A tanulmány a mentális egészség, a reziliencia és észlelt stressz kapcsolatát vizsgálja szabadidő– és a versenysportolók körében. A vizsgált tényezőket mérő három kérdőívet (Keyes-féle Mentális Egészség Kontinuum Skála, Észlelt Stressz Kérdőív és 10 tételes CD-RISC kérdőív) összesen 436 fő töltötte ki, ...ebből 297 versenysportoló és 139 szabadidősportoló válaszadó volt. Kutatási kérdésem az volt, hogy van-e különbség e három változó tekintetében, valamint a reziliencia és észlelt stressz hogyan hatnak a mentális egészség három faktorára, szabadidő- és verseny sportolók körében. A kapott eredményekből látható, hogy minden változó esetében a verseny sportolók jobb átlag értéket értek el, mint a szabadidő sportolók, valamint az átlag értékek szignifikáns eltérését az érzelmi és szociális jóllét változó esetében ki tudtam mutatni. Továbbá az emocionális jóllétre az észlelt stressz nagyobb hatással bírt, míg a pszichológiai- és szociális jóllétre inkább a reziliencia pozitív hatása érvényesült.

A világszerte jellemzÅ‘ inaktivitás számos egészségügyi probléma elÅ‘idézÅ‘je. A lakosság mozgásszegény életmódja komoly terheket jelent egy nemzetgazdaság számára. Magyarországon az egészségügyi mutatók rosszabbak az európai átlagnál, nemcsak a fizikai aktivitás, hanem a dohányzás, táplálkozás és alkoholfogyasztÃ...¡s tekintetében is [1]. 2013-ban hazánkban a lakosság mindössze 38%-a sportolt rendszeresen, 62% soha vagy ritkán [2]. Az inaktivitás következtében kialakuló betegségek több költséget jelentenek a gazdaságnak, mint amivel a fizikai aktivitás növelése járna [3]. A korábbi kutatások szerint a szabadidÅ‘-sportolók számára hazánkban a legfontosabb rendszeres testmozgásra ösztönzÅ‘ erÅ‘t az egészség megÅ‘rzése, a fizikai teljesítÅ‘képesség növelése, a pihenés és kikapcsolódási lehetÅ‘ség, a testmozgás szeretete valamint a stressz levezetése jelenti [4; 5]. A fitnesz szektor széles rétegek számára elérhetÅ‘ sportlétesítményei, a fitneszklubok a rendszeres sportolásba való bekapcsolódásra nyújtanak lehetÅ‘séget, ezért szükséges vizsgálni, hogy milyen tényezÅ‘k motiválják a fitneszszolgáltatásokat igénybe vevÅ‘ sportolók edzéseken való részvételét. A sportolók céljai és a sportolásra ösztönzÅ‘ motivációk vizsgálatával számos kutatás foglalkozott már, amelyek arra az eredményre jutottak, hogy a fitnesztermi vagy otthoni kondicionáló edzések inkább az extrinzik, míg a többi sportban való részvétel az intrinzik motivációs tényezÅ‘kkel állnak kapcsolatban [6; 7]. Vizsgálatom középpontjában a fitnesztermek által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevÅ‘ szabadidÅ‘-sportolók (753 fÅ‘) álltak, akik esetében az edzéseken való részvételt befolyásoló motivációs tényezÅ‘ket mértem fel. Eredményeim alátámasztják azt, hogy a fitnesz-szolgáltatások fogyasztóinak motivációi hasonló sorrendet mutatnak a többi szabadidÅ‘-sportolóéhoz, legtöbben az egészség megÅ‘rzése, a fizikai állóképesség fejlesztése, valamint a kikapcsolódás érdekében járnak fitneszedzésekre, ugyanakkor a válaszadók számára a külsÅ‘ megjelenés javításának célja szintén fontos szerepet tölt be.

A 21. században a világ egyre több országában vallják, hogy az emberek egészsége nem csak az egészségügy, hanem életük jelentős színtereinek ügye. A munkavállalók esetében ilyen színtér a munkahely. A munkavállalók egészségének és testi épségének védelme Európában rég óta a munkáltató át nem hárítható (o...bjektív) feladata és felelőssége. Az egészség és a munkahely mai kapcsolat- és szempont- és eszközrendszere azonban már lényegesen túlmutat a munkahelyi egészség és biztonság hagyományos területein. Az egészségtudatos vállalati magatartás fejlesztése a hazai szervezetek sokasága számára jelent olyan kihívást, melyben a tanulmányban bemutatott modell mind helyzetük diagnosztizálásához, mind pedig a fejlesztés irányának, módjának és eszközrendszerének testreszabott megválasztásához segítséget adhat.

A fizikai aktivitás jelentősége mind a fizikai, mind a mentális egészség szempontjából megkérdőjelezhetetlen. A szabadidő sportolók számára a mindennapos edzések közkedvelt helyszínének tekinthetők a fitnesztermek, és nagy népszerűségnek örvendenek a szakképzett edzők által irányított órák, akár személyi akár c...soportos edzésekről van szó. A világszerte megfigyelhető trendnek megfelelően a fitnesz edzésekkel szemben is növekvő elvárás, hogy minél egyszerűbben, minél több formában, a kötött helyszínektől függetlenül is lebonyolíthatók legyenek. Vizsgálatunk célkitűzése ezért az, hogy feltérképezzük, mennyire jellemző az online edzések elterjedtsége a fitnesz szektorban dolgozó edzők körében. Az ilyen edzések iránt jelentős igény mutatkozik meg, még ha nem is válthatja fel teljesen a személyes jelenléttel zajló órákat. Kiegészítésként, valamint olyan célcsoportoknak, akiknek fontos, hogy bárhol, bármikor végezhető mozgásformát találjanak, ideális lehetőséget nyújt az online tér a rendszeres fizikai aktivitás gyakorlására, valamint az edzők számára is jó lehetőség arra, hogy bővítsék vendégkörüket, szolgáltatásaikat.

Absztrakt

Az egészséget nem veszélyeztetÅ‘ biztonságos munkavégzés egy komplex kategória, amelynek biztosítása mind az állam, mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló oldalán  kötelezettséget keletkeztet. Az állam feladata az egészséget nem veszélyeztetÅ‘ és biztonságos munkavégzés ...alapvetÅ‘ követelményeinek, valamint az ehhez kapcsolódó jogoknak és kötelezettségeknek meghatározása, a munkavédelem nemzeti politikájának kialakítása.  A 2020 elején megjelenÅ‘ koronavírus járvány következményeként a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések az eddigiektÅ‘l eltérÅ‘, egészen új formájával szembesültünk. Tanulmányomban a pandémia alatt végbemenÅ‘, az egészségügyben, munkavégzés alatt történÅ‘ fertÅ‘zés kivizsgálásának menetét és a betegállomány idejére járó díjazás lehetÅ‘ségeit kívánom vizsgálni.

Napjainkban a nem fertÅ‘zÅ‘ betegségek terjedését illetÅ‘en növekvÅ‘ tendenciát figyelhetünk meg. Fontos kiemelni az egészséget negatívan befolyásoló társadalmi tényezÅ‘ket. A meghatározó faktorok közé tartozik a jövedelem, oktatás, valamint a kutatás szempontjából releváns munka-és életkörülmények. MunkaerÅ‘-piaci n...ézÅ‘pontból tekintve, a munkanélküliség és a rossz munkakörülmények szignifikáns mértékben felelÅ‘sek a mentális és fizikai egészség romlásáért.  Az egészséget továbbá a foglalkoztatási feltételek is befolyásolhatják. A meghosszabbított munkaidÅ‘ bizonyítottan káros az egészségre. A rossz egészségi állapot gyengébb munkateljesítményt, nagyobb arányú betegszabadságot, és magasabb egészségügyi költséget generál. Kutatásomban elsÅ‘dleges célom a munkahelyi egészségfejlesztés munkaerÅ‘-piaci hatásainak és a vállalati egészségfejlesztés iránymutatásainak feltárása volt. Az egészségfejlesztésen belül kiemelt szerepet játszott a fizikai aktivitás. A vizsgálat során hagyományos irodalomelemzést hajtottam végre, hazai-és nemzetközi tanulmányok alapján. Eredményeim szerint a munkahelyi egészségfejlesztésnek több kedvezÅ‘ munkaerÅ‘-piaci hatása van, mint a termelékenység növelése, valamint a hiányzások és az egészségügyi költségek csökkenése. Fontos megemlíteni, hogy az egészségfejlesztés esetében mind munkáltatói mind munkavállalói szempontból elÅ‘nyöket érhetnek el.  A vállalati iránymutatásokat illetÅ‘en, a régebbi szakirodalmi forrásokon kívül, nincs új megközelítésű irányelv. így érdemes lehet egy új és más szempontokat figyelembe vevÅ‘ vállalati folyamatot kialakítani a hatékony munkahelyi egészségfejlesztés érdekében.

Napjainkban egyre nagyobb mértékben van jelen a munkahelyi egészségfejlesztés, hazánkban és nemzetközi viszonylatban is. A kutatásomban szakirodalmi elemzés segítéségével arra kerestem a választ, hogy a munkahelyi egészségfejlesztő programok, azon belül pedig a fizikai aktivitás hogyan befolyáso...lja a munkavállalók keresőképességét, valamint a termelékenységet. A termelékenység esetében jelentős faktor az emberi tőke. Az emberi tőkét úgy definiálhatjuk, hogy az ember belső, személyétől elkülöníthetetlen adottságai, jellemvonásainak összessége, amelyre beruházás útján részesül és eredményeként növeli az egyén termelékenységét. A beruházás lehet egészségügyi célú költések (egészségfejlesztő programok), a kötelező oktatáson kívüli tanórák költségei és a legideálisabb munkahelyi állás megtalálásának időköltségeit is ide sorolhatjuk.

A vizsgálatom során szekunder adatgyűjtést hajtottam végre. Kutatásomban elsősorban az egészségfejlesztés és a fizikai aktivitással foglalkozó szakirodalmi forrásokat tekintettem át. A szakirodalmi források áttekintése után, a kutatás eredményeként összeségben elmondható, hogy az egészségfejlesztés és azon belül a fizikai aktivitásba történő beruházás előmozdítja az egészség javulását, valamint az életkereset és a munkatermelékenység növelését is.