Sportközgazdaságtan

Sportfogyasztás, rajongói elköteleződés, sportstatisztika – Posztspecifikus passzolási jellemzők a labdarúgásban

Megjelent:
2022-04-08
Szerzők
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc

Copyright (c) 2022 Marton Szabolcs, Gergely Ráthonyi

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Marton, S., & Ráthonyi, G. (2022). Sportfogyasztás, rajongói elköteleződés, sportstatisztika – Posztspecifikus passzolási jellemzők a labdarúgásban. International Journal of Engineering and Management Sciences, 7(1). https://doi.org/10.21791/IJEMS.2022.1.13.
Beküldött 2022-02-10
Elfogadott 2022-03-29
Publikált 2022-04-08
Absztrakt

A digitalizáció és technológia robbanásszerű fejlődése jelentős változásokat eredményezett a labdarúgásban. A különféle szenzorok és egyéb adatgyűjtések révén rendelkezésre álló növekvő adatmennyiség következtében, adatcentrikus, analitikus és statisztika orientált gondolkodás térnyerését figyelhetjük meg a labdarúgásban, melyek a rajongók, szurkolók számára is érdekességként szolgálnak. A digitalizáció szoros kapcsolatban van a sportfogyasztással is, ezért az elmúlt években jelentős változást figyelhettünk meg ezen a területen. A pandémia időszaka a digitális transzformáció sebességét a sportiparban még inkább felerősítette. A sportszervezetek és rajongóik számára az egyik legfontosabb tartalom, mely a fogyasztói élményt fokozza a mélyreható sportstatisztika és –elemzések. Tanulmányunkban a labdarúgásban leggyakrabban előforduló teljesítmény indikátort, a passzolást vizsgáltuk. Célunk volt, hogy részletesen vizsgáljuk a pozícióspecifikus passzolási jellemzőket ezért az általánostól eltérő passzolási tulajdonságokat is vizsgáltunk a kutatásunk során. Az elemzésünk mintájául a legnívósabb európai bajnokságot választottuk a Premier League-et, mely bajnokság a legmagasabb UEFA koefficienssel rendelkezik. A bajnokság 2019/2020-as szezonjának három forduló (30-32. forduló) számunkra elérhető mérkőzéseit rögzítettük és elemeztük ki a passzok szempontjából. szignifikáns különbség mutatkozott a védekező és a támadást építő játékosok átlagos mérkőzésenkénti passz számai között (t=7,988, p<0,05). A mérkőzésenként megkísérelt átadás számában és a passz pontosságában is egy fokozatos csökkenés tapasztalható a középső posztok vizsgálatában, amennyiben a pálya mélységében vizsgáljuk a posztokat. Mind a passz pontosság, mind az átlagos passz szám esetében a csökkenő rangsor megfelel a pozíciók elhelyezkedésének a pályán (a sorrend: 1, középső védő 2, védekező középpályás 3, belső középpályás 4, támadó középpályás 5, csatár). A passzok számára vetített helyzet érték mutatóban a támadó pozíciók eredményesebben teljesítettek, mint a védekező posztok. A támadó pozíciók közül is kiemelkednek a szélső posztok, ahol a passz számra vetített kialakított helyzet érték esetében a teljes vizsgálat 23,3%-át teljesítette és a kialakított helyzet érték mutatók összegének a 14%-át ezen posztok szolgáltatták. Összeségében tanulmányunk rámutat a posztspecifikus passzolási jellemzőkre és ezek tudatában kijelenthetjük, hogy a játékosok passzolási teljesítményének összehasonlítás akkor releváns, ha a játékosok azonos vagy rokon pozíciókban szerepelnek.

Hivatkozások
  1. Marton, Sz. (2021): A passz, mint teljesítmény indikátor a labdarúgásban, Debreceni Egyetem Alkalmazott Informatika és Logisztika Intézet, szakdolgozat, p. 57.
  2. StatPerform (2021): Fan engagement report. Letöltés dátuma 2022. 02. 24. https://www.statsperform.com/resource/2021-fan-engagement-report/
  3. Harrop, K – Neville, A. (2014): Performance indicators that predict success in an English professional League One soccer team. International Journal of Performance Analysis in Sport. Volume 14. Issue 3. pp 907-920.
  4. Muhamad, S. – Norasrudin, S –Rahmat, A. (2013): Differences in Goal Scoring and Passing Sequences between Winning and Losing Team in UEFA-EURO Championship 2012. International Scholarly and Scientific Research & Innovation. Volume 7. Issue 1. pp 224-229.
  5. Garratt, K. – Murphy, A. – Bower, R. (2017): Passing and goal scoring characteristics in Australian A-League football. International Journal of Performance Analysis in Sport. Volume 17. Issue 1-2. pp 77-85.
  6. Gómez-Jordana, L.I., Amaro e Silva, R., Milho, J. Angel R., Passos, P. (2021): Illustrating changes in landscapes of passing opportunities along a set of competitive football matches. Scientific Report 11, 9792 https://doi.org/10.1038/s41598-021-89184-6
  7. FootballHistory (2021): Formations and systems in football. https://www.footballhistory.org/formations.html Letöltés dátuma: 2021. 05. 10.
  8. Cox, M. (2017): The Mixer – The Story of Premier League Tactics, from Route One to False Nine. HarperCollins Publishers, 33 p.
  9. Konefał M. ¬ Chmura P. ¬ Zając T. ¬ Chmura J. ¬ Kowalczuk E. ¬ Andrzejewski M. (2019): Evolution of technical activity in various playing positions, in relation to match outcomes in professional soccer. Biology of Sport. Volume 36. Issue 2. pp 181–189.
  10. Harry J. R. ¬ Barker L. ¬ James R. ¬ Dufek, J. S. (2018): Performance Differences Among Skilled Soccer Players of Different Playing Positions During Vertical Jumping and Landing. Journal of Strength and Conditioning Research. Volume 32. Issue 2. pp 304-312.
  11. Bush M ¬ Barnes C. ¬ Archer D. T. ¬ Hogg B. ¬ Bradley P. S. (2015): Evolution of match performance parameters for various playing positions in the English Premier League. Human Movement Science. Volume 39. pp 1-11.
  12. Yi, Q. ¬ Gómez-Ruano, M. Á. ¬ Liu, H.¬ Zhang, S. ¬ Gao, B. ¬ Wunderlich, F.¬ Memmert, D. (2020): Evaluation of the Technical Performance of Football Players in the UEFA Champions League. International Journal of Environmental Research and Public Health. Vol. 17 Issue 2, pp. 604-616
  13. Taylor, J. B. – Mellalieu, S. D. – James, N. (2004): Behavioural comparisons of positional demands in professional soccer. International Journal of Performance Analysis in Sport. Volume 4. Issue 1. pp 81-97
  14. Longomatch (2021): LongoMatch. https://longomatch.com/en/pro/. Letöltés dátuma: 2021. 03.13.
  15. Kim, J. – James, N. – Parmar, N. – Ali, B. – Vučković, G. (2019) The attacking process in football: a taxonomy for classifying how teams create goal scoring opportunities using a case study of Crystal Palace FC. Frontiers in Psychology, Volume 10, Issue 2202. pp. 1-8.
  16. Opta Sports (2021): OPTA EVENT DEFINITIONS. https://www.statsperform.com/opta-event-definitions/ Letöltés dátuma 2021. 03. 24.
Adatbázis logók