Keresés

Keresési eredmények

• Menedzsment módszerek az Ipar 4.0 tükrében

  507-514

  Filep Roland

  Megtekintések száma:

  683

  A negyedik ipari forradalom a technológiai szempontok mellett menedzsment oldalról nézve is komoly kihívások elé állítja a szervezeteket. A megfelelő irányítás létfontosságú, segíthet leküzdeni a képzett munkaerőhiány és a költségcsökkentési nyomás támasztotta nehézségeket, valamint javítani az erőforrás-hatékonyságot. Az újítások megvalósításához olyan menedzsment módszerek szükségesek, amelyek támogatják az ipar 4.0-nak a bevezetését. Szakirodalmi feldolgozásommal arra keresem a választ, hogy ennek az új területnek a jelenlegi kidolgozottsági foka milyen segítséget tud nyújtani a KKV-k vezetői számára ahhoz, hogy a szervezet jobban tudja fogadni a változásokat. Az áttekintett irodalmak alapján menedzsment oldalról nézve a szervezeti struktúra, a vezetési stílus és a HR gyakorlatok kulcsfontosságúak a tanuláshoz és az innovációhoz megfelelő légkör kialakításában. Struktúra vonatkozásában a kutatók nem tesznek javaslatot egyetlen feltétlenül alkalmazandóra, viszont hangsúlyozzák, hogy az ipar 4.0-t instabil, változó környezet jellemzi, ezért olyan struktúrát érdemes kialakítani, amelyet decentralizáció, kevés szabály, horizontális kommunikáció és együttműködő csapatmunka jellemez, azaz sokkal inkább organikus, mint mechanikus. Vezetési stílus tekintetében a transzformációs vezetés kerül említésre a leggyakrabban, viszont az ipar 4.0 esetében ennél is többre van szükség, mert különböző korlátai lehetnek. A szakirodalom az ipar 4.0 előtt is kiemelte, hogy a transzformációs és a tranzakciós vezetés megfelelő kombinációjaként határozható meg az ajánlott vezetési stílus, az utóbbi évek ipar 4.0-val kapcsolatos kutatásai is azt hangsúlyozzák, hogy a kettő elegyeként előálló tudás orientált vezetési stílus kibővített konstrukciója könnyítheti meg leginkább az innovációt és a tanulást. A vezetők különféle HR gyakorlatokkal alakíthatják a dolgozók készségeit, javíthatják tanulási képességeiket. A megfelelő struktúra, a vezetési stílus és a HR tehát felkészítik a szervezetet az ipar 4.0-re azáltal, hogy megkönnyítik a tanulást, javítják a képességeket és az innovációt.

• Staying Employed and Employing Others: Leadership Styles and Management Strategies of Proprietors of Micro Enterprises in Developing Countries

  408-419

  Akpamah Peter

  Megtekintések száma:

  260

  This study sought to find out the leadership style and management strategies of the proprietors of micro enterprises that have enabled them to stay in business this long and offering employment to several others in the midst of unfavourable economic conditions in developing countries. Management strategy and leadership style are complementary in pursuing organizational goal. Though, literature on the subject reveals that not much research has been done on the survival of micro business on the African’s continent regarding owners’ management strategies and the leadership style. We used mix methods in data collection and purposive samplings of thirty (30) micro enterprises’ proprietors were interviewed. The result reveals that owners of micro business practice multistrategies in their organizations. The Study found out that the Laissez Faire or Free Rein Leadership and the Bureaucratic Leadership were not practiced by any of the research participants. However, Authoritarian Leadership with strict instructions dominated Democratic Leadership and appeared to have been very effective and yielded result in most micro businesses.

• Vezetési stílus vizsgálata MLQ segítségével a szabolcs-szatmár-bereg megyei kisvállalkozások körében

  36-47

  Filep Roland

  Filep Roland

  Megtekintések száma:

  833

  A vezetés teljes kiterjedése modell különböző viselkedési módokat, stílusokat ír le, amelyek különbséget tesznek a vezetők között. A menedzserek és leaderek mindegyik stílust használják, csak nem egyforma gyakorisággal. A Többfaktorú leadership kérdőív (MLQ) a vezetői stílusok teljes skáláját méri, a kutatók és a gyakorlati szakemberek széles körben alkalmazzák. Ebben a munkámban a témát érintő rövid elméleti áttekintés és a stílusok ismertetése után az empirikus elemzésemre is sor kerül. Munkámban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisvállalkozások első számú vezetőinek stílusát vizsgálom MLQ segítségével.

• A szolgáló, etikus és autentikus vezetési stílusok összehasonlító elemzése a BANI világ kihívásainak tükrében

  43-52

  Kollár László

  Pierog Anita

  Megtekintések száma:

  90

  A globalizált és felgyorsult gazdaságban egyre nagyobb feszültség éri a vezetőket az embertől függetlenített szervezeti célok és az emberi kapcsolatok valósága közötti megfelelésben. Az embert, mint értelemmel és érzékekkel rendelkező lényt, amely a boldogsága felé tör, a pozitív vezetési stílusok igyekeznek a középpontba helyezni és foglalkoznak vele kiemelten a vezetéselmélet területén. Jelen cikkben három ilyen pozitív stílust, az autentikus, a szolgáló és az etikus vezetési elveket és működési körülményeiket hasonlítunk össze a nemzetközi szakirodalom felhasználásával. A mintegy két évtizedet átölelő szakirodalmi időtávból leszűrhető, hogy az etikus vezetés irodalmának evolúciója alábbhagyott, míg az autentikus és szolgáló vezetés irodalmáé tovább fejlődött és fejlődik napjainkban is. A tanulmányban megjelenő összehasonlító táblázat kiemeli a közös és elkülönítő pontokat egyaránt, hogy a magas morális és etikai szint mellett az autentikus stílus elsősorban a vezető személyére, az etikus vezető a szervet etikai színvonalára, míg a szolgáló vezető a beosztott, a másik ember jólétének - akár önfeladás útján is történő - fejlesztésére koncentrál.  A kutatás eredményeit a pozitív stílusok mérőeszközeinek vizsgálatához kívánjuk felhasználni, amellyel a jövőbeni primer, empirikus terepvizsgálatok tudományos megalapozottságát készítjük elő.  

• Vezetési stílusok egykor és most

  1-16

  Szabolcsi Sára

  Megtekintések száma:

  3072

  A vezetéstudomány eredményeit fokozott érdeklődés övezi 105 éves történelme során. A vezetési stílus vizsgálata egy, a mai napig aktuális megközelítési módja a vezetéskutatásnak. Jelen cikkemben ezen megközelítés eddigi eredményeit adom közre: bemutatom a „klasszikus” vezetési stílusmodelleken túl az új irányzatokat is. A „klasszikus” modellek közül a döntésközpontú, a személyiségközpontú, és a kontingencialista modelleket veszem sorra. Az „új” irányzatok közül bemutatásra kerül a nőies és a férfias vezetési stílus, az üzletkötő és az átalakító vezetés, valamint a participatív vezetési stílus. A cikkben összefoglalom a vezetési stílusra ható külső és belső tényezőket, az ezzel kapcsolatos kutatások eredményeit is közreadva.

• Etikus vezetés, egy kutatás kezdetén

  188-195

  Barizsné Hadházi Edit

  Megtekintések száma:

  312

  Jelen tanulmányban az etikus vezetés témakörét járom körbe. Betekintést nyújtok az etikus vezetés megközelítési lehetőségeibe, irodalmi áttekintést adok az etikus vezetés fogalmáról, bemutatom a témakörhöz kapcsolódó legfontosabb empirikus kutatásokban alkalmazott mérési módszereket. Kísérletet teszek arra is, hogy egy kutatás első eredményeiről beszámoljak: egy kisebb minta adatainak elemzésén keresztül próbálok képet kapni a magyar vezetők etikus vonásairól. S hogyan kapcsolódik ez az Ipar 4.0 kihívásaihoz? A választ onnan közelíteném meg, hogy az új technológiák megjelenése mellett (amelyek már önmagukban is magukban hordoznak etikai kérdéseket), ezen új kihívások között a vezető figyelmének fókusza továbbra is részben az alkalmazottak felé irányul. Amennyiben ő maga etikus, megfelelő példát mutat beosztottjainak, ezzel dolgozóit is etikus magatartásra ösztönzi, ami a vállalat számára több szempontból is versenyelőnyt biztosít, mind a terméket/szolgáltatások piacán, mind pedig a munkaerőpiacon. Tanulmányommal fel szeretném tehát hívni a vezetők, menedzserek figyelmét arra, hogy az új technológiák és az emberi tényező együttesen hozzák meg az új sikereket, s hogy ennek egyik lehetséges útja az, hogy tudatosan etikusan vezetik cégüket, etikus szervezeti kultúrát alakítanak ki.

• The Role Of Leader In Work Addiction

  1-13.

  Véghné Madarasi Veronika

  Barizsné Hadházi Edit

  Megtekintések száma:

  0

  Over-attachment to work is an increasingly common phenomenon in the lives of people in organisations, and can also be a condition of work addiction. Whoever becomes involved in an organisation, be it a subordinate or even a manager, work addiction has a number of negative consequences at both individual and organisational level. Without being exhaustive, work addiction can have an impact on organisational performance, organisational effectiveness, workplace conflict, career prospects, health maintenance. In this paper, we aim to highlight the most relevant publications from the last five years to report on the impact in an organisation when work addiction arises among subordinates or managers, and how different leadership styles are associated with work addiction among organisational members. The publications were retrieved from Google Scholar and Scopus, and the results of 19 articles are presented in this paper after a review of 263 papers retrieved. The results show that transformational, servant and ethical leadership styles have ambiguous effects on work addiction, unlike laissez-faire or abusive leadership styles, the former enhancing and the latter reducing the incidence of work addiction in an organisation. Work addiction of managers also has a dual effect: on the one hand, it can enhance creativity, but it can also increase turnover among subordinates. Social support from the manager can be an antidote to subordinates' work addiction, but this effect may be modified by the quantity and quality of interaction between manager and subordinate, the sense of meaningfulness of the work, or even the organisational culture. Overall, the manager, as a key actor, can have an impact on work addiction in the organisation, but there is not always a consistent position in the research on the cases and the way in which this is done, which calls for further research in the future.

• Felsőoktatási továbbtanulási preferenciák összehasonlítása a munkaerőpiac igényeivel

  382-392

  Gebei Tímea

  Vincze Szilvia

  Megtekintések száma:

  390

  A magyar felsőoktatási intézmények fontos szerepet töltenek be nemzetgazdasági szinten: minden szakterület vonatkozásában, biztosítják a megfelelő színvonalú tudással, szakmai kompetenciákkal rendelkező értelmiségi munkaerőt. Ha a versenyszféra szabályai szerint tekintünk ezekre az intézményekre – ami az oktatás és kutatás minőségi fenntartása és társadalmi hasznossága miatt csak korlátozottan értelmezhető -, tulajdonosuk az állam, menedzsmentjük az intézményi vezetés, fogyasztójuk pedig a munkaerőpiac. Ilyen formán a munkaerőpiac igényeit volna szükségszerű figyelembe venni a képzési kínálat kialakításakor. Ez egyéb befolyásoló tényezőktől függetlenül is komoly kihívás, hiszen minimum egy képzési idővel (3-5 évvel) későbbi igényeket szükséges megcélozni a mai rohamos technológiai fejlődési ütem mellett. Az állam részéről jelentősek a törekvések a képzési kínálat munkaerő-piaci igényekhez történő alakítására, a továbbtanulni vágyó fiatalok csak korlátozottan veszik figyelembe ezeket a tényezőket pályaválasztási döntéseikben. Részben ennek eredményeként alakulhat ki bizonyos szakmák esetében pályaelhagyás, vagy -módosítás, illetve bizonyos szakmák esetében munkaerőhiány. A tanulmány arra keresi a választ, hogy a legnépszerűbbnek ítélt szakok mennyire váltják be a várakozásokat és az ott megszerzett diploma mennyire tekinthető „sikeresnek” a munkaerőpiacon, illetve amennyiben ezek nem fedik egymást, az elhelyezkedés alapján legsikeresebbnek ítélhető szakok mennyire preferáltak a jelentkezők körében. Az ehhez szükséges információkat az Oktatási Hivatal felvételi statisztikái és DPR adatbázisa szolgáltatja 2010-2017-os időintervallumra vonatkozóan, melyek révén arra vállalkozunk, hogy lekövessük a hallgatókat a felvételitől az elhelyezkedésig.

• A vezetési stílus vizsgálata és összehasonlítása két multinacionális vállalat esetében

  1-9

  Matkó Andrea

  Takács Tímea

  Megtekintések száma:

  1633

  A vezetés a 21. században az élessé vált gazdasági válságban való versenyképesség megtartásában és megőrzésében kulcsfontosságú szerepet játszik. Ehhez hozzájárul az a tény is, hogy a vezetés nem csak alakítója, hanem része is annak a viszonynak, hogy a vevői szükségletek és a szervezet követelményei úgy kerüljenek összhangba, hogy mind a két fél elérje a céljait. Egy vezető feladata, hogy összekapcsolja az egyéni és a szervezeti célokat, elérve ezáltal a legjobb szervezeti teljesítményt és a legnagyobb munkavállalói elégedettséget. Ehhez viszont szükséges felismernie azt, hogy a vállalati kultúra és az egyes munkavállalók milyen vezetési stílus alkalmazását követelik meg. Kutatásunk célja, hogy két multinacionális vállalat esetében egy vezetési stílust mérő kérdőív segítségével feltárjuk a sikeres vezetés ismérveit és összehasonlítsuk a kapott eredményeket.