Keresés

Keresési eredmények

• Klímasemleges energiatermelés – Kilátások Magyarországon 2024-ben

  1-8

  Gácsi Dániel

  T. Kiss Judit

  Megtekintések száma:

  13

  Bolygónk klímájának megóvása érdekében fontos, hogy jelentősen csökkenjen az emberiség szén-dioxid-kibocsátása. Az energiaszektor az egyik legszennyezőbb iparág, viszont az elmúlt 20 évben a megújuló energiaforrások gyorsan növekvő ütemben való terjedése jelentősen hozzájárulhat a szén-dioxid-kibocsátás csökkenéséhez. A tanulmányban megvizsgálásra került, hogy Magyarországon milyen energiaforrások felhasználásával állítanak elő villamosenergiát, továbbá hogyan alakult az elmúlt években a megújuló energia aránya a szennyezőbb energiatermelési módokhoz képest. Erős negatív exponenciális kapcsolatot volt feltárható a megújuló energia részarány és az energia szektor szén-dioxid-kibocsátása között, ami alapján az energiaszektor szén-dioxid-kibocsátása jelentős mértékben csökkenthető a megújuló részarány növelésével. Előrejelzésre került a megújuló részarányra a múltbeli adatok és a Nemzeti Energia- és Klímaterv 2023-as felülvizsgált állapota alapján, valamint lineáris előrejelzés készült az energia szektor kibocsátására nézve. Az adatsorok között erős exponenciális kapcsolat áll fent. A tanulmányban vizsgált mindkét modell erős magyarázó erővel bírt, viszont egyik modell sem támasztja alá a klímasemleges energiatermelés lehetőségét 2030-ra.

• Háztartási méretű kiserőművek villamosenergia-ellátásban betöltött szerepe a magyarországi településállományban

  355-372

  Kulcsár Balázs

  Megtekintések száma:

  122

  A megújuló energiaforrások viharos gyorsaságú és világméretű terjedése során egyre több település tűzi ki célul, energiaigényének kielégítését megújuló forrásokból. Magyarország energiamérlegében ma még jelentős részt tesznek ki a fosszilis energiahordozók, amelyek többsége importtal biztosított. Az energiafüggőség csökkentése, az energiabiztonság növelése, a környezeti szempontok figyelembe vétele és a települések energiaköltségének csökkentése érdekében elkerülhetetlen a megújuló energiaforrásokból származó energia részarányának növelése. Magyarország érdeke is az, hogy a megújuló energiaforrások részarányát növelje az energiaellátásban. Ennek érdekében, a 2007-es Villamos energia törvény (VET) (2007. évi LXXXVI. törvény, a villamos energiáról) létrehozta az 50 kVA teljesítménynél kisebb összes teljesítményű háztartási méretű kiserőmű (HMKE) kategóriát. Ebben a kategóriában megújuló és fosszilis forrásból is előállítható villamos energia. A 2015 végéig installált kapacitás 99,6%-a megújuló forrásból származik, 99%-a pedig napenergiából. A HMKE kategória bevezetése óta eltelt hét évben, annak beépített országos összes kapacitása ugrásszerűen növekedett. Az összes teljesítőképesség 2008. év végén még 0,51 MW volt, míg 2015. év végére már megközelítette a 129 MW-ot. Az összes teljesítőképesség 2008-tól 2015-ig minden évben az előző évi többszörösére emelkedett és további dinamikus kapacitásbővülés várható. A kapacitások és az általuk termelt villamos energia települési szintű adatként is megjeleníthető. A vizsgálatok célja, annak megállapítása, hogy pusztán e legkisebb erőmű kategóriában kiépült kapacitás milyen arányban képes részt venni az egyes magyarországi települések villamosenergia-ellátásában. Azaz, az így termelt villamos energia mekkora százalékát elégíti ki a helyi villamosenergia-igényeknek. Ez alapján felállítható egy települési rangsor, amely megmutatja az önellátás mértékét a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-előállítás terén, továbbá lehetőséget ad az energiaváltás megvalósításának tervezésére. Végezetül a célértékek elérése tekintetében milyen mértékben lehet alapozni e legkisebb erőmű kategóriára.

• A megújuló energiafogyasztás és a nettó energiaimport, az üvegházhatású gázok kibocsátása, valamint a humán tőke közötti kapcsolat vizsgálata

  58-71

  T. Kiss Judit

  Kocsis Imre

  Megtekintések száma:

  163

  A fenntartható fejlődés érdekében ösztönözni szükséges az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiák termelésének és felhasználásának növelésére irányuló intézkedéseket. Számos tényező befolyásolhatja a megújuló energia felhasználását, mint többek között a gazdasági fejlettség szintje, a gazdasági szereplők környezettudatossága, az energiaimport-függőség mértéke, a városi lakosság aránya és a kormányzati támogatás jellege. Jelen tanulmányban fő célunk, hogy megvizsgáljuk milyen kapcsolat tárható fel a megújuló energiafelhasználás teljes energiafogyasztáshoz viszonyított aránya és az energiafelhasználás százalékában kifejezett nettó energiaimport között, valamint a megújuló energia említett mutatója és az egy főre jutó üvegházhatású gázok, valamint a humán tőke nagysága között az OECD országok adatait tekintve, 1990-től és 2014-ig. Az eredmények azt mutatják, hogy negatív kapcsolat áll fenn a nettó energiaimport és a megújuló energiafogyasztás között, valamint az egy főre jutó üvegházhatású gázkibocsátás és a megújuló energiafogyasztás között. Ugyanakkor pozitív kapcsolatot találtunk a humán tőke meghatározott szintjét elérő energiaimportőr országok tekintetében a humán tőke mértéke és a megújuló energiafogyasztás között.

• Nagymélységű kutak átképzésének humánbiztonsági kérdései

  114-123

  Zákányiné Mészáros Renáta

  Zákányi Balázs

  Megtekintések száma:

  86

  Napjainkban, a világ energiatermelésének struktúrájában a fosszilis energiahordozók dominálnak és egyben okoznak nem kis számú környezetvédelmi problémát. A konvencionális fosszilis energiahordozók felhasználását összehasonlítva a geotermális energia alkalmazásával, ez a fajta energiatermelési mód rendkívül előnyösnek mutatkozik, hiszen nincsenek szennyezőanyagok, és mindemellett megújuló energiaforrás. Mindezen túl, ha a geotermális energiatermelést, az egyéb megújuló energiaforrásokkal kívánjuk összevetni (mint szél energia, nap energia stb), az előnyök nagy része szintén a geotermális energia javára írható, miután egy stabil és kis területigényű energiaforrásról van szó. Ezeknek a rendkívül kedvező tulajdonságoknak köszönhetően a geotermális energia alkalmazhatóságának vizsgálata a megújuló energiaforrások körében egyre nagyobb teret hódít. A fentieken túl, jól ismert, hogy a világon megközelítőleg 20-30 millió felhagyott olajkút létezik, ehhez hozzáadva az egyéb célból készült, lezárt kutakat, a végső szám jóval nagyobb lehet. A felhagyott olajkutak esetében problémaként jelentkezhet a maradék olaj szökése, mely jelentős környezetvédelmi problémák kialakulásához vezethet. Ezen tényezőket figyelembe véve világszerte egyre több kutatási téma célpontjává válik a felhagyott kutak geotermális céllal történő újrahasznosíthatóságának vizsgálata. Érdekességként mondható el, hogy a témában a publikációk jelentős része az energia hasznosításának technológiai lehetőségének vizsgálatával, a hőtranszport folyamatok tanulmányozásával, valamint általános, energetikai, vagy gazdaságossági szempontú értékelések készítésével foglalkoznak. Olyan jellegű publikáció, amely a felhagyott kutak újrahasznosíthatóságát biztonsági szempontból értékelte volna a publikációs adatbázisokban csak elenyésző számban fordul elő. Fontos kérdésként jelenik meg tehát, hogy a felhagyott kutak, humánbiztonsági, illetve környezetvédelmi szempontból, mennyire lehetnek alkalmasak az újranyitásra, az új technológiai elemek milyen biztonsággal kerülhetnek beépítésre és a kialakított új rendszer biztonsági tényezőit mennyire befolyásolja a már meglévő, több éve, vagy évtizede felhagyott elemek alkalmazása?

• A megújuló energiaforrások szerepe az energia előállítás és felhasználás területén

  678-688

  Csipkés Margit

  Megtekintések száma:

  320

  A megújuló energiák szerepe az energiagazdálkodásban egyre nagyobb mind az Európai Unióban, mind Magyarországon. A megújuló energiaforrások felhasználásának elég nagy köre van már jelenleg (közlekedés, fűtés, világítás, stb), ezért célszerű ezen energiaforrásokkal foglalkozni a 2020. év küszöbén. A megújuló energiaforrásokból előállított energia alkalmazásával csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása, illetve a folyamatosan problémát okozó olaj- és gáz piactól való függőség is csökkenthető. Az elmúlt 10 év energia adatait áttekintve megállapítható, hogy a megújuló energiaforrások az Európai Unión belül egyre jelentősebb szerephez jutnak. Ezen megállapítást azzal támasztom alá, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a bruttó energiafogyasztáson belüli részaránya szinte megduplázódott az elmúlt néhány év alatt.

• A „zöld” metanol szerepe a fenntartható energiagazdálkodásban

  249-258

  Tóth Judit

  Magda Robert

  Megtekintések száma:

  155

  A globális energiaigény folyamatosan növekszik, így az emberiség jövője szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy milyen energiaforrásokat használunk fel, milyen az energia felhasználás hatékonysága. A természeti erőforrások fenntartható módon történő hasznosításában, a fosszilis, kőolaj központú energiarendszerről való hatékony és zökkenőmentes áttérésben, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében a metanol kulcsszerepet tölthet be. A hosszú távú gondolkodás a megújuló energiaforrások felhasználásának bővülését eredményezi, amely kedvez a zöldmetanol-technológia terjedésének, s ezáltal egy szénsemleges üzemanyag használatának. A zöldmetanol-gyártás alapanyaga lehet szilárd települési hulladék, mezőgazdasági hulladék, szén-dioxid valamint megújuló hidrogén, s a metanolnak számos felhasználása van, mind üzemanyagként, mind kémiai alapanyagként. További lehetőséget nyújt az időszakos forrásokból származó megújuló energia feleslegének kémiai tárolására, ezáltal csökkentve a fosszilis üzemanyagoktól való függőséget. A zöld metanol gazdaságos előállíthatóságának legfőbb meghatározója az elektrolízishez alkalmazott villamos energia ára, így a szén- dioxidból kiinduló gyártás versenyképességét nagyban elősegíti a nap- és szélenergia árának csökkenése.

• A karbantartási stratégia hatása a megújuló energia rendszerek életciklus költségére

  106-116

  Kocsis Imre

  T. Kiss Judit

  Deák Krisztián

  Megtekintések száma:

  129

  Az életciklus költségnek fontos szerepe van a beruházási döntésekben a megújuló energia hasznosítására alapozott rendszerek esetén. Mivel a gépészeti rendszerek karbantartási költsége általában jelentős részét  teszi ki az életciklus költségnek, a karbantartási stratégia nagy hatással van a megtérülésre. Az ipari termelésben alkalmazott karbantartási technikákat (diagnosztika, állapotfelügyelet, adatfeldolgozás, integrált informatikai rendszerek, gépi tanulás, automatizált döntéshozatal) célszerű bevonni a megújuló energia rendszerek tervezésébe, alkalmazásuk esetén elérhetők azok az előnyök, melyek a termelő szférában mindennaposak. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, hogy a karbantartási stratégiának milyen hatása van az életciklus költségre, és bemutatjuk a korszerű állapotfelügyeleti rendszerek alkalmazásából adódó előnyöket.

• Energiamenedzsment térhódítása Magyarországon

  72-79

  Csipkés Margit

  Pusztai László

  Nagy Lajos

  Megtekintések száma:

  130

  Mindennapi életünk egyik legfontosabb eleme az energia, azonban, ennek mértéke folyamatosan csökken. Ezért tanácsos a hagyományos energia mellett megújuló energiákat alkalmazni. A megújuló energiaforrások több figyelmet érdemelnek az energiamenedzsment területén, ugyanis a részarányuk egyre növekszik, bár százalékuk kicsi. Jelenleg, Magyarország és az Európai Unió energiapolitikájának iránymutatásai azt a célt tűzték ki, hogy a megújuló energiaforrások felhasználását növeljék. Ezek a direktívák hozzájárulnak a környezeti és éghajlatvédelmi célok eléréséhez, munkahelyek teremtéséhez, területi- és városfejlesztéshez, valamint az energia importtól való függőség csökkentéséhez. A cikkemben be szeretném mutatni az energiagazdálkodás területén alkalmazott számításokat, valamint fel szeretném térképezni azokat az energiagazdálkodási összefüggéseket, amelyek előtérbe kerültek a lakossági energiafogyasztás vizsgálatakor.

• Geotermikus energia korszerű felhasználása Nagyszénás településen (Esettanulmány)

  106-115

  Szolga Krisztián

  Kocsis Dénes

  Megtekintések száma:

  206

  Békés megyében található Nagyszénás településen geotermikus energiafelhasználásra épülő projekt került átadásra 2015. december 20.-án. Az építési beruházások az Európai Unió támogatásával a 2007-2013-ös pénzügyi, finanszírozási ciklusban elnyert pályázati forrásból valósultak meg 1,578 milliárd forint összértékben. A termálvíz-hasznosítási beruházás országos viszonylatban is egyedülálló műszaki megoldásokkal valósult meg és eredményeképpen a meglévő geotermikus lehetőségek kihasználásával, zöld energiaforrásra épülő, korszerű, gazdaságos fűtési rendszer lett kiépítve a település közintézményeiben és az újonnan létesített parkfürdő-komplexumban. A kivitelezés során és az üzemeltetés közben, számos előre nem ismert műszaki probléma merült fel, amelyek megoldása csak új technikai elemek alkalmazásával vált lehetővé. A kitermelt termálvíz magas sótartalma és a magas hőfoka különleges gépészeti és építészeti megoldásokat követelt. Az üzemeltetés során számos ponton átalakításra és technológiai elemek megváltoztatására volt szükség a biztonságos üzemeltetés érdekében. A cikk célja ezen műszaki beavatkozások bemutatása, amelyek eredményeképpen napjainkban a rendszer megbízhatóan üzemel, és megfelelő alternatívát nyújt a földgáz hátterű fűtési rendszerek helyett.

• A megújuló energia használata a magyarországi lakossági fűtésben

  68-75

  Czeglédi László

  Csipkés Margit

  Megtekintések száma:

  225

  Kutatásom célja a fő magyarországi fűtési energiahordozók összehasonlítása. Ezek a tűzifa és tömörítvényei, mint a brikett, a földgáz és a villamos energia. Arra voltam kíváncsi, hogy egy átlagos fogyasztónak a piaci viszonyok változásaival melyik erőforrás éri meg legjobban, kizárólag az ár és a fűtőérték arányában. Mivel a piaci tényezők gyorsan változnak, a földgáz újra versenyképessé válhat a tűzifa mellett. A villamos energia és a földgáz fogyasztói ára kormányzati intézkedések hatására csökkent, ez a tűzifáról nem mondható el, ami épp ellenkezőleg folyamatosan nőttek az árai, pedig sok helyen ez az egyetlen erőforrás a fűtésre. Sok helyen így egyéb anyagok elégetésével igyekeznek pótolni a hiányt, ezt pedig a vidék levegőminősége is megsínyli. Viszonyszámokkal ábrázolom az elmúlt évek változásait, majd pedig a fűtőérték alapján összehasonlítom az említett erőforrások gazdaságosságát 2017-ben és öt évvel ezelőtt.

• Települési villamos energia önellátás meghatározásának módszerei

  1-15

  Kulcsár Balázs

  Megtekintések száma:

  164

  A technológiai fejlődéssel elérhető közelségbe került az energiaváltás gondolata. Az átállás a fosszilis energiahordozókról a megújuló energiaforrásokra jelenleg területi kiterjedés kérdése, vagyis települési regionális vagy globális szinten érhető el. Jelen tanulmány, a települési szinten megvalósított 100%-ig megújuló forrásokra támaszkodó rendszerek módszertanát vizsgálja. A nemzetközi szervezeteken és esettanulmányokon keresztül rendszerezi a teljes megújuló alapú energiaellátáshoz vezető út módszereit, valamint vizsgálja meg ez alapján a magyarországi településállomány önellátottsági szintjét, sajátos módszereket alkalmazva.