Menedzsmenttudományok

A haltermékek piaci versenyképességének vizsgálata

Megjelent:
2022-12-11
Szerzők
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc

Copyright (c) 2022 Tamás Mihály, Mihály Soós

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Mihály, T., & Soós, M. (2022). A haltermékek piaci versenyképességének vizsgálata. International Journal of Engineering and Management Sciences, 7(3), 151-163. https://doi.org/10.21791/IJEMS.2022.3.14.
Beküldött 2022-06-27
Elfogadott 2022-12-11
Publikált 2022-12-11
Absztrakt

A hal- és halászati termékek az emberi táplálkozás egyik kulcsfontosságú alapanyagai közé sorolhatók, s ennek következtében mind a termelés, mind pedig a kereskedelem szempontjából kiemelkedő fontosságú. A különböző feldolgozottságú haltermékek a világ számos országában elérhetőek, köszönhetően a globalizációnak és a gyors ellátási láncnak. Vizsgálatunk során szekunder adatgyűjtés segítségével vizsgáltuk a hal- és halászati termékek piacát. Az adatok több évre visszamenőleg kerültek begyűjtésre a FAO, az EUROSTAT, a COMTRADE és a KSH adatbázisaiból. A nemzetközi kereskedelem alapján megnyilvánuló komparatív előnyöket vagy hátrányokat az RCA-index segítségével határoztuk meg a különböző haltermék kategóriák esetében hazánk és az EU-27 világszinten betöltött szerepe esetében. Kutatásunk célja összehasonlítani a hazai és az Uniós különböző feldolgozottságú haltermékeit a nemzetközi helyzethez viszonyítva, különös figyelmet fordítva a főbb exportáló és importáló országokra. A tanulmány részletesen vizsgálja a kereskedelem sajátosságait, az elmúlt években megfigyelhető tendenciákat, valamint az RCA-index alapján a haltermékek versenyképességét Magyarország és az Európai Unió tagállamainak tekintetében, valamint az eredmények mögött álló ok-okozati összefüggéseket.

Hivatkozások
  1. Ballance, R. H., Forstner, H., Murray, T. (1987) ’Consistency tests of alternative measures of comparative advantage’, Review of Economics and Statistics. 69 (2) pp. 157–161.
  2. Bowen, H. P. (1983) ’On the theoretical interpretation of indices of trade intensity and revealed comparative advantage’, Weltwirtschaftliches Archiv, 119(3) pp. 464–472. DOI: 10.1007/BF02706520
  3. COMTRADE (2022): UN Comtrade Database. URL: http://comtrade.un.org, megtekintés dátuma: 2022. április 10.
  4. Connor, W. E. (2000) ’Importance of n-3 fatty acids in health and disease’, American Journal of Clinical Nutrition, 71(1) pp. 171S-175S. doi: 10.1093/ajcn/71.1.171S
  5. De Benedictis, L., Tamberi, M. (2001) ’A note on the Balassa Index of Revealed Comparative Advantage’. Paper provided by Universita' Politecnica delle Marche, Dipartimento di Scienze Economiche e Sociali in its series Working Papers with number 158(37) pp. 3-7.
  6. EC (EUROPEAN COMMISSION) (2017) ’Eurostat database of national trade’, [online] Brussels: European Commission. URL: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/newxtweb/loadpage.do, megtekintés dátuma: 2022. április 20.
  7. EUMOFA (2020) ’The EU fish market, 2019 edition’, 107 p. ISSN 2363-4154, ISBN 978-92-76-12174, doi:10.2771/168390
  8. EUROMOFA (2021) ’The EU Fish Market’ 2021 edition, European Commission, Luxembourg. Publications Office of the European Union. ISBN 978-92-76-28905-0
  9. FAO (2020) ’The state of world fisheries and aquaculture. Sustainability in action’. Food and Agriculture Organization of the United Nations. 224 p. doi: https://doi.org/10.4060/ca9229en
  10. FAO (2022) ’Fishery and Aquaculture Statistics. Global aquaculture and capture production 1950-2019 (FishstatJ)’. In: FAO Fisheries and Aquaculture Department [online]. Rome. URL: www.fao.org/fishery/statistics/software/fishstatj/en
  11. Fertő, I. (2003) ’A komparatív előnyök mérése’, Statisztikai Szemle, 81(4) pp. 309-327.
  12. Fertő, I. (2006) ’Az agrárkereskedelem átalakulása Magyarországon és a Kelet-Közép-Európai országokban’. Budapest: MTA Közgazdaságtudományi Intézet
  13. Fertő, I., Hubbard, L. J. (2001) ’Versenyképesség és komparatív előnyök a magyar mezőgazdaságban’, Közgazdasági Szemle, 48(1) pp. 31–43.
  14. Hillman, A. L. (1980) ’Observation on the relation between ’revealed comparative advantage’ and comparative advantage as indicated by pre-trade relative prices’, Review of World Economics, 116(2) pp. 315-321. doi: 10.1007/BF02696859
  15. Hinloopen, J., Van Marrewijk, C. (2001) ’On the Empirical Distribution of the Balassa Index’, Weltwirtschaftliches Archiv, 137(1) pp. 1-35. doi: 10.1007/BF02707598
  16. Karnai, L. (2018) ’Production and trade of trout in the EU28’, Journal of Central European Agriculture, 19 (3) pp. 615-628. doi: 10.5513/JCEA01/19.3.2086
  17. Karnai, L., Szűcs, I. (2017) ’Pontytermelés és kereskedelem az EU28-ban’, Animal welfare etológia és tartástechnológia /Animal welfare ethology and housing systems, 13(2) pp. 60-67. doi: 10.17205/SZIE.AWETH.2017.2.060
  18. KSH (2022) ’Statisztikai adatbázis, statisztikai adattáblák’. URL: www.ksh.hu, megtekintés dátuma: 2022. április 1.
  19. MA-HAL (2020) ’Jelentés a Szövetség működésének 2019. évi eredményeiről’. Budapest URL: http://new.magyarhal.hu/UserFiles/files/jelentesek/MAHAL%20%C3%89ves%20Jelent%C3%A9s_2019.pdf, megtekintés dátuma: 2022. április 15.
  20. AKI (2021) ’A magyar lakosság halfogyasztási szokásainak hatása a mahop 5. Prioritás indikátorának teljesülésére’. Készítette a MAHOP DCF munkacsoport
  21. AKI (2022) ’Halászati és akvakultúra termékek külkereskedelmi forgalma 2021. év’. Készítette a MAHOP DCF munkacsoport
  22. Van Anrooy, R., Espinoza Córdova, F., Japp, D., Valderrama, D., Gopal Karmakar, K., Lengyel, P., Parappurathu, S., Upare, S., Tietze, U., Costelloe, T., Zhang, Z. (2022) ’World review of capture fisheries and aquaculture insurance 2022’. Food and Agriculture Organization of The United Nations, Rome, 220 p. ISBN 978-92-5-136058-3
  23. Vollrath, T. L. (1991) ’A theoretical evaluation of alternative trade intensity measures of revealed comparative advantage’, Weltwirtschaftliches Archiv, 127(2) pp. 265–279. doi: 10.1007/BF02707986
Adatbázis logók