Keresés

Keresési eredmények

• A döntési vezetői szerep átalakulása

  26-40

  Márta Erik

  Megtekintések száma:

  78

  A vezetői döntéshozatal fontos a szervezetek sikeres működésében, ezért szükséges, hogy a vezetők megértsék azokat a tényezőket, amelyek hatással vannak a döntéseikre. A döntéshozatal mindig a vezető feladata, de a változó világban még inkább meghatározó sikertényező. A jó döntés meghozatalához idő, tapasztalat és alapos problémamegoldó képesség szükséges. Kutatásaim során, szakirodalmi források feldolgozásával azonosítottam több olyan szereptényezőt, amelyek egyértelműen hatással vannak a döntési szerepre, annak megvalósulására. Továbbá, saját szerkesztésű kérdőívet állítottam össze a döntési szerep vizsgálatához a modern szervezetekben. A 230 kitöltőtől beérkezett válaszokból különböző statisztikai módszerekkel elemeztem az adatokat. Eredményeim alapján a konfliktuskezelés, a kockázatvállalás és a probléma alapos megismerése erőteljesen meghatározzák a vezetői döntési folyamatokat. A vezetőknek az a képessége, hogy hatékonyan kezeljék a konfliktusokat, jelentős hatással van a döntéseikre. A kockázatvállalás is kulcsfontosságú, mivel a vezetőknek fel kell ismerniük egy adott helyzet kockázatait, és ennek függvényében hozzák meg döntéseiket.

• A raktári szolgáltatások minőségi mutatói

  1-13

  Oláh Judit

  Megtekintések száma:

  443

  A raktárgazdálkodás az elmúlt években széleskörű és gyors fejlődésnek indult. Ez az egyre komplexebb logisztikai folyamatok mellett a raktár kialakításával és működtetésével kapcsolatos erőteljes és látványos fejlődésnek köszönhető. Kutatásomban a raktár-technológiai rendszerrel szemben elvárt teljesítmény meghatározásának összetett problémakörét vizsgáltam. Ez a döntés magában foglalja a teljesítmény mérésére alkalmas kulcsfontosságú teljesítménymutatók kiválasztását és az emutatók mentén specifikált elvárt teljesítményszint meghatározását egy vizsgált vállalat példáján. Kutatásom során megállapítottam, hogy a raktári folyamatok logisztikai teljesítmény mérése nagyon nehéz feladat, mert minden vállalatnak olyan mutatókat kell meghatározni és alkalmazni, amelyek a vállalat profiljához jól illeszkednek, és hűen tükrözik a mérni kívánt teljesítményt. E döntés nagy fontosságú, hiszen ehhez a teljesítmény-elváráshoz kell majd igazítanunk raktári rendszerünket és annak működési elveit.

• Lakóépület fűtési energiafogyasztásának csökkentése passzív módszerekkel

  64-76

  Kalmár Ferenc

  Kalmár Tünde

  Megtekintések száma:

  126

  Az épületek energiafogyasztásának csökkentése továbbra is a szektor egyik kiemelt célkitűzése. Kutatásunk célja az egyes passzív megoldások fűtési energiaigényt csökkentő hatásának vizsgálata volt. Egy mintaépület esetében elemeztük, hogy a naptér, a tömegfal és a Trombe-Michel fal milyen fűtési energiaigény csökkenést eredményez. A számításokat elvégeztük egy átlagos hőtechnikai jellemzőkkel rendelkező épület esetében és arra az esetre is, amikor a mintaépület határolószerkezetei teljesítik a közel nulla energiaigényű épület követelményeit. Az eredmények rámutatnak, hogy ezen szerkezetek alkalmazása előtt a racionális döntés érdekében elengedhetetlenek a komplex energetikai számítások.

• Beruházások és finanszírozásuk kockázatai, kockázatkezelési trendjeik az elmúlt 10 évben

  184-203

  Juhász Zita

  Hollósy Zsolt

  Márton Jenifer

  Megtekintések száma:

  209

  Áttekintve az utóbbi 10 év szakirodalmát, amely a vállalati beruházások és a finanszírozásuk kockázatainak kezelése kapcsán íródtak, jól látható az, hogy a kockázatkezelést és a problémamegoldást a holisztikus közelítés és a komplex problémakezelés hatja át napjainkban. A likviditási, finanszírozási és beruházási kérdések együttes vizsgálata lényeges, hiszen egy-egy döntés mindegyik területre hatással lehet, együtt befolyásolva a vállalati értéket. A beruházások vonatkozásában az értéknövelés a beruházás által generált cash-flowk simításán keresztül érvényesíti hatását. A vállalati pénzügyek területe az empirikus elemzésekben jól megfigyelhető módon élesen nem választható el a gazdálkodástudomány más területeinek kérdéseitől, sőt műszaki témáktól sem, mint ahogy a kockázatkezelésről is, jó ideje, integrált formában gondolkodnak. A fedezeti ügyletek (mind a pénzügyi, mind a működési) használata nélkülözhetetlenné vált a vállalatok menedzsereinek eszköztárában. A válság következményei számos olyan tanulmányt ösztönöztek, amelyek minderre igazolásul szolgáltak. Nagy figyelem jutott a tranzakciós költségekre, beleértve a szerződések költségeit illetve az ügynökköltséget, illetve az információs aszimmetria miatti veszteségeket. A viselkedési pénzügytannak főként a menedzseri döntéseket illető megállapításai szintén lényeges adalékot képeznek e területen.

• A visegrádi országok K+F és innovációs indikátorainak összehasonlítása

  162-172

  Vukoszavlyev Szlobodan

  Megtekintések száma:

  74

  Az innováció kulcsfontosságú stratégiai kérdés nemcsak a vállalkozások számára a versenyképesség megtartásához és javításához, hanem makrogazdasági szinten is kiemelkedő szerepe van abban, hogy egy egy nemzetgazdaság miként tud bekapcsolódni a nemzetközi munkamegosztásba. Kiváltképp igaz ez és felértékelődik az innováció és a kutatás és fejlesztés szerepe azokban a posztszocialista országokban, melyek még ma is igyekeznek gazdaságilag felzárkózni Nyugat-Európához. A tanulmányban a visegrádi országokat hasonlítottuk össze az innovációs indexek, a K+F indikátorok, valamint a vállalati innováció szempontjából. Ez alapján megállapítható, hogy a V4-ek lemaradásban vannak az Európai Unióhoz képest. A visegrádi országok közül csaknem minden tekintetben Csehország jár az élen. Az idősoros indikátorokat figyelembe véve a K+F területén csaknem töretlenül javuló tendencia rajzolódik ki. Az innováció és a K+F mérésének tekintetében megállapítható, hogy tökéletes eljárás, mutatószámrendszer nem áll rendelkezésre, az eltérő módszerekre épített indexek más-más eredményeket hozhatnak és az üzleti gyakorlatban nem alapozható a döntés csupán egyetlen indexre. Továbbá véleményem szerint az átfogó innovációs indexekben túlnyomórészt a K+F indikátorok dominálnak, ami az innováció megítélésében (főként a vállalati innováció esetében) félrevezető lehet.