Keresés
A tanulmány a mentális egészség, a reziliencia és észlelt stressz kapcsolatát vizsgálja szabadidő– és a versenysportolók körében. A vizsgált tényezÅ‘ket mérÅ‘ három kérdÅ‘Ãvet (Keyes-féle Mentális Egészség Kontinuum Skála, Észlelt Stressz KérdÅ‘Ãv és 10 tételes CD-RISC kérdÅ‘Ãv) összesen 436 fÅ‘ töltötte ki,
...ebbÅ‘l 297 versenysportoló és 139 szabadidÅ‘sportoló válaszadó volt. Kutatási kérdésem az volt, hogy van-e különbség e három változó tekintetében, valamint a reziliencia és észlelt stressz hogyan hatnak a mentális egészség három faktorára, szabadidÅ‘- és verseny sportolók körében. A kapott eredményekbÅ‘l látható, hogy minden változó esetében a verseny sportolók jobb átlag értéket értek el, mint a szabadidÅ‘ sportolók, valamint az átlag értékek szignifikáns eltérését az érzelmi és szociális jóllét változó esetében ki tudtam mutatni. Továbbá az emocionális jóllétre az észlelt stressz nagyobb hatással bÃrt, mÃg a pszichológiai- és szociális jóllétre inkább a reziliencia pozitÃv hatása érvényesült.A világszerte jellemzÅ‘ inaktivitás számos egészségügyi probléma elÅ‘idézÅ‘je. A lakosság mozgásszegény életmódja komoly terheket jelent egy nemzetgazdaság számára. Magyarországon az egészségügyi mutatók rosszabbak az európai átlagnál, nemcsak a fizikai aktivitás, hanem a dohányzás, táplálkozás és alkoholfogyasztÃ
...¡s tekintetében is [1]. 2013-ban hazánkban a lakosság mindössze 38%-a sportolt rendszeresen, 62% soha vagy ritkán [2]. Az inaktivitás következtében kialakuló betegségek több költséget jelentenek a gazdaságnak, mint amivel a fizikai aktivitás növelése járna [3]. A korábbi kutatások szerint a szabadidÅ‘-sportolók számára hazánkban a legfontosabb rendszeres testmozgásra ösztönzÅ‘ erÅ‘t az egészség megÅ‘rzése, a fizikai teljesÃtÅ‘képesség növelése, a pihenés és kikapcsolódási lehetÅ‘ség, a testmozgás szeretete valamint a stressz levezetése jelenti [4; 5]. A fitnesz szektor széles rétegek számára elérhetÅ‘ sportlétesÃtményei, a fitneszklubok a rendszeres sportolásba való bekapcsolódásra nyújtanak lehetÅ‘séget, ezért szükséges vizsgálni, hogy milyen tényezÅ‘k motiválják a fitneszszolgáltatásokat igénybe vevÅ‘ sportolók edzéseken való részvételét. A sportolók céljai és a sportolásra ösztönzÅ‘ motivációk vizsgálatával számos kutatás foglalkozott már, amelyek arra az eredményre jutottak, hogy a fitnesztermi vagy otthoni kondicionáló edzések inkább az extrinzik, mÃg a többi sportban való részvétel az intrinzik motivációs tényezÅ‘kkel állnak kapcsolatban [6; 7]. Vizsgálatom középpontjában a fitnesztermek által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevÅ‘ szabadidÅ‘-sportolók (753 fÅ‘) álltak, akik esetében az edzéseken való részvételt befolyásoló motivációs tényezÅ‘ket mértem fel. Eredményeim alátámasztják azt, hogy a fitnesz-szolgáltatások fogyasztóinak motivációi hasonló sorrendet mutatnak a többi szabadidÅ‘-sportolóéhoz, legtöbben az egészség megÅ‘rzése, a fizikai állóképesség fejlesztése, valamint a kikapcsolódás érdekében járnak fitneszedzésekre, ugyanakkor a válaszadók számára a külsÅ‘ megjelenés javÃtásának célja szintén fontos szerepet tölt be.A 21. században a világ egyre több országában vallják, hogy az emberek egészsége nem csak az egészségügy, hanem életük jelentÅ‘s szÃntereinek ügye. A munkavállalók esetében ilyen szÃntér a munkahely. A munkavállalók egészségének és testi épségének védelme Európában rég óta a munkáltató át nem hárÃtható (o
...bjektÃv) feladata és felelÅ‘ssége. Az egészség és a munkahely mai kapcsolat- és szempont- és eszközrendszere azonban már lényegesen túlmutat a munkahelyi egészség és biztonság hagyományos területein. Az egészségtudatos vállalati magatartás fejlesztése a hazai szervezetek sokasága számára jelent olyan kihÃvást, melyben a tanulmányban bemutatott modell mind helyzetük diagnosztizálásához, mind pedig a fejlesztés irányának, módjának és eszközrendszerének testreszabott megválasztásához segÃtséget adhat.A fizikai aktivitás jelentÅ‘sége mind a fizikai, mind a mentális egészség szempontjából megkérdÅ‘jelezhetetlen. A szabadidÅ‘ sportolók számára a mindennapos edzések közkedvelt helyszÃnének tekinthetÅ‘k a fitnesztermek, és nagy népszerűségnek örvendenek a szakképzett edzÅ‘k által irányÃtott órák, akár személyi akár c
...soportos edzésekrÅ‘l van szó. A világszerte megfigyelhetÅ‘ trendnek megfelelÅ‘en a fitnesz edzésekkel szemben is növekvÅ‘ elvárás, hogy minél egyszerűbben, minél több formában, a kötött helyszÃnektÅ‘l függetlenül is lebonyolÃthatók legyenek. Vizsgálatunk célkitűzése ezért az, hogy feltérképezzük, mennyire jellemzÅ‘ az online edzések elterjedtsége a fitnesz szektorban dolgozó edzÅ‘k körében. Az ilyen edzések iránt jelentÅ‘s igény mutatkozik meg, még ha nem is válthatja fel teljesen a személyes jelenléttel zajló órákat. KiegészÃtésként, valamint olyan célcsoportoknak, akiknek fontos, hogy bárhol, bármikor végezhetÅ‘ mozgásformát találjanak, ideális lehetÅ‘séget nyújt az online tér a rendszeres fizikai aktivitás gyakorlására, valamint az edzÅ‘k számára is jó lehetÅ‘ség arra, hogy bÅ‘vÃtsék vendégkörüket, szolgáltatásaikat.Absztrakt
Az egészséget nem veszélyeztetÅ‘ biztonságos munkavégzés egy komplex kategória, amelynek biztosÃtása mind az állam, mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló oldalán kötelezettséget keletkeztet. Az állam feladata az egészséget nem veszélyeztetÅ‘ és biztonságos munkavégzés
...alapvetÅ‘ követelményeinek, valamint az ehhez kapcsolódó jogoknak és kötelezettségeknek meghatározása, a munkavédelem nemzeti politikájának kialakÃtása. A 2020 elején megjelenÅ‘ koronavÃrus járvány következményeként a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések az eddigiektÅ‘l eltérÅ‘, egészen új formájával szembesültünk. Tanulmányomban a pandémia alatt végbemenÅ‘, az egészségügyben, munkavégzés alatt történÅ‘ fertÅ‘zés kivizsgálásának menetét és a betegállomány idejére járó dÃjazás lehetÅ‘ségeit kÃvánom vizsgálni.Napjainkban a nem fertÅ‘zÅ‘ betegségek terjedését illetÅ‘en növekvÅ‘ tendenciát figyelhetünk meg. Fontos kiemelni az egészséget negatÃvan befolyásoló társadalmi tényezÅ‘ket. A meghatározó faktorok közé tartozik a jövedelem, oktatás, valamint a kutatás szempontjából releváns munka-és életkörülmények. MunkaerÅ‘-piaci n
...ézÅ‘pontból tekintve, a munkanélküliség és a rossz munkakörülmények szignifikáns mértékben felelÅ‘sek a mentális és fizikai egészség romlásáért. Az egészséget továbbá a foglalkoztatási feltételek is befolyásolhatják. A meghosszabbÃtott munkaidÅ‘ bizonyÃtottan káros az egészségre. A rossz egészségi állapot gyengébb munkateljesÃtményt, nagyobb arányú betegszabadságot, és magasabb egészségügyi költséget generál. Kutatásomban elsÅ‘dleges célom a munkahelyi egészségfejlesztés munkaerÅ‘-piaci hatásainak és a vállalati egészségfejlesztés iránymutatásainak feltárása volt. Az egészségfejlesztésen belül kiemelt szerepet játszott a fizikai aktivitás. A vizsgálat során hagyományos irodalomelemzést hajtottam végre, hazai-és nemzetközi tanulmányok alapján. Eredményeim szerint a munkahelyi egészségfejlesztésnek több kedvezÅ‘ munkaerÅ‘-piaci hatása van, mint a termelékenység növelése, valamint a hiányzások és az egészségügyi költségek csökkenése. Fontos megemlÃteni, hogy az egészségfejlesztés esetében mind munkáltatói mind munkavállalói szempontból elÅ‘nyöket érhetnek el. A vállalati iránymutatásokat illetÅ‘en, a régebbi szakirodalmi forrásokon kÃvül, nincs új megközelÃtésű irányelv. Ãgy érdemes lehet egy új és más szempontokat figyelembe vevÅ‘ vállalati folyamatot kialakÃtani a hatékony munkahelyi egészségfejlesztés érdekében.Napjainkban egyre nagyobb mértékben van jelen a munkahelyi egészségfejlesztés, hazánkban és nemzetközi viszonylatban is. A kutatásomban szakirodalmi elemzés segÃtéségével arra kerestem a választ, hogy a munkahelyi egészségfejlesztÅ‘ programok, azon belül pedig a fizikai aktivitás hogyan befolyáso
...lja a munkavállalók keresÅ‘képességét, valamint a termelékenységet. A termelékenység esetében jelentÅ‘s faktor az emberi tÅ‘ke. Az emberi tÅ‘két úgy definiálhatjuk, hogy az ember belsÅ‘, személyétÅ‘l elkülönÃthetetlen adottságai, jellemvonásainak összessége, amelyre beruházás útján részesül és eredményeként növeli az egyén termelékenységét. A beruházás lehet egészségügyi célú költések (egészségfejlesztÅ‘ programok), a kötelezÅ‘ oktatáson kÃvüli tanórák költségei és a legideálisabb munkahelyi állás megtalálásának idÅ‘költségeit is ide sorolhatjuk.A vizsgálatom során szekunder adatgyűjtést hajtottam végre. Kutatásomban elsÅ‘sorban az egészségfejlesztés és a fizikai aktivitással foglalkozó szakirodalmi forrásokat tekintettem át. A szakirodalmi források áttekintése után, a kutatás eredményeként összeségben elmondható, hogy az egészségfejlesztés és azon belül a fizikai aktivitásba történÅ‘ beruházás elÅ‘mozdÃtja az egészség javulását, valamint az életkereset és a munkatermelékenység növelését is.