Keresés

Keresési eredmények

• Dual Focus of Supply Chain Resilience and Sustainability: A Size-based Comparison between SMEs and Large Organizational Approaches

  1-15

  Simon Dániel

  Megtekintések száma:

  213

  The research investigates how organizational size influences the implementation of supply chain resilience and sustainability practices. While resilience and sustainability are increasingly recognized as interrelated priorities, existing literature often overlooks how firm size conditions strategic behaviour, particularly the distinct constraints faced by small and medium-sized enterprises (SMEs). To address this gap, the study employs a two-phase, mixed-methods approach. First, a structured literature review identifying the current state of academic research on the field. Second, a global survey of 252 supply chain professionals captures quantitative data across SMEs and large organizations. Statistical analysis tests three hypotheses regarding core aspects of driving resilience and sustainability outcomes. Findings show that large firms tend to formalize strategies more thoroughly, especially in risk detection and sustainability goal setting. However, SMEs demonstrate comparable resilience through informal, agile approaches and supplier collaboration. Overall, strategic effectiveness does not vary by firm size, but implementation pathways do. This study contributes original empirical evidence to the limited comparative literature on organizational size in supply chain strategy. By introducing size as a moderating variable, the research advances theoretical models and highlights the need for differentiated tools, policies, and partnerships. The findings aim to hold practical value for managers, and support businesses seeking to design scalable, inclusive approaches that enhance resilience and sustainability across the entire supply chain spectrum.

• Tehetségmenedzsment a nemzetközi gyakorlatban Európa és Kína példáján keresztül

  454-464

  Héder Mária

  Megtekintések száma:

  370

  A vállalati tehetségmenedzsment rendszerek alkalmazása igen eltérő lehet szervezetenként. Ennek oka, hogy különböző elvek, stratégiai célkitűzések, valamint vállalati környezetben kell a működésüket menedzseljék a cégek. Az Európa szerte megfigyelhető munkaerő és tehetséghiány arra készteti a helyi szervezeteket, hogy munkaerőigényüket, ha kell, akkor külföldi forrásból is képesek legyenek biztosítani, amit a szabad munkaerőáramlás az EU által lehetővé is tesz. A globalizálódó környezet következtében a vállalati tehetségmenedzsment rendszerek működtetése során fontos figyelembe venni azt, hogy milyen származású munkavállalókat alkalmaz a cég, ugyanis az eltérő környezetből érkező munkaerőnek eltérő igényei lehetnek. A kulturális, demográfiai, gazdasági eltéréseknek köszönhetően fontos lehet egyértelműen ismerni a munkavállalói állomány összetételét, hogy a legoptimálisabb eszközöket alkalmazzuk a beillesztés, ösztönzés vagy akár a megtartás tekintetében. Jelen kutatás célja szekunder elemzések révén feltárni, hogy Európa és Kína tehetségmenedzsment rendszerei között milyen hasonlóságok figyelhetők meg és melyek azok az eltérések, melyek leginkább kiemelkedők. Az összehasonlítás szempontjából Kína elemzése azért lehet fontos Európai országok számára, mert a Kína rendelkezik az egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasággal napjainkban, amit potenciális lehetőségként kell a figyelem fókuszába kerüljön kifejezetten az ott élő magas számú lakosság tekintetében. A kutatás elsődleges eredményeként értelmezhető, hogy a tehetségekben való hiány a lakosság számától függetlenül jelenik meg nehézségként, mind az európai, mind pedig a kínai területeken – tehát egy olyan valós és általános kihívást jelent, amivel feltétlenül foglalkozni kell vállalati szinten. További eredményként értelmezhető az, hogy a sajátosságok figyelembe vételével beazonosíthatók azok a területi jellegzetességek, amelyek révén a tehetségmenedzsment rendszerek működési keretei megfogalmazhatók és rendszerbe foglalva megtalálhatunk a cikkben.