Magyarországon működő- részben német tulajdonban lévő vállalat- működésébe, hogyan lehet beilleszteni a japán kultúrát. A bemutatásra kerülő cikkemben a különböző szervezeti kultúra modelleket tanulmányoztam, és párhuzamba állítottam a mi vállaltunk szervezeti kultúrájával, hasonlóságokat és ellentéteket kerestem. Megvizsgáltam azokat a környezeti tényezőket, erőforrásokat, amelyek hatással vannak a gyártásra. A tanulmányozás során azt is figyelembe vettem, hogy a különböző nemzetiségek kultúrait, hogyan lehet összehangolni, és ezek összességében hogyan hat ki a termelésre. A robotok alkalmazásának bevezetését tanulmányoztam, és arra kerestem megoldást, hogyan lehetne a gyártást minél gazdaságossá tenni. Sajnos ugyanis a népesség folyamatos csökkenése, és a szakember hiány miatt robotokat kell alkalmazni ahhoz, hogy a vevőket időben, megfelelő mennyiségű és az elvárt minőségű áruval lehessen kiszolgálni. A japán, Toyota-módszer szerint csak akkor sikeres automatizálni egy technológiát, ha az legalább tízszer van letesztelve, erre azonban- a rendelkezésre álló idő hiánya miatt- nincs lehetőségünk. Mivel a gyártási paraméterek, a tapasztalatok még nem megfelelő módon alakultak ki, ezért a selejt termék aránya még magasabb, mint ahol elegendő idő áll a rendelkezésre, a technológia kialakítására.