Keresés

Keresési eredmények

• Lakóépület fűtési energiafogyasztásának csökkentése passzív módszerekkel

  64-76

  Kalmár Ferenc

  Kalmár Tünde

  Megtekintések száma:

  126

  Az épületek energiafogyasztásának csökkentése továbbra is a szektor egyik kiemelt célkitűzése. Kutatásunk célja az egyes passzív megoldások fűtési energiaigényt csökkentő hatásának vizsgálata volt. Egy mintaépület esetében elemeztük, hogy a naptér, a tömegfal és a Trombe-Michel fal milyen fűtési energiaigény csökkenést eredményez. A számításokat elvégeztük egy átlagos hőtechnikai jellemzőkkel rendelkező épület esetében és arra az esetre is, amikor a mintaépület határolószerkezetei teljesítik a közel nulla energiaigényű épület követelményeit. Az eredmények rámutatnak, hogy ezen szerkezetek alkalmazása előtt a racionális döntés érdekében elengedhetetlenek a komplex energetikai számítások.

• A tetőtérbeépítés és/vagy emeletráépítés műszaki kérdései és azok hatása a pénzügyi és időbeli ütemezésére

  324-343

  Lámer Géza

  Megtekintések száma:

  105

  A tetőtérbeépítés és/vagy emeletráépítés a zöldberuházástól eltérő műszaki kérdéseket vet fel. Elsősorban a meglévő épület épületszerkezeti rendszerének függvényében van lehetőség a tetőtérbeépítésre és/vagy emeletráépítésre. A tanulmányban áttekintjük azokat a műszaki kérdéseket, amelyek eldöntik, hogy az adott épület esetén lehetséges-e a tetőtérbeépítés és/vagy emeletráépítés. Megvizsgáljuk általánosságban, hogy egy tetőtérbeépítés és/vagy emeletráépítés során milyen építési folyamatokkal kell számolni, és hogy milyen időbeli és pénzügyi ütemezést célszerű előírni. Egy esettanulmány ismertetésével mutatjuk be, hogy a műszaki kérdések nem kellően alapos feldolgozása szükségessé teheti az időbeli és pénzügyi átütemezést.

• A köröndi tűz egy építőmérnök szemével III. Rész. Az Életveszélyelhárítás II. üteme, felkészülés az állagvédelemre

  1-15

  Lámer Géza

  Megtekintések száma:

  88

  A Köröndi tűzben károsodott az Andrássy út 83-85. épület tetőszerkezete és zárófödémje. Ismertetjük a tűz okozta károkat és bemutatjuk az épületet a tűzkár utáni állapotban.

• Intelligens napelemes rendszer vizsgálata

  67-75

  Molnár Imre

  Szodrai Ferenc

  Megtekintések száma:

  96

  Napjainkban egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk a megújuló energiaforrásokkal történő villamos energiatermelésre. A napelemes rendszer számos előnnyel rendelkezik. Viszont a rendszerek teljesítménye külső hatásra drasztikusan lecsökkenhet. Ezek elkerülése végett egy konkrét épület segítségével bemutatjuk a TIGO teljesítmény optimalizáló rendszer elemei t, előnyeit és moni toringját. Elemezzük az adott időszakra vonatkoztatott termelési adatokat.

• A kortárs magyar építészet és képzőművészet metszetei

  115-122

  Harangi Attila

  Török Dávid

  Megtekintések száma:

  157

  TDK dolgozatomban a kortárs magyar építészet és képzőművészet metszeteit kutatattam. A történeti áttekintésben kristályosodott ki, hogy két fordulópont hatott napjaink művészetére - a gótikus és barokk összművészeti alkotások. Kortárs építészetünk és képzőművészetünk összemetsződéseit pedig három kategóriába soroltam: metamorfózis, kapcsolat és metszet. Az metszetekben valósul meg a legmagasabb szinten az összemetsződés. Ezt Megyik János képzőművész művészetének elemzésével és a Debreceni Egyetem Élettudományi Épület és Könyvtár épületéhez készített Kapuzat szobrán keresztül fejtettem ki.

• Egy iroda épület energiatermelő lehetőségeinek vizsgálata, a hőfokgyakorisági görbe felhasználásával

  63-67

  Reho Sándor

  Megtekintések száma:

  78

  A cikk és a dolgozat egy Mátészalkai irodaház fűtési energiatermelőjét vizsgálja. A rendszer az
  épületben lévő üzlethelyiségek és irodák fűtési energiaigényét hivatott fedezni. Az irodaház hőszükséglete
  szoftveres számítás alapján van meghatározva. Az energiaigény meghatározása a hőfokgyakorisági görbe
  segítségével történt. A munka erre a konkrét értékre választott kazánokat és hőszivattyúkat vizsgál, és
  eredményként azok üzemeltetési költségét hasonlítja össze.

• Épületszerkezetek és Struktúrák. II. rész. Struktúraváltások Az épületek tartószerkezeti vázában

  79-99

  Lámer Géza

  Megtekintések száma:

  118

  A tanulmány II. részében az épületszerkezetek körében értelmezett tartószerkezeti struktúrák változásával foglalkozunk. A struktúra váltását elsősorban az új anyagok alkalmazásához, illetve új szemléletmódhoz kötjük. Két területtel foglalkozunk. Az egyik a boltozat kialakulása-változása, a másik az épület tartószerkezeti vázának változása új, részben hajlítási, részben csak húzó igénybevétel felvételére alkalmas anyagok alkalmazása esetén

• Folyamatosan változva: Meglévő épületállományunk revitalizációja használói fókusszal három magyar példa összehasonlításán keresztül

  94-110

  Szuszik Dóra

  Megtekintések száma:

  533

  Épített környezetünk közösségi funkciójú helyei az aktuális társadalmi, kulturális és gazdasági igények függvényében egyre gyorsabban avulnak. A debreceni tímárház Szárító műhely projektje közösségalkotó és kultúrtudatos célkitűzésével egy új lehetséges átalakítási mintát mutat a térségben. Egy épület tereinek kisléptékű, újrafelfedező, költséghatékony beavatkozásokkal történő belakása, azok folytatható kialakítása lehetőséget adnak az építmény értékeinek megtartására és a változó igényeknek megfelelő gyors reakcióra. A terv során a beavatkozásokkal kapcsolatban megfogalmazott alapvetések igazolása miatt, két hasonló szellemiségben megvalósított példával, az egri Művészeti Ellátóval és a pécsi Szabadkikötővel vetem össze azt. A projektek átalakításai ismétlődő mintázatot mutatnak, így azokat egy-egy életciklusukban történt folyamatain keresztül tárgyalom. Az elemzések az alkotókkal készített interjúkra, internetes cikkekre, tanulmányokra és helyszíni bejárásokra alapozva készültek.

• A szalma alternatív felhasználása

  331-343

  Mészáros Szilvia

  Megtekintések száma:

  114

  Kutatásomban a szalma alternatív felhasználásának lehetőségét ismertetem. Előtérbe helyezve a költséghatékony szemléletet a beruházások és az energia felhasználás területén. Egy szalmabálából épült épület energetikai eredményeit hasonlítottam össze egy régi, és egy új téglaépülettel, valamint egy passzívház energetikai értékeivel. A vizsgálat során elemeztem a beépített energia, primer energia, CO2 kibocsátás felhasználásának adatait. Energia jellegű költségek számítását végeztem el 50-éves élettartamra. Kutatásom során megállapítottam, hogy a szalma kiváló hőszigetelő anyag, így a vizsgált objektum energia igénye 25,38%-a a hagyományos épületekéhez képest.