Keresés
Keresési eredmények
-
A családi háttér és a munkaerő-piaci sikeresség összefüggései
88-97Megtekintések száma:428Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy feltárjuk a diplomás (abszolutóriumot szerzett) pályakezdők társadalmi hátterét képzési területek szerint. Ennek során nagy hangsúlyt fektetünk a szülők iskolai végzettségére és a család anyagi helyzetére vonatkozóan, hiszen e tényezők szignifikáns hatást gyakorolhatnak a fiatalok tanulási lehetőségére, attitűdjére, valamint szakmai pályafutására. Kutatásunk elméleti részében fontosnak tartjuk ismertetni a hazai és nemzetközi szerzők szocio-ökonómiai helyzettel kapcsolatos tapasztalatait. Ezt követően a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2015-ös adatbázisa kiváló lehetőséget nyújtott számunkra, hogy a 34 felsőoktatási intézmény által gyűjtött komplex adatokat tanulmányozhassuk. Elemzésünk során rávilágítottunk a különböző tudományterületek végzettjeinek eltérő szocio-ökonómiai hátterére. Kutatási eredményeink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a gazdagabb családokból származó fiatalok előnyösebb helyzetben vannak a munkaerőpiacon, magasabb jövedelemre tesznek szert, szemben az alacsonyabb társadalmi státuszú szülők gyerekeivel.
-
Felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgatók önértékelése
223-231Megtekintések száma:191Az önértékelés fontos szerepet tölt be mindennapi életünkben, meghatározó jellemzőnk, hogy milyennek látjuk magunkat. Az emberek azonban általában túlzottan optimistán ítélik meg saját szociális és intellektuális tevékenységeik minőségét, különösen a gyengén teljesítők hajlamosak arra, hogy túlértékeljék saját teljesítményüket, mivel hozzá nem értésük miatt nem ismerik fel képességeik, tudásuk hiányát. Tanulmányunkban ezt a jelenséget vizsgáljuk a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi, valamint Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgatók körében. Eredményeink szerint általános fölülbecslési tendencia jellemző, a szerényebb eredményt felmutatók jellemzően kevésbé pontosan, és jelentősen túlértékelik saját teljesítményüket, miközben a legjobb eredményt elérők pontosabban mérik fel eredményüket és inkább alulértékelik azt. Kimutatható a nemek közötti különbség is. A férfiak kevésbé pontosan, saját magukat felülértékelve ítélik meg tudásuk minőségét a nőkhöz képest.
-
Internetezési szokások és etikai értékrend közötti lehetséges összefüggések vizsgálata közgazdászhallgatók körében
14-25Megtekintések száma:139Napjainkban szemtanúi lehetünk annak a tendenciának, hogy milyen mértékben beépült mindennapjainkba az informatikai eszközök, és ezzel együtt az internet használta. Egyetemi oktatóként is azzal szembesülünk, hogy diákjaink egyre erősebben kötődnek az informatika világához. Kutatásunkban éppen ezért azt tűztük ki célul, hogy megvizsgáljuk, mennyi időt és milyen céllal használják az internetet hallgatóink. Korábbi munkáinkban már elemeztük közgazdászhallgatók etikai attitűdjeit, jelen tanulmányunkban ezt a két kérdést megpróbáljuk együtt is körbejárni, arra keresve a választ, vajon van-e valamilyen összefüggés fiataljaink internetezési szokásai és etikai értékítélete között.
-
Műszaki diplomások munkaerő-piaci sikeressége
1-8Megtekintések száma:145A tanulmány a műszaki diplomával rendelkezők munkaerő-piaci sikerességét igyekszik feltárni. A tudományterületek szerepe az álláskeresési idő, a keresetek és a szakmai illeszkedés tekintetében jelentősnek bizonyult. A műszaki képzés mindhárom vizsgált mutató esetében kiemelkedőnek bizonyult. A Diplomás Pályakövetési rendszer 2011-2012-es összevont adatbázisa segítségével lehetőség adódik a műszaki képzést nyújtó hazai felsőoktatási intézmények végzettjeinek foglalkoztathatósági mutatóit összehasonlítani. A különbségek feltárása révén képet kaphatunk arról, milyen hasonlóságok és különbségek fedezhetők fel a műszaki területen a különböző intézmények végzettjei között.
-
A társadalmi felelősségvállalás szemléletének megjelenése gazdasági képzésben részt vevő egyetemi hallgatók körében
1-10Megtekintések száma:277A vállalatok működésének legfontosabb célja a fogyasztók igényeinek kielégítése, s ennek segítségével a profitszerzés. Napjainkban azonban egyre inkább előtérbe kerül, hogy e két célkitűzésen túl a szervezeteknek a társadalmi felelősségvállalás terén is van tennivalójuk. Ezzel kapcsolatban merülhet fel bennünk a kérdés, hogy vajon ezt a típusú elköteleződést és attitűdöt szükséges-e tanítani a gazdasági képzésben részt vevő hallgatóknak (s egyáltalán lehet-e), illetve hogy ettől függetlenül is: milyen mértékben jellemző rájuk ez a fajta tudatosság. Tanulmányunkban gazdasági képzésben részt vevő egyetemi hallgatókat kérdeztünk meg kettős céllal: egyrészt, hogy szerintük a vállalat célkitűzéseiben mennyire fontos a társadalmi felelősségvállalás, másrészt pedig, hogy szerintük mennyire kell ennek a szemléletmódnak az oktatásban megjelennie.
-
Hallgatók etikai attitűdvizsgálata
1-8Megtekintések száma:155Hazai tanulmányokban még kevésszer, de nemzetközi forrásokban már gyakrabban találkozhatunk olyan empirikus kutatásokkal, amelyek üzleti területen tanuló hallgatókat mérnek fel etikus magatartásukat vagy attitűdjeiket vizsgálva. Ezen elemzések során többek között arra keresik a választ, hogy a leendő menedzserek milyen magatartásformákat ítélnek etikusnak vagy éppen etikátlannak, s mennyire szigorúak az egyes szituációk értékelése során. Jelen tanulmányunkban célul tűzzük ki, hogy a Debreceni Egyetem gazdasági területein tanuló hallgatók körében végezzünk e tekintetben felmérést