Keresés

Keresési eredmények

• A jövőbeli erőművi portfólió elemzés költség- és kibocsátás minimum optimalizálás szempontjából

  1-17

  Bozsik Nándor

  Megtekintések száma:

  9

  A cikk a 2030-ra várható magyarországi erőművi portfólió összetételét vizsgálja. A vizsgált mutatók az erőműtípusok teljes élettartam alatti fajlagos költsége (LCOE) és teljes élettartam alatti fajlagos szén‑dioxid kibocsátása (LCA(CO2)) szerint vizsgálják. Ezen két mutató – mint célfüggvény – minimumát lineáris programozási módszerrel határozzák meg az erőművi portfólióra. Az eredmények szerint a 2030-ra várható erőművi portfóliók LCOE-minimum értéke abszolút értékben rosszabb, fajlagos értékben viszont jobb, mint 2021-ben. Az LCA(CO2)‑minimum érték pedig mind abszolút, mind fajlagos értékben kedvezőbben alakul 2021-ben. Ezek az eredmények mind a harminc, mind pedig a huszonöt százalékos villamosenergia-import mellett teljesülnek. A húsz százalékos import mellet az abszolút értékek rosszabbul, a fajlagos értékek jobban alakulnak mindkét mutató esetén. Ellenben a 2030-ra végzett számítások eredményei elmaradnak a zöld átmenetet szolgáló Egyensúly Intézet 2030 menetrendtől. Ennek oka a késésben lévő új nukleáris erőmű üzembe helyezésében és az ipar egyre növekvő villamosenergia-igényű átalakulásában keresendő. A vizsgált portfóliók esetében teljesül, hogy a hazai termelés minimum harminc százaléka megújuló forrásokból származik. Ez jelentősen hozzájárul az Európai Unió azon törekvéséhez, hogy az ágazat 2050-re nettó üvegházhatású gázkibocsátás mentes legyen.

• Optimáló módszerek alkalmazhatósága járműipari gumitermékek tervezésében

  358-363

  Huri Dávid

  Megtekintések száma:

  151

  A gumitermékek tervezése során a velük szemben támasztott követelmények teljesítése céljából általánosan használt a méret, az alak vagy a topológia optimálási módszer. A vizsgált termék alakja a legtöbb esetben igen bonyolult, továbbá működése közben érintkezésbe lép egyéb alkatrészekkel is. Jellemzően nagy deformációnak van kitéve, melyre a gumi alapanyag erősen nemlineáris tulajdonságot mutat. Ezen feladat analitikus megoldására nincs lehetőség ezért azt numerikus úton kell keresni, melynek futtatása igen időigényes folyamat. Ebből adódik a kutatásom célja, mely a különböző optimálási eljárások hatékonyságának és számítási költségének összehasonlítása. Jelen dolgozat célja az elérhető optimáló algoritmusok alkalmazási lehetőségeinek felkutatása járműipari gumitermékek alakoptimálására. Ismertetésre kerül több helyettesítő modellen végzett optimum kereső eljárás továbbá számos direkt kereső módszer is.