Keresés

Keresési eredmények

• A megújuló energiafogyasztás és a nettó energiaimport, az üvegházhatású gázok kibocsátása, valamint a humán tőke közötti kapcsolat vizsgálata

  58-71

  T. Kiss Judit

  Kocsis Imre

  Megtekintések száma:

  161

  A fenntartható fejlődés érdekében ösztönözni szükséges az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiák termelésének és felhasználásának növelésére irányuló intézkedéseket. Számos tényező befolyásolhatja a megújuló energia felhasználását, mint többek között a gazdasági fejlettség szintje, a gazdasági szereplők környezettudatossága, az energiaimport-függőség mértéke, a városi lakosság aránya és a kormányzati támogatás jellege. Jelen tanulmányban fő célunk, hogy megvizsgáljuk milyen kapcsolat tárható fel a megújuló energiafelhasználás teljes energiafogyasztáshoz viszonyított aránya és az energiafelhasználás százalékában kifejezett nettó energiaimport között, valamint a megújuló energia említett mutatója és az egy főre jutó üvegházhatású gázok, valamint a humán tőke nagysága között az OECD országok adatait tekintve, 1990-től és 2014-ig. Az eredmények azt mutatják, hogy negatív kapcsolat áll fenn a nettó energiaimport és a megújuló energiafogyasztás között, valamint az egy főre jutó üvegházhatású gázkibocsátás és a megújuló energiafogyasztás között. Ugyanakkor pozitív kapcsolatot találtunk a humán tőke meghatározott szintjét elérő energiaimportőr országok tekintetében a humán tőke mértéke és a megújuló energiafogyasztás között.

• A minőség- és változásmenedzsment kihívásai a közelgő társadalmi-ipari változások (5.0) kontextusában – egy felmérés tükrében

  138-150

  Hugyi Milan

  Megtekintések száma:

  178

  A közelgő ipari-társadalmi forradalom, amelyet a szakirodalom 5.0 elnevezéssel illethet, hangsúlyozza a technológia (gép) és ember értékteremtő munkájának összehangolását. Ezen szemlélet a fenntarthatóság irányába kíván haladni, amely most egyre inkább szignifikánsan kiemelkedő szerepet érdemel a világot érintő negatív hatások átélésével. Kutatásom során arra kerestem a választ, hogy az ipar 4.0 kiterjesztett értelemben véve, hogyan jelenik meg és milyen hangsúlyt kap a Magyarországon az autóipari beszállítói láncban, ill. a megkérdezett vezetők milyen változások szükségességét látják indokoltnak a menedzsment folyamatok kapcsán, a hatékonyság elősegítése érdekében, hangsúlyt fektetve a humán tőkére. A kvalitatív kutatás részeként szakértői mélyinterjúkra került sor, amely tartalomelemzéssel egészült ki a „grounded theory” módszertanra alapozva. Az eredmények igazolják az eddigi folyamatok felülvizsgálatának és változtatásának szükségességét, annak érdekében, hogy a humán tőkében rejlő potenciál ne vesszen el és a technológiai fejlődés – még inkább – az emberi erőforrás szolgálatába állhasson a hatékonyság és eredményesség elérése érdekében. Ennek lehetséges eszközei között találjuk az auditok utókövetési folyamatának átstrukturálásában végbemenő változásokat a minőséget szolgáló menedzsment rendszerekben, valamint a feldolgozott adatok kiértékelésében a többtényezős statisztikai folyamatszabályozás gyakorlati megvalósítása, amely egyik esszenciája lehet az ipari (IoT) adatoknak.

• Az egészségfejlesztés emberi tőkére gyakorolt munkaerő-piaci hatásai

  591-602

  Gottfried Péter

  Megtekintések száma:

  466

  Napjainkban egyre nagyobb mértékben van jelen a munkahelyi egészségfejlesztés, hazánkban és nemzetközi viszonylatban is. A kutatásomban szakirodalmi elemzés segítéségével arra kerestem a választ, hogy a munkahelyi egészségfejlesztő programok, azon belül pedig a fizikai aktivitás hogyan befolyásolja a munkavállalók keresőképességét, valamint a termelékenységet. A termelékenység esetében jelentős faktor az emberi tőke. Az emberi tőkét úgy definiálhatjuk, hogy az ember belső, személyétől elkülöníthetetlen adottságai, jellemvonásainak összessége, amelyre beruházás útján részesül és eredményeként növeli az egyén termelékenységét. A beruházás lehet egészségügyi célú költések (egészségfejlesztő programok), a kötelező oktatáson kívüli tanórák költségei és a legideálisabb munkahelyi állás megtalálásának időköltségeit is ide sorolhatjuk.

  A vizsgálatom során szekunder adatgyűjtést hajtottam végre. Kutatásomban elsősorban az egészségfejlesztés és a fizikai aktivitással foglalkozó szakirodalmi forrásokat tekintettem át. A szakirodalmi források áttekintése után, a kutatás eredményeként összeségben elmondható, hogy az egészségfejlesztés és azon belül a fizikai aktivitásba történő beruházás előmozdítja az egészség javulását, valamint az életkereset és a munkatermelékenység növelését is.

• A tudásgazdaság jellemzői Magyarország vonatkozásában

  1-11

  T. Kiss Judit

  Megtekintések száma:

  187

  Az utóbbi évtizedekben egyre inkább előtérbe került az információ, a tudás, valamint az emberi tőke és az emberi tőkébe történő beruházás gazdaságbeli szerepének a vizsgálata. Az elemzések kiterjednek a tudásgazdaság jellemzésére, valamint a piaci kihívások vizsgálatára. A tanulmányban arra keressük a választ, hogy hogyan adható meg a tudásgazdaság meghatározása, melyek a tudásgazdaság mérésre alkalmazható indikátorok, továbbá hogy mi jellemzi Magyarországot egy-egy indikátor vonatkozásában.

• A globális karrier vizsgálatának lehetősége

  115-124

  Szondi Réka

  Megtekintések száma:

  226

  A tanulmány célja a globális karrier fogalmának értelmezése és a vizsgálatához alkalmazható módszer bemutatása. A nemzetköziesedés és a globalizáció vitathatatlanul hatással van a vállalatok tevékenységeire. A humán tőke, mint erőforrás szerepe felértékelődött. A multinacionális vállalatok versenyképességének megtartásában fontos tényező a nemzetközi színtéren is felhasználható tudással rendelkező munkavállaló. Napjainkban a nemzetközi kiküldetések meglehetősen gyakoriak. Különbséget kell tenni tehát a külföldön munkát vállalók és a vállalatok által egy másik országba kiküldött munkaerő között. A nemzetközi kiküldetés által megszerzett és alkalmazott tudást a globális karrierút egy összetevőjeként értelmezhetjük. Azonban a nem megfelelően megtervezett karrierút sok veszélyforrásba ütközhet, akadályozva ezzel a vállalat és a HR költséghatékonyságát. Ezért fontos, hogy a kiküldetés célszemélye a meghatározott kritériumoknak maradéktalanul megfeleljen, ezáltal növelve a beválás arányát és a teljesítmény mielőbbi maximalizálását. A kiválasztás hatékonysága nagyban befolyásolja a kiküldetéssel elérhető sikert a karrierút folyamatában.