Keresés

Keresési eredmények

• Operational Feasibility Assessment of Geothermal Heat Harnessing Systems

  46-53

  Szodrai Ferenc

  Fórián Zsolt Lajos

  Megtekintések száma:

  130

  Renewable energy sources are now essential to establish sustainable development. This paper examines one kind of source the geothermal energy. For geothermal energy when combined with a heat pump COP can be used for evaluation. For solely geothermal sources different approach is needed thus in the paper, a new geothermal heat production coefficient is used to examine the operational feasibility. For the assessment, many hypothetical buildings were created to model their heat demands. Two types of calculation methods are used for heat demand calculation. Based on the results, the maximum depth of a geothermal borehole and economically critical qualitative coefficient was concluded.

• Nagymélységű kutak átképzésének humánbiztonsági kérdései

  114-123

  Zákányiné Mészáros Renáta

  Zákányi Balázs

  Megtekintések száma:

  72

  Napjainkban, a világ energiatermelésének struktúrájában a fosszilis energiahordozók dominálnak és egyben okoznak nem kis számú környezetvédelmi problémát. A konvencionális fosszilis energiahordozók felhasználását összehasonlítva a geotermális energia alkalmazásával, ez a fajta energiatermelési mód rendkívül előnyösnek mutatkozik, hiszen nincsenek szennyezőanyagok, és mindemellett megújuló energiaforrás. Mindezen túl, ha a geotermális energiatermelést, az egyéb megújuló energiaforrásokkal kívánjuk összevetni (mint szél energia, nap energia stb), az előnyök nagy része szintén a geotermális energia javára írható, miután egy stabil és kis területigényű energiaforrásról van szó. Ezeknek a rendkívül kedvező tulajdonságoknak köszönhetően a geotermális energia alkalmazhatóságának vizsgálata a megújuló energiaforrások körében egyre nagyobb teret hódít. A fentieken túl, jól ismert, hogy a világon megközelítőleg 20-30 millió felhagyott olajkút létezik, ehhez hozzáadva az egyéb célból készült, lezárt kutakat, a végső szám jóval nagyobb lehet. A felhagyott olajkutak esetében problémaként jelentkezhet a maradék olaj szökése, mely jelentős környezetvédelmi problémák kialakulásához vezethet. Ezen tényezőket figyelembe véve világszerte egyre több kutatási téma célpontjává válik a felhagyott kutak geotermális céllal történő újrahasznosíthatóságának vizsgálata. Érdekességként mondható el, hogy a témában a publikációk jelentős része az energia hasznosításának technológiai lehetőségének vizsgálatával, a hőtranszport folyamatok tanulmányozásával, valamint általános, energetikai, vagy gazdaságossági szempontú értékelések készítésével foglalkoznak. Olyan jellegű publikáció, amely a felhagyott kutak újrahasznosíthatóságát biztonsági szempontból értékelte volna a publikációs adatbázisokban csak elenyésző számban fordul elő. Fontos kérdésként jelenik meg tehát, hogy a felhagyott kutak, humánbiztonsági, illetve környezetvédelmi szempontból, mennyire lehetnek alkalmasak az újranyitásra, az új technológiai elemek milyen biztonsággal kerülhetnek beépítésre és a kialakított új rendszer biztonsági tényezőit mennyire befolyásolja a már meglévő, több éve, vagy évtizede felhagyott elemek alkalmazása?

• Egy geotermikus beruházás finanszírozásának és megtérülésének elemzése – Esettanulmány

  395-409

  Jenei Tünde

  Megtekintések száma:

  120

  Geotermikus energiát felhasználó beruházás megvalósítása egy önkormányzat részére jelentős tőkebefektetéssel jár, amit csak saját forrásból nem tud megvalósítani, ezért szükség van külső pénzügyi források bevonására. A cikkben azt vizsgálom, hogy egy kis település önkormányzata által tervezett beruházás megvalósításához milyen forrásokat tud az önkormányzat bevonni. Elemzem azt is, hogy ezeknek a forrásoknak különböző kombinációja esetén hogyan alakul a beruházás belső megtérülése és a nettó jelenértéke.

• Geotermikus energia korszerű felhasználása Nagyszénás településen (Esettanulmány)

  106-115

  Szolga Krisztián

  Kocsis Dénes

  Megtekintések száma:

  177

  Békés megyében található Nagyszénás településen geotermikus energiafelhasználásra épülő projekt került átadásra 2015. december 20.-án. Az építési beruházások az Európai Unió támogatásával a 2007-2013-ös pénzügyi, finanszírozási ciklusban elnyert pályázati forrásból valósultak meg 1,578 milliárd forint összértékben. A termálvíz-hasznosítási beruházás országos viszonylatban is egyedülálló műszaki megoldásokkal valósult meg és eredményeképpen a meglévő geotermikus lehetőségek kihasználásával, zöld energiaforrásra épülő, korszerű, gazdaságos fűtési rendszer lett kiépítve a település közintézményeiben és az újonnan létesített parkfürdő-komplexumban. A kivitelezés során és az üzemeltetés közben, számos előre nem ismert műszaki probléma merült fel, amelyek megoldása csak új technikai elemek alkalmazásával vált lehetővé. A kitermelt termálvíz magas sótartalma és a magas hőfoka különleges gépészeti és építészeti megoldásokat követelt. Az üzemeltetés során számos ponton átalakításra és technológiai elemek megváltoztatására volt szükség a biztonságos üzemeltetés érdekében. A cikk célja ezen műszaki beavatkozások bemutatása, amelyek eredményeképpen napjainkban a rendszer megbízhatóan üzemel, és megfelelő alternatívát nyújt a földgáz hátterű fűtési rendszerek helyett.

• Geotermikus energia hasznosíthatósági lehetőségei a Bükkalja térségében meddő szénhidrogén termelő kutak átképzésével

  351-357

  Bretán Dávid

  Szűcs Péter

  Miklós Rita

  Ilyés Csaba

  Megtekintések száma:

  268

  Magyarország egy nem aktív vulkáni területen fekvő, ám mind európai,- mind pedig nemzetközi szinten elismert geotermikus potenciállal rendelkező ország. Az ország geotermikus gradiense átlagosan, ~ 45°C/km, míg más országokban ez az érték, ~ 20-30°C/km. Ennek megfelelően a hőmérséklet 1km-en 55-60°C, 2 km mélységben akár a 100-130 °C-ot is elérheti. A geotermikus energia kinyerésének és hasznosításának sok fajtája létezik, melynek egy nagy csoportját képezi az energetikai hőhasznosítás. Ez az irány itthon nem jellemző, így ezt a vonalat érdemes fejleszteni. Az ágazat fejlődése lassú, ennek fő oka a nagy kezdeti befektetési igény valamint a hosszú tervezési szakasz. Kutatásunk célja egyrészt ezen probléma orvoslásának irányában igyekszik lépéseket tenni, egy meddő kút funkcióváltását vizsgálva. A Bükk hegység előterében, peremi területein számos meddő, használaton kívüli szénhidrogén kút van melyeket munkánk energetikai céllal a későbbi hasznosíthatóság tükrében vizsgál. Jelen vizsgálat, Bükkalja, Demjén, Pünkösd-hegy térségében található 13 db felhagyott kútra koncentrál.