Keresés

Keresési eredmények

• Webáruházak fogyasztói megítélésének vizsgálata netnográfiával a COVID-19 időszakában

  Balogh-Kardos Valentina

  Gál Tímea

  Megtekintések száma:

  284

  Az online vásárlás egyre inkább a hétköznapjaink részévé válik, melyet az is bizonyít, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság közepette az online kiskereskedelem 30%-ot meghaladó növekedést ért el Magyarországon. Nemzetközi kutatások igazolták, hogy a fogyasztók közel 90%-a vásárlásaikat megelőzően szinte ugyanannyira veszik figyelembe az online véleményeket, mint a családtagok vagy barátok ajánlásait, döntéseikre pedig a digitális csatornák, ezen belül is a Facebook van a legnagyobb hatással. Kutatásunkban egy konkrét akcióhoz, a Black Friday-hez kapcsolódóan arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a Magyarországon működő legnagyobb forgalommal bíró, online webáruházzal is rendelkező üzletek, mennyire aktívan használják a Facebook közösségi oldalt a fogyasztók elérésére, illetve befolyásolására. Vizsgálatunk módszeréül a netnográfiát választottuk, mellyel az áruházak Facebook oldalain a Black Friday hetében megjelenő posztokat, az arra adott fogyasztói reakciókat, illetve hozzászólásokat elemeztük. Eredményeink azt mutatják, hogy az általunk kiválasztott öt webáruház közül a három legnagyobb forgalommal bíró alkalmazott kidolgozott Facebook kampányt az akció keretein belül. A hozzászólásokat elemezve a fogyasztókat 5 kategóriába soroltuk be az elégedettség és a bizalom alapján: az elégedettek, az elégedetlenek, az érdeklődők, trollok, illetve a némák csoportjába.

• A webáruházak hasznossága a vidékfejlesztés során

  242-251

  Péntek Ádám

  Botos Szilvia

  Füzesi István

  Megtekintések száma:

  221

  A Magyarországon az e-commerce jelentősége megkérdőjelezhetetlen. A lakosság 66%-a rendszeres internethasználó (I3). Minden negyedik ember napi szinten használja azt. Az online értékesítés 2010-ben 137 milliárd forintról 2016-ban már 427 milliárd forintra növekedett, miközben az offline értékesítés ezt a növekedést megközelíteni sem tudta (I1). Kétséget kizáróan az on-line tér egy nagyon értékes piaccá vált. A vásárlások szempontjából igen értékes korosztály naponta körülbelül 6 órát tölt on-line, ebből 3 órát aktívan használja is azt (I2). Az informálódás és a kapcsolattartás legjelentősebb forrása szintén az internet, hiszen a felmérések szerint 41 %-ban ezt a módot használják. Hazánkban az internet hozzáférhetősége lényegében független a földrajzi helytől, köszönhetően a Digitális Megújulás Cselekvési Tervnek, melynek egyik fő fejezete a „Fejlett és biztonságos infrastruktúra mindenkinek”.(Botos 2013). Magyarország vidéki területein nagyon sok kedvezőtlen folyamatot láthatunk. Ezek közül is kiemelkedő az elvándorlás, a lokális gazdasági élet kiürülése. Ezen folyamatok megállítására létrehozták a “Nemzeti vidékstratégiát” (2012-2020). Legfontosabb területei a foglalkoztatás növekedése, a kiegyensúlyozott és sokszínű mező- és erdőgazdálkodás, termelési szerkezet, a helyi élelmiszertermelés és élelmiszerpiacok helyreállítása, a helyi energiatermelés, a vidék helyi közösségeinek megerősödése, a népesedési mutatók javulása és a természeti rendszerek, a biológiai sokféleség megőrzése. A vidéki gazdaságok becsatornázása az on-line piactérbe, kapcsolódásuk különböző DBE-kbe nem csak vertikálisan, hanem horizontálisan is, a túlélésük és fejlődésük egyik záloga lehet. A vidéki on-line piactéren működő vállalkozások helyzete nagyon speciális. Egyrészt működtetésük nagyon sok aspektusában kedvezőbb, viszont bizonyos esetekben olyan hátrányokkal rendelkeznek, amelyek a létüket alapvetően veszélyeztetik. A cikk célja, hogy a megismerjük ezt a környezetet, feltérképezzük az előnyöket és a hátrányokat. Ehhez felhasználunk vidéki településen működtetett on-line piactéren működő vállalkozásokkal elvégzett mélyinterjúk eredményeit.