Keresés
Keresési eredmények
-
Vörösiszap minták titrálási görbéinek vizsgálata
270-276Megtekintések száma:101A világ alumínium szükséglete egyre csak fokozódik, így az előállítás folyamata során létrejövő vörösiszap mennyisége is folyamatosan nő. A melléktermék gazdaságos feldolgozására már régóta folynak kutatások, de a minden szempontból megfelelő hasznosítási technológia ipari méretű megvalósítása még nem történt meg. A melléktermék felhasználása amellett, hogy csökkentené a környezeti elemek szennyezésének veszélyét, a benne található értékes fémek kinyerése szempontjából is célszerű lehet.
-
Szennyezőanyagok rediffúziójának laboratóriumi vizsgálata DKS-permeabiméterrel
41-48Megtekintések száma:145A világ számos helyén és hazánkban is gyakori problémának számít, hogy a heterogén felépítésű felszín alatti rendszereket érintő szénhidrogén-szennyezések akár több évtizeden át is fennállhatnak. A kármentesítési eljárások során csak a porózus rétegek megtisztítása lehetséges, így a későbbiekben a vízzáró rétegekben visszamaradó szennyezés a koncentráció-gradiens megfordulásának hatására visszadiffundál a már megtisztított rétegekbe. Ezt a folyamatot rediffúziónak nevezzük, és eredményeként a kármentesítésen átesett rétegekben idővel újra megjelenik a korábbi szennyezés. Annak érdekében, hogy a folyamat végbemenetelét és a befolyásoló paraméterek szerepét jobban megértsük, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar laboratóriumában több méréssorozat is kivitelezésre került egy, a rediffúzió modellezésére átalakított laboreszközzel, a DKS-permeabiméterrel. A kísérletek során a DKS-permeabiméterbe mesterségesen elszennyezett talajminták kerültek beépítésre, melyből a rediffúzió révén kioldódó szennyezőanyag-koncentrációkat spektrofotometriás mérésekkel követtük nyomon.
-
Vízrekesztő rétegből történő szennyeződések rediffúziós jelenségének laboratóriumi vizsgálata
232-238Megtekintések száma:115Számos szerves szennyező anyag antropogén hatások (káros emberi reakciók láncolata) következtében kerül a talajba, és ezzel a felszín alatti vizekbe. Az alacsony áteresztőképességű, vízzáró rétegek (pl.: agyag) ezen szennyeződések útjának elzárásában fontos szerepet játszanak. Viszont a szorpciós és diffúz tulajdonságaik miatt az ilyen vízzáró rétegek hosszútávú szennyeződésforrásként is szolgálhatnak. Ha a réteg egyszer elszennyeződött, már nagyon nehéz rekultiválni, és fennáll a lehetősége, hogy a szennyeződés lassú diffúziós folyamatok által a nagyobb áteresztőképességű rétegekbe is továbbterjed. Ezt a jelenséget úgynevezett rediffúziós folyamatként definiáljuk, amely során a vízrekesztő rétegből szennyeződés visszadiffundál a magasabb permeabilitású rétegbe. Jelen tanulmány célja ennek a rediffúziós folyamatnak a laboratóriumi méretekben történő modellezési lehetőségének bemutatása és a befolyásoló paramétereknek a szennyezőanyag transzportra gyakorolt hatásának számszerűsítése.