Keresés

Keresési eredmények

• Áttekintés a vezetői információs rendszerek magyar felsőoktatásban való megjelenéséről a Debreceni Egyetem példáján keresztül

  60-68

  Vincze Szilvia

  Gebei Tímea

  Megtekintések száma:

  154

  Az elmúlt években a magyar felsőoktatásban az egyre csökkenő hallgatói létszám komoly versenyhelyzetet teremtett az intézmények között, amelyben már nemcsak a hazai, hanem a külföldi egyetemek is versenytársnak bizonyulnak. Ahhoz, hogy a hazai intézmények ebben a versenyben megfelelő mértékben helyt tudjanak állni, a vezetőket olyan megfelelően strukturált, naprakész információval szükséges ellátni, amelyek képesek támogatni a döntéshozatalt. A Debreceni Egyetemen sikeresen adaptált vezetői információs rendszer évek óta működik és az adatszolgáltatásokban, ad hoc jelentésekben jelentős támogatást nyújt, azonban még sok területen van előre lépési lehetőség. A tanulmány a Debreceni Egyetem példáján keresztül a vezetői információs rendszerek fontosságára hívja fel a figyelmet.

• Felsőoktatási továbbtanulási preferenciák összehasonlítása a munkaerőpiac igényeivel

  382-392

  Gebei Tímea

  Vincze Szilvia

  Megtekintések száma:

  390

  A magyar felsőoktatási intézmények fontos szerepet töltenek be nemzetgazdasági szinten: minden szakterület vonatkozásában, biztosítják a megfelelő színvonalú tudással, szakmai kompetenciákkal rendelkező értelmiségi munkaerőt. Ha a versenyszféra szabályai szerint tekintünk ezekre az intézményekre – ami az oktatás és kutatás minőségi fenntartása és társadalmi hasznossága miatt csak korlátozottan értelmezhető -, tulajdonosuk az állam, menedzsmentjük az intézményi vezetés, fogyasztójuk pedig a munkaerőpiac. Ilyen formán a munkaerőpiac igényeit volna szükségszerű figyelembe venni a képzési kínálat kialakításakor. Ez egyéb befolyásoló tényezőktől függetlenül is komoly kihívás, hiszen minimum egy képzési idővel (3-5 évvel) későbbi igényeket szükséges megcélozni a mai rohamos technológiai fejlődési ütem mellett. Az állam részéről jelentősek a törekvések a képzési kínálat munkaerő-piaci igényekhez történő alakítására, a továbbtanulni vágyó fiatalok csak korlátozottan veszik figyelembe ezeket a tényezőket pályaválasztási döntéseikben. Részben ennek eredményeként alakulhat ki bizonyos szakmák esetében pályaelhagyás, vagy -módosítás, illetve bizonyos szakmák esetében munkaerőhiány. A tanulmány arra keresi a választ, hogy a legnépszerűbbnek ítélt szakok mennyire váltják be a várakozásokat és az ott megszerzett diploma mennyire tekinthető „sikeresnek” a munkaerőpiacon, illetve amennyiben ezek nem fedik egymást, az elhelyezkedés alapján legsikeresebbnek ítélhető szakok mennyire preferáltak a jelentkezők körében. Az ehhez szükséges információkat az Oktatási Hivatal felvételi statisztikái és DPR adatbázisa szolgáltatja 2010-2017-os időintervallumra vonatkozóan, melyek révén arra vállalkozunk, hogy lekövessük a hallgatókat a felvételitől az elhelyezkedésig.