszélünk, úgy érdemes amellett a jelenség mellett megállni, hogy vajon ez a szervezeti típus mennyire alkalmas és képes támogatások fogadására. A KSH vonatkozó statisztikai adatai a nonprofit szervezetek szféráján belül mutatnak rá arra a jelenségre, hogy a klasszikus civil szervezetek bevételeinek többsége évek óta magán vagy állami jellegű támogatásokból származik. Noha egy igencsak kiszámítható állami támogatási rendszer jellemzi manapság a szféra működését, melyben egyrészt igen egyenlőtlen az egyes támogatási formák eloszlása, másrészt viszont igen jelentős forrásbevonást tesz lehetővé. Az, hogy a támogatási formáknak és a támogatási bevételnek milyen összefüggése van a szervezet működésének további változóival, így például a nyújtott támogatásokkal, foglalkoztatottsági viszonyokkal, ráfordításokkal különösen jelentőséget kaphat mind a szervezetek működésének menedzselése, mind pedig a civil szféra terén történő stratégiai beavatkozások terén.
-
Sportcivil társaságok – megközelítések és tények
158-166Megtekintések száma:249Magyarországon az 1989-es rendszerváltást követően kezdődött meg a civil szektor erősödése, több törvényi átmenetet követően mindenekelőtt a jelenleg is hatályos 2011. éviCLXXV. törvény (rövid nevén civil törvény, Civiltv. vagy Ectv.) szabályozza a szektor működését, kiegészülve további törvényi háttérrel. Az új szabályozás lényeges eleme egy, az addigiaktól alapvetően eltérő szervezeti forma, az ún. civil társaság megjelenése, mely szokatlan szervezeti forma nemzetközi szinten is. A KSH 2019. év végén megjelent, a hazai nonprofitok statisztikai áttekintését lehetővé tévő adatbázis gyakorlatilag semmiféle információt nem tartalmaz az új szervezeti forma működési sajátosságaira, adataira vonatkozóan, sőt, igazából alig lehet valamit tudni róluk, mely okkal kelti fel a kutató érdeklődését a téma és a szervezeti forma iránt. A lehetséges szekunder adatokon túl egy, a közelmúltban befejezett sportcivil szervezeti kutatás primer adatbázisa ugyanakkor tartalmaz, ha alacsony elemszámban is, olyan alapvető adatokat, mely kiinduló pontot jelenthet a sporttal összefüggésbe hozható civil társaságok egyes sajátosságainak feltárására.
-
Sportcivil szervezetek és az emberi erőforrások összefüggése
146-154Megtekintések száma:225A KSH minden év tavaszán az ELEKTRA rendszeren keresztül rögzíti a civil szervezetek előző évi, elsősorban humán és gazdasági jellegű tevékenységi adatait. Ez az adatforrás általában irányadó a hazai civil szektor tevékenységének megítélése során, ugyanakkor kiadványtárukban elérhető, a non-profit szektor legfontosabb jellemzői elnevezésű tájékoztató, mely elsősorban leíró statisztikai módszerre építve csupán átfogó jelleggel ismerteti a szektor legfontosabb sajátosságait. Párhuzamosan emellett minden évben elérhető az ennek háttértárát jelentő adatbázis, mely a másodelemzést végezni kívánó kutató számára mélyebb összefüggések feltárására is lehetőséget biztosít. Tanulmányunk célja ennek a nagy területnek csupán egy kisebb részét jelentő, elsősorban a támogatások és a humán erőforrások közötti összefüggések feltárása különösen amiatt, mivel ennek a szektornak a humán erőforrás bázisa a foglalkoztatottak és önkéntesek között oszlik meg és kérdéses, hogy van-e a támogatásoknak hatása a foglalkoztatásra. Az eredmények arra utalnak, hogy a támogatások és humán erőforrások között van összefüggés, ahol elsősorban a magán jellegű támogatásoknak van erősebb hatása mind az önkéntességre, mind a munkaviszony jellegű foglalkoztatásra.
