dEjournals Nyitóoldal
International Journal of Engineering and Management Sciences
Regisztráció Aktuális szám Megjelenés előtti cikkek Archívum Indexáltság Beküldés Kapcsolat Keresés
Regisztráció Bejelentkezés
IJEMS

Évf. 8 szám 1 (2023)
Sportközgazdaságtan

Viselhető technológia használat a Debreceni Egyetem hallgatói körében

Megjelent:
2023-04-30
DOI Linkhttps://doi.org/10.21791/IJEMS.2023.1.5.
Szerzők
Ráthonyi Gergely,
Ráthonyi-Odor Kinga,
Szabados György,
Bács Zoltán,
Bácsné Bába Éva
Megtekintés
PDF
Kulcsszavak
viselhető technológia okosóra aktivitásmérő fizikai aktivitás
Licenc

Copyright (c) 2023 Gergely Ráthonyi, Kinga Ráthonyi-Odor, György Szabados, Zoltán Bács, Éva Bácsné Bába

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Ráthonyi, G., Ráthonyi-Odor, K., Szabados, G., Bács, Z., & Bácsné Bába, Éva. (2023). Viselhető technológia használat a Debreceni Egyetem hallgatói körében. International Journal of Engineering and Management Sciences, 8(1), 33-47. https://doi.org/10.21791/IJEMS.2023.1.5.
Beküldött 2022-12-16
Elfogadott 2023-02-21
Publikált 2023-04-30
Absztrakt

Világszerte sürgető közegészségügyi probléma a fizikai aktivitás hiánya, az ülő életmód széleskörű elterjedése. A probléma jellemző a fiatal populációra is, kiemelten az egyetemistákra, akik idejük jelentős részét töltik üléssel. A technológiai fejlődés egyik katalizátora a mozgásszegény életmód térnyerésének, ugyanakkor ennek köszönhetően számos olyan eszköz jelent meg a piacon, mely éppen a fizikai aktivitás ösztönzésére is szolgálhat. Folyamatosan növekvő tendenciát mutat a fizikai aktivitást mérő viselhető technológiai eszközök – karóra, karpánt – elterjedése a lakosság körében, mellyel párhuzamosan növekszik a magunkról gyűjtött adatok (lépésszám, elégetett kalória, pulzus) mennyisége is. A szerzők témaválasztását az indokolja, hogy a hazai sporttudomány területén kevés olyan tanulmánnyal találkozhatunk, mely napjaink korszerű információtechnológia eszközeit helyezi a fókuszába a fizikai aktivitás dimenziójában. Jelen tanulmány célja, hogy az egyetemista populáció körében felmérje az aktivitást mérő viselhető eszközökkel kapcsolatos attitűdöket. Keresztmetszeti kutatásunk során online kvantitatív kérdőíves felmérést végeztünk a DE GTK hallgatói körében. A kérdőívet 340 fő töltötte ki megfelelően. A leíró statisztika mellett az összefüggések vizsgálatakor paraméteres és nem paraméteres próbákat alkalmaztunk (Pearson-féle khí négyszet próba, Fisher féle egzakt próba, t-próba). A statisztikai próbák eredményeit p<0,05 esetén tekintettük szignifikánsnak. Kolgomorov-Smirnov teszttel vizsgáltuk a változók eloszlását. A megkérdezettek többsége (55%) kipróbált már valamilyen viselhető, fizikai aktivitást mérő eszközt. Harmaduk (34%) jelenleg is használja az eszközét. Akik eddig nem próbálták ki ezeket az eszközöket az árat jelölték meg elsődleges visszatartó tényezőként. Harmaduk tervezi, hogy beruház egy ilyen eszközre a jövőben. Az eszközt használók 39%-a aktivitásmérő karkötőt, míg 61%-uk okosórát használ, vagy használt korábban. Nemek tekintetében nem találtunk eltérést az eszközök tulajdonlását tekintve. A megkérdezett aktivitást mérő eszközt viselő fiatalok 66,8%-nak a fizikai aktivitásának követése volt az elsődleges célja. A leggyakrabban használt funkció a lépésszám követése volt, a megkérdezettek 81%-a jelölte, ezt követte a pulzusszám mérése (67%). Legtöbben a lépésszámukkal kapcsolatban (69%) határoztak meg valamilyen célkitűzést. Minden harmadik hallgató szerint az eszköz hatására többet mozgott és sikerült fenntartania az emelt mozgás szintjét. A hallgatók 44%-a állította, hogy a fizikai aktivitása nem változott az eszköz használatának ellenére sem. A megkérdezettek inkább nem értenek egyet a felsorolt pozitív élettani hatásokkal az eszközök viselésével kapcsolatban. Kutatásunkban is érezhető, hogy a viselhető eszközök hatással vannak a fiatalokra, nyomonkövetik saját adataikat ugyanakkor megkérdőjelezhető, hogy az eszközök önmagukban elég ösztönző hatásúak-e a hallgatók számára az egészségesebb életmód kialakításában.

Hivatkozások
  1. Hallal, P.C., Andersen, L.B., Bull, F.C., Guthold, R., Haskell, W., Ekelund, U. (2012): Global physical activity levels: surveillance progress, pitfalls, and prospects. Lancet, 380(9838):247–257.
  2. Rosenkranz, S.K., Mailey, E.L., Umansky, E., Rosenkranz, R.R. and Ablah, E. (2020), “Workplace sedentary behavior and productivity: A cross-sectional study”, International Journal of Environmental Research and Public Health, Vol. 17 No. 18, available at:https://doi.org/10.3390/ijerph17186535.
  3. Martos, É., Bakacs, M., Sarkadi-Nagy, E., Ráczkevy. T., Zentai, A., Baldauf, Z., Illés, E., Lugasi, A. (2012): The national nutrition and nutritional status of tests OTÁP 2009 IV. − entering the Hungarian population. Medical Weekly, 153:29. 1132-1141.
  4. Ács, P., Prémusz, V., Melczer, Cs., Bergier, J., Ferdinand, S., Jan, J., Makai, A. (2018): Nemek közötti különbségek vizsgálata a fizikai aktivitás vonatkozásában a V4 országok egyetemista populációjának körében. Magyar Sporttudományi Szemle, 19:74. 3-9.
  5. Bauman, A.E. (2004): Updating the evidence that physical activity is good for health: an epidemiological review 2000–2003. Journal of Science and Medicine in Sport, 7(1):6–19.
  6. Warburton, D.E.R., Nicol, C.W. and Bredin, S.S.D. (2006), “Health benefits of physical activity: The evidence”, CMAJ, available at:https://doi.org/10.1503/cmaj.051351.
  7. Haskell, W.L., Lee, I.M., Pate, R.R., Blair, S.N., Franklin, B.A., Macera, C.A., Heath, G.W., Thompson, P.D., Bauman, A. (2007): Physical activity and public health: updated recommendation for adults from the American College of Sports Medicine and the American Heart Association. Medicine and Science in Sports and Exercise, 39:8. 1423–34.
  8. Lee, I.M., Shiroma, E.J., Lobelo, F., Puska, P., Blair, S.N., Katzmarzyk, P.T. (2012): Effect of physical inactivity on major non-communicable diseases worldwide: an analysis of burden of disease and life expectancy. Lancet, 380(9838) 219–229.
  9. Chau, J.Y., Grunseit, A.C., Chey, T., Stamatakis, E., Brown, W.J., Matthews, C.E., Bauman, A.E., et al. (2013), “Daily sitting time and all-cause mortality: A meta-analysis”, PLoS ONE, Vol. 8 No. 11, available at:https://doi.org/10.1371/journal.pone.0080000.
  10. Biswas, A., Oh, P.I., Faulkner, G.E., Bajaj, R.R., Silver, M.A., Mitchell, M.S. and Alter, D.A. (2015), “Sedentary time and its association with risk for disease incidence, mortality, and hospitalization in adults a systematic review and meta-analysis”, Annals of Internal Medicine, available at:https://doi.org/10.7326/M14-1651.
  11. De Rezende, L.F.M., Lopes, M.R., Rey-Loṕez, J.P., Matsudo, V.K.R. and Luiz, O.D.C. (2014), “Sedentary behavior and health outcomes: An overview of systematic reviews”, PLoS ONE, Vol. 9 No. 8, available at:https://doi.org/10.1371/journal.pone.0105620.
  12. Apor, P. (2012): Testedzéssel a megbetegedések ellen. Magyar Tudomány, 173:12. 1470-1477.
  13. Kooiman, T.J.M., Dontje, M.L., Sprenger, S.R., Krijen, W.P., van der Schans, C.P., de Groot, M. (2015): Reliability and validity of ten consumer activity trackers. BMC Sports Science, Medicine and Rehabilitation, 7:24. 1-11.
  14. Lynch, C., Bird, S., Lythgo, N., & Selva-Raj, I. (2020): Changing the physical activity behavior of adults with fitness trackers: a systematic review and meta-analysis. American Journal of Health Promotion, 34(4), 418–430. https://doi.org/10.1177/0890117119895204.
  15. Brickwood, K. J., Watson, G., O’Brien, J., & Williams, A. D. (2019): Consumer-based wearable activity trackers increase physical activity participation: systematic review and meta-analysis. JMIR mHealth and uHealth, 7(4), e11819. https://doi.org/10.2196/11819.
  16. Utesch, T., Piesch, L., Busch, L., Strauss, B., Geukes, K. (2022): Self-tracking of daily physical activity using a fitness tracker and the effect of the 10,000 steps goal. German Journal of Exercise and Sport Research, 52, 300–309 (2022). https://doi.org/10.1007/s12662-022-00821-2
  17. Bort-Roig, J., Gilson, N.D., Puig-Ribera, A., Contreras, R.S., Trost, S.G. (2014): Measuring and influencing physical activity with smartphone technology: a systematic review. Sports Medicine, 44(5):671–686.
  18. El-Amrawy, F., Nounou, M.I. (2015): Are currently available wearable devices for activity tracking and heart rate monitoring accurate, precise, and medically beneficial? Healthcare Informatics Research, 21:4. 315-320.
  19. Evenson, K.R., Goto, M.M., Furberg, R.D. (2015): Systematic review of the validity and reliability of consumer-wearable activity trackers. International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity, 12:1. 1-22.
  20. Fuller, D., Colwell, E., Low, J., Orychock, K., Tobin, M.A., Simango, B., Buote, R., Van Heerden, D., Luan, H., Cullen, K., Slade, L., Taylor, N.G.A. (2020): Reliability and Validity of Commercially Available Wearable Devices for Measuring Steps, Energy Expenditure, and Heart Rate: Systematic Review JMIR Mhealth Uhealth 8(9):e18694
  21. Gualtieri, L., Rosenbluth, S., Phillips, J. (2016): Can a free wearable activity tracker change behavior? The impact of trackers on adults in a physician-led wellness group. JMIR Research Protocol, 5:4.
  22. Mercer, K., Lim M., Giangregorio, L., Burns, C., Grindrod, K. (2016): Behavior change techniques present in wearable activity trackers: a critical analysis. JMIR Mhealth and Uhealth, 4:2.
  23. World Health Organization (2020): Global recommendations on physical activity for health. World Health Organization. URL: https://www.who.int/dietphysicalactivity/factsheet_recommendations /en/ [Letöltés ideje: 2022.10.17.]
  24. Godino, J.G., Watkinson, C., Corder, K., Sutton, S., Griffin, S.J., Van Sluijs, E.M. (2014): Awareness of physical activity in healthy middle-aged adults: a crosssectional study of associations with sociodemographic, biological, behavioural, and psychological factors. BMC Public Health, 14:421. 1-9.
  25. Vooijs, M., Alpay, L.L., Snoeck-Stroband, J.B., Beerthuizen, T., Siemonsma, P.C., Abbink, J.J., Sont, J.K., Rövekamp, T.A. (2014): Validity and usability of low-cost accelerometers for internet-based self-monitoring of physical activity in patients with chronic obstructive pulmonary disease. Interactive Journal of Medical Research, 3:4. e14.
  26. Vallanceff, J., Eurich, D., Gardiner, P., Taylor, L., Johnson, S. (2016): Associations of daily pedometer steps and self-reported physical activity with health-related quality of life: results from the Alberta Older Adult Health Survey. Journal of Aging and Health, 28:4. 661-674.
  27. Bravata, D.M., Smith-Spangler, C., Sundaram, V., Gienger, A.L., Lin, N., Lewis, R., Stave, C.D., Olkin, I., Sirard, J.R. (2007): Using pedometers to increase physical activity and improve health: a systematic review. JAMA, 298:19. 2296–2304.
  28. El-Gayar, O., Timsina, P., Nawar, N., Eid, W. (2013): A systematic review of IT for diabetes self-management: are we there yet? International Journal of Medical Informatics, 82:8. 637–652.
  29. Middelweerd, A., Mollee, J.S., van der Wal, C., Brug, J., Te Velde, S.J. (2014): Apps to promote physical activity among adults: a review and content analysis. International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity, 11(1):97.
  30. Statista (2022): Do you personally use wearables (e.g. smart watch, health / fitness tracker)? Elérhetőség: https://www.statista.com/forecasts/1101110/wearables-devices-usage-in-selected-countries, (Letöltés dátuma: 2022.12.01.)
  31. eNET Internetkutató Kft. (2019): Egészségtudatosabbak az okosórák és okoskarkötők hazai használói, Elérhetőség: https://enet.hu/egeszsegtudatosabbak-az-okosorak-es-okoskarkotok-hazai-hasznaloi/. (Letöltés dátuma: 2022.10.03.)
  32. Balogh, Cs., Dragon, Z., Pusztai, B. (2021): Viselhető eszközök a szegedi egyetemisták körében, ME.DOK: Média-Történet-Kommunikáció 16 : 3 pp. 69-84. , 16 p.
  33. Kinney, D.A., Nabors, L.A., Merianos, A.L., Vidourek, R.A. (2019): College Students’ Use and Perceptions of Wearable Fitness Trackers, American Journal of Health Education, 50:5, 298-307, DOI: 10.1080/19325037.2019.1642265
  34. Tong, H.L., Maher, C., Parker, K., Pham, T.D., Neves, A.L., Riordan, B., Chow, C.K., Laranjo, L., Quiroz, J.C. (2022): The use of mobile apps and fitness trackers to promote healthy behaviors during COVID-19: A cross-sectional survey. PLOS Digital Health 1(8): e0000087. https://doi.org/10.1371/journal.pdig.0000087
  35. Huawei (2022): Kutatás: a mentális állapotunk nagy hatással van a szívünk egészségére Elérhetőség: https://huawei.hu/2022/11/10/kutatas-a-mentalis-allapotunk-nagy-hatassal-van-a-szivunk-egeszsegere/, (Letöltés dátuma: 2022.12.01.)
  36. Moye, R., Towns, T., Skipper, A., Rose, D. (2022): Are Smartwatches Actually Used for Exercise? Evidence from HBCU Students, American Journal of Health Education, 53:4, 219-227, DOI: 10.1080/19325037.2022.2071780
  37. Maher, C., Ryan, J., Ambrosi, C., Edney, S. (2017): Users’ experiences of wearable activity trackers: a cross-sectional study. BMC Public Health 17, 880. https://doi.org/10.1186/s12889-017-4888-1
Adatbázis logók
DOAJ MTMT SHERPA EIRHPLUS EBSCO CROSSREF