Keresés

Keresési eredmények

• Possible ways of IP Commercialisation in the European Higher Education Ecosystem

  56-74

  Peredy Zoltán

  Laki Balázs

  Megtekintések száma:

  206

  Strong links between universities, and companies can play crucial role in promoting taking into practice of ideas that drive the knowledge society, and in raising competitiveness and living standards. In academic terms of IP management, all activities aimed at sharing knowledge generated in research institutions as a knowledge transfer including scientific publishing, conference presentations, collaborative research with external partners, and contract-based clustering activities, such as licensing and spin-offs. In a narrower sense, the IP management means technology transfer is aimed at placing a given technology on the market, and includes any process by which the recovery partner becomes able to produce new products or services. IP with traditional university mission, values, and activities primarily focusing an active university role in entrepreneurship and contracts with private sector for IP commercialization. This paper gives a comprehensive overview about IP management in universities of the European Higher Education System including the following aspects: partnerships (licensing, industry collaborators); IP invention (disclosures, patenting); proof of concept research bridging the gap between lab discoveries and market application (highly innovative R&D to solve practical problems and commercialization research aiming patented technologies towards business exploitations) and commercialization (start-up incubators and strengthening the entrepreneurial attitudes and competencies). The methodology based on secondary research analysing EU, OECD, on-line literature sources and relevant, up-to date statistical data as well. The conclusions and recommendations based on this „desk research” work reflects the authors.

• Beruházások és finanszírozásuk kockázatai, kockázatkezelési trendjeik az elmúlt 10 évben

  184-203

  Juhász Zita

  Hollósy Zsolt

  Márton Jenifer

  Megtekintések száma:

  200

  Áttekintve az utóbbi 10 év szakirodalmát, amely a vállalati beruházások és a finanszírozásuk kockázatainak kezelése kapcsán íródtak, jól látható az, hogy a kockázatkezelést és a problémamegoldást a holisztikus közelítés és a komplex problémakezelés hatja át napjainkban. A likviditási, finanszírozási és beruházási kérdések együttes vizsgálata lényeges, hiszen egy-egy döntés mindegyik területre hatással lehet, együtt befolyásolva a vállalati értéket. A beruházások vonatkozásában az értéknövelés a beruházás által generált cash-flowk simításán keresztül érvényesíti hatását. A vállalati pénzügyek területe az empirikus elemzésekben jól megfigyelhető módon élesen nem választható el a gazdálkodástudomány más területeinek kérdéseitől, sőt műszaki témáktól sem, mint ahogy a kockázatkezelésről is, jó ideje, integrált formában gondolkodnak. A fedezeti ügyletek (mind a pénzügyi, mind a működési) használata nélkülözhetetlenné vált a vállalatok menedzsereinek eszköztárában. A válság következményei számos olyan tanulmányt ösztönöztek, amelyek minderre igazolásul szolgáltak. Nagy figyelem jutott a tranzakciós költségekre, beleértve a szerződések költségeit illetve az ügynökköltséget, illetve az információs aszimmetria miatti veszteségeket. A viselkedési pénzügytannak főként a menedzseri döntéseket illető megállapításai szintén lényeges adalékot képeznek e területen.

• Kötelező átvételi rendszerben benyújtott naperőmű létesítési igények, megvalósulásának hatása a magyarországi településállomány villamosenergia-ellátására

  54-60

  Kulcsár Balázs

  Megtekintések száma:

  87

  Magyarországon 2017-től átalakult a megújulóenergia-termelés támogatási rendszere. A megújuló energiaforrásból és hulladékból előállított villamosenergia-termelésének ösztönzésére a törvényalkotó, korábban a Kötelező Átvételi Rendszert (KÁT) hozta létre. A Kötelező Átvételi Rendszert, 2017. január 1-től a Megújuló támogatási rendszer (Metár) váltotta fel. A Metár hatályba lépése előtt már ismert volt, hogy a KÁT rendszerben működött 25 éves támogatott átvételi időszak, a Metárban már csak 13 év lesz, így 2016-ban valóságos roham indult meg a KÁT engedélyekért, hogy még a kedvezőbb feltételek mellett köthessenek szerződést a beruházók. A MEKH ekkor rekord mennyiségű, nagyjából 2000 engedélyt adott ki 500 kW és az alatti naperőművek építéséhez. Ez több mint 1000 MW összteljesítmény. Jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy a KÁT engedélyekkel rendelkező naperőművek, megvalósulásuk esetén hogyan befolyásolnák a magyar településállomány önellátottsági szintjét a villamosenergia-ellátásban. A továbbiakban ezen erőmű kategóriába tartozó, már meglévő és az engedélyek alapján a jövőben megépülő, erőművek hatását vizsgáljuk a települési villamosenergia-önellátásban.