Keresés

Keresési eredmények

• Paraméteres programozás alkalmazása az optimális termelési szerkezet meghatározásánál

  375-389

  Nagy Lajos

  Csipkés Margit

  Megtekintések száma:

  105

  A mezőgazdasági tervezésben gyakran felmerül az a kérdés, hogy a különböző inputokból (műtrágya, takarmány, öntözés stb.) mennyit használjanak fel egy termelőegységre (föld, állat) vetítve, illetve milyen intenzitással. Az inputok transzfomációs hatékonyságát kísérletek beállításával elemzik, értékelik. Például műtrágyázási kísérletekkel vizsgálják a tápanyag-utánpótlást, takarmányozási kísérletekkel a takarmányok beltartalmi értékeinek a testtömeg-gyarapodásra, tejtermelésre gyakorolt hatását. A bevitt inputok hatékonyságát a külső környezet (időjárás, talajviszonyok, váratlan események), az alkalmazott technológia és a biológiai tényezők egyaránt befolyásolják. Mindezeket és a környezetvédelmi követelményeket figyelembe véve kell megválasztani a gazdálkodónak az egyes ágazatokban az inputok nagyságát. A gazdasági optimumot általában ágazati szinten próbálják megközelíteni, ami a későbbi tervezési adatok alapjául szolgál. A matematikai programozási modellek segítségével viszonylag egyszerűen és gyorsan meghatározható az optimális termelési szerkezet. A modellekben az ágazati számítások alapján adják meg a fajlagos erőforrás szükségleteteket, a korlátozásokat és a célfüggvény együtthatókat. Ezzel determinisztikussá válik a modell, és az ágazati elemzések vélt optimumainak megfelelő termelési szerkezeteket kaphatunk. Ehelyett célszerűbb lehet az ágazatokon belüli összefüggéseket közvetlenül beépíteni a matematikai programozási modellbe és a vállalati érdeket az ágazati érdekek fölé helyezve meghatározni az ágazati inputok intenzitását. Cikkükben egy műtrágyázási példán keresztül mutatjuk be a termelési szerkezet és a növénytermelési ágazatok műtrágya inputjának egy időben történő optimalizálását, amelynek során a műtrágyázásra meghatározott ágazati összefüggések megjelennek a modell célfüggvényében.

• Introduction to Design and Analysis of Torsional Vibration Dampers in Vehicle Industry

  310-324

  Venczel Márk

  Veress Árpád

  Megtekintések száma:

  301

  The crankshaft of today’s internal combustion engines with high performance output are exposed to harmful torsional oscillations originated from the unbalanced gas and inertial forces. To avoid the fatigue damage of engine components, caused by the undesired vibrations, torsional vibration dampers can be applied. Viscodampers are one type of the torsional vibration dampers, which operational fluid is silicone oil. For cost-effective R&D activities and production, finite element and finite volume numerical discretization methods based calculation techniques must be involved into the engineering work supported by the modern computer technology. The aim of this paper is to provide an insight into the multidisciplinary design and development process of visco-dampers in vehicle industry applications. Four different examples as structural, fatigue, CFD analyses and structural optimization have been introduced in the present work. It turned out from the static structural and fatigue analyses, that the investigated damper has safety factor over the limit for both static structural and fatigue analyses, so it is suitable for the given load conditions. In the structural optimization process 34.36% mass reduction has been achieved. According to the coupled fluid dynamic and heat transfer simulations a rather stagnating air zone evolved between the engine and the damper during the operation, which can cause efficiency reduction of cooling fins mounted onto the housing. In light of the numerical results, the suitable damper position has been determined for the highest heat transfer.