Keresés

Keresési eredmények

• Precíziós öntözéstechnológia alkalmazásának és kialakításának vizsgálata

  239-248

  Szabó Andrea

  Tömöri F

  Vad Attila Miklós

  Tamás János

  Nagy Attila

  Megtekintések száma:

  250

  A szélsőséges időjárási viszonyok miatt napjainkban az öntözést egyre szükségesebb tényezőnek tartják. A növény vízigényeinek és a rendelkezésre álló vízkészletek felmérése után dönteni kell, milyen öntözési módszert alkalmazunk. Szántóföldi körülmények között az egyik leggyakrabban használt módszer az esőszerű öntözés, melynek több típusát ismerjük (pl. lineár, csévélődobos öntözőberendezés). A szántóföldön alkalmazott szórófejek egyenletességét a Christiansen-féle egyenletességi tényező (CU%) és az eloszlási egyenletességi tényező (distributon uniformity) (DU%) megadásával jellemezhetjük. Az együtthatókat csapadékmérők által felfogott vízmennyiség adataiból lehet megállapítani. A vizsgálatainkat 2019. júliusában és augusztusában 3 időpontban végeztük el a Debreceni Egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén és egy nyírbátori cég lineár öntözőberendezésein. Célul tűztük ki a hagyományos lineár technológia és a precíziós lineár öntözési technológia által kijuttatott víz mennyiség szórás egyenletességének összehasonlító értékelését. Emellett a kukorica intercepciós értékeknek a vizsgálatát is elvégeztük.

• Az intellektuális tőke hatékonysága, mint meghatározó innovációs tényező

  419-428

  Béresné Mártha Bernadett

  Lakatos Vilmos

  Tömöri Gergő

  Megtekintések száma:

  262

  Napjaink világgazdaságában erőteljes elmozdulás érzékelhető a termelő vállalatok felől a szolgáltatások irányába, amely mind a gazdaságpolitikai döntéshozókat, mind az üzleti vállalkozás érintettjeit, a tulajdonosokat, beszállítókat, versenytársakat, illetve a hétköznapi embereket, a fogyasztókat is kihívás elé állítja: a szerkezetváltás egyaránt ösztönöz minden gazdasági szereplőt arra, hogy megtanuljon alkalmazkodni az új tendenciákhoz. Kutatásunk fókuszában éppen ezért az innovációt és a vállalatok értékteremtő képességét állítottuk. Az IT szektor jelenleg az egyik leggyorsabban fejlődő és leginnovatívabb ágazatnak számít a szolgáltató iparágon belül. Az IT vállalatok sikerességét jelentős mértékben meghatározza az a képessége, hogy mennyire hatékonyan használják fel a rendelkezésükre álló immateriális javakat, azon belül is az intellektuális tőkét, amelyet viszont nem pénzügyi értékteremtő eszközként definiálunk. Felmerülhet tehát a kérdés: hogyan lehetséges számszerűsíteni, pénzben kifejezni a vizsgálni kívánt vállalatok intellektuális tőkéjét?  A legsikeresebb magyar IT vállalatokra vonatkozóan éppen ezért kiszámítottuk a széles körben elismert mutatót, a VAIC^TM mutatót, melyre vonatkozóan hazai számítások még nem állnak rendelkezsére. Ez a mutató kiküszöböli a beszámolási sztenderdekből fakadó információhiányt azzal, hogy a módszertan a mindenki által hozzáférhető, nyilvános pénzügyi beszámolók adatain alapul. Maga a mutató egy csúcsmutató, amelynek két fő részmutatója az intellektuális tőke hatékonyságát illetve a fizikai tőke hatékonyságát számszerűsíti. 

• Controlling módszerek ismerete és alkalmazásuk az Észak-alföldi régió kis- és középvállalkozásainak gyakorlatában

  441-452

  Lakatos Vilmos

  Béresné Mártha Bernadett

  Tömöri Gergő

  Megtekintések száma:

  401

  A nagyvállalatokhoz hasonlóan a kis- és középvállalkozói kör is igényli mindazokat az információkat, amelyek a vállalkozási tevékenység eredményességét és hatékonyságát tudják biztosítani az általuk hozott megalapozott vezetői döntésekkel. A nagyvállalatokhoz képest a kkv-k jelentős fejlődési potenciállal rendelkeznek, amelyet részben maguk a vállalkozások ki tudnak alakítani esetlegesen új-modern menedzsmenti – üzleti adminsztrációs módszerek bevezetésével, illetve gazdaságpolitikai intézkedések révén (=célzott és hatékony támogatási rendszerrel) lehetővé válhat számukra az a finanszírozási forrástömeg, amely a K+F+I folyamatok gerjesztésével szolgálja a versenyképesség növekedését és a hazai GDP-hez, exporthoz való nagyobb mértékű és arányú hozzájárulásukat. A tanulmányban bemutatásra kerülő elemzésben kitérünk a vizsgálati körbe bevont Észak-alföldi régióba tartozó kkv-k kvezetőinek controlling ismereteire, a controlling eszközök tudatos vagy éppen nem tudatos alkalmazására, az utódlás megítélésére, a vevői és beszállítói értékelésre és a vezetői számvitel egyes területeire. Összességében megállapítható a kis elemszámú minta alapján is, hogy a controlling eszközök használata arányos a vállalkozási mérettel, de ennek ellenére sok közepes méretű vállalkozás vezetője nem igényli a belső információk olyan mértékű gyűjtését és elemzését, amely kifejezetten tudná segíteni a döntéselőkészítés hatékonyságát, pl. a korszerű önköltségszámítási eljárások révén.