Keresés

Keresési eredmények

• Folyóvízi üledékek nehézfém tartalmának akkumuláció vizsgálata növényekkel

  46-53

  Kovács-Bokor Éva

  Domokos Endre

  Kiss Endre

  Megtekintések száma:

  112

  A Duna országunk legnagyobb felszíni vízfolyása. A Duna, valamint árterei és holtágai ökológiai folyosóként működnek, de emellett jelentős ipari, logisztikai és turisztikai jelleggel is rendelkeznek. Köztudott, hogy a Duna forrásától kezdve a torkolatáig több ipari létesítmény is elhelyezkedik, amelyek szennyezése az elmúlt évtizedek alatt hatást gyakorolt a víz minőségére is. A kibocsátott szennyezőanyagok közül a legveszélyesebb összetevőket a nehézfémek jelentik, amelyek jelen lehetnek mind a vízben, mind az iszapos üledékben is. Ezek az elemek jelentős egészségügyi kockázattal rendelkeznek, hiszen képesek a táplálékláncon belül akkumulálódni. A kutatásunk fő célja, hogy a folyóvízi üledékekben található nehézfémek növényeken belüli akkumulációját meghatározzuk. Fő mintavételi területünk a Duna árterében található dunaújvárosi iszap meddő, amelyet 2009-ben hoztak létre a városi Szabadstrand rehabilitációja során. Méréseink során az üledék és növényminták kadmium, nikkel, ólom, króm, réz és cink tartalmát határoztuk meg. Tesztnövényként a területen megtalálható, természetes növényeket választottunk, mint lósóskát (lóromot) (Rumex patientia), angol perjét (Lolium perenne), parti sást (Carex riparia), és keserűfüvet (Persicaria maculosa). Az iszap és növényminták nehézfém tartalmának feltárását MSZ szabvány szerint végeztük el salétromsavas és hidrogén-peroxidos módszer alkalmazásával. A nehézfém koncentrációkat AAS készülék  segítségével határoztuk meg. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a különböző növényfajták milyen mértékben és melyik részükben halmozzák fel a nehézfémeket. Eszerint például a lósóska a szárának felső részében tudja akkumulálni a kadmiumot, nikkelt, krómot és cinket, ezzel szemben a keserűfű inkább a levelében halmozza fel ezeket az elemeket. Ezek az ismeretek hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövőben egyes növényfajták felhasználhatóak legyenek a szennyezett területek in-situ kármentesítésében.

• Properties of Cellulose Sheets Modified with Potassium-Humate and Copper (II)-Sulfate

  276-285

  Tóth Annamária

  Halász Katalin

  Megtekintések száma:

  90

  Throughout our research we have made potassium-humate from brown coal of Dudar. With potassiumhumate and copper(II)-sulfate we made test sheets of linter cellulose fibers. The surface energy, surface wettability, CIE Lab color-coordinates changing, bending resistance and tensile strength of the produced test sheets has been examined. There was no big difference in the different samples during surface energy and wettability testing. Examination of mechanical properties suggests that potassium-humate content increases bending resistance of the test sheets. The bending resistance of samples increased by 32%, 100% and 336% compared to the control test sheets while adding potassium-humate.