Keresés

Keresési eredmények

• Implementation of Lean Management Practices in Azerbaijan (on the Example of a Private Company)

  30-40

  Alaskarova Yelena

  Aleskerova Alina

  Daróczi Miklós

  Megtekintések száma:

  209

  Organizations are facing crucial modifications as global market and conditions change day after day. To keep up with fast changing realities, it’s important to apply innovation decisions to the current stage of organizations. Lean management consolidates tools and techniques to revert from traditional way of operating to the new human oriented one. In the carried-out research its outlined, human resources management plays a big role in spreading and supporting lean initiatives. It was suggested that, Lean and Human resources management are compatible and should work together to obtain sustainable success by implementation of an innovation approach such as Lean.  Both lean management and human resource management focus on the same goals with different methods in terms of control of businesses. All positivist approaches and practices are included in these approaches and practices, which are developed with a focus on the interests of the community, in order for the process to be concluded positively. The employee-centred management approach of human resources management is crucial to lead and maintain good environment in the teams. For this reason, in the lean management philosophy, it is aware that the corporate structure has responsibilities in terms of training the employees, eliminating their problems and supporting them in struggling with the responsibilities they undertake. This paper is quantitative, online survey has been conducted with employees of a private company in Azerbaijan and results were analysed in statistical analysis software SPSS and relevant suggestions and recommendation were given for reorganization to enable lean friendly environment on a sample of the given company.

• CSR stratégia alkotás

  344-354

  Matkó Andrea

  Megtekintések száma:

  882

  A társadalmi felelősség szükségességének kiinduló pontja a társadalmi és környezeti értékek romlása, rombolása elleni fellépés. A társadalmi és gazdasági tényezők indukálják, hogy mind a társadalom mind a gazdaság ezen belül a vállalatok is előtérbe helyezzék társadalmi szerepüket. A vállalati felelősségvállalást szükséges beépíteni a vállalat stratégiájába, hogy hosszú távon még inkább tervezhető legyen, hiszen, a CSR így tudja kifejteni leginkább hatását, mely végső soron a profit maximalizálásához vezethet. Ahhoz, hogy stratégiát tudjunk kidolgozni, elsőként meg kell vizsgálnunk a tágabb környezetet, melyhez a PEST elemzést alkalmazhatjuk, az elemzés révén képet alkothatunk a társadalmi, jogi, polotoikai, szociális környzetről. A vállalat szűkebb környzeetének megvizságálására a SWOT elemzést használhatjuk, anak érdekében, hogy megállapíthassuk a vállalat erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. Ezekből kiindulva lehet meghatározni a Hoshin Kanri módszer segítségével ki tudja alakítani a vállalat a saját CSR startégiáját mind rövid mind hosszú távon, annak érdekében, hogy a vállalti kultúra részévé váljon.

• Környezeti tényezők stratégiai szerepe egy gyártóvállalat működésében: Három elemzési modell szintézise

  56-74

  Stefán Barbara Zsófia

  Megtekintések száma:

  271

  A vállalatok működését napjainkban egyre összetettebb belső és külső tényezők befolyásolják, amelyek rendszerszintű vizsgálata elengedhetetlen a tudatos stratégiaalkotáshoz. A jelen tanulmány aktualitását a globális gazdasági instabilitás, a technológiai fejlődés és a fokozódó piaci verseny adja, amelyek új kihívások elé állítják a szervezeteket. A kutatás célja annak bemutatása, hogy a környezeti tényezők elemzése miként segítheti a stratégiai döntéshozatalt, különös tekintettel egy konkrét vállalat példáján keresztül. A vizsgálat három elemzési módszeren – PESTEL, Porter öt erő modellje és SWOT – alapult, amelyek lehetővé tették a makro- és mikrokörnyezeti, valamint a belső erőforrásokra vonatkozó tényezők integrált feltárását. Az eredmények rámutattak a vállalat működésének kulcsfontosságú erősségeire, mint például a szakmai kompetencia, a nemzetközi jelenlét és az ügyfélkapcsolatok minősége, ugyanakkor több fejlesztendő területet is azonosítottak, különösen az árstratégia, a digitális információelérhetőség és a belső kommunikáció tekintetében. Újdonságértéket jelent a kutatásban, hogy a három módszer kombinált alkalmazásával olyan összefüggések kerültek felszínre, amelyek megalapozott javaslatokat tesznek a stratégiai rugalmasság és a versenyképesség növelésére.

• Paraméteres programozás alkalmazása az optimális termelési szerkezet meghatározásánál

  375-389

  Nagy Lajos

  Csipkés Margit

  Megtekintések száma:

  205

  A mezőgazdasági tervezésben gyakran felmerül az a kérdés, hogy a különböző inputokból (műtrágya, takarmány, öntözés stb.) mennyit használjanak fel egy termelőegységre (föld, állat) vetítve, illetve milyen intenzitással. Az inputok transzfomációs hatékonyságát kísérletek beállításával elemzik, értékelik. Például műtrágyázási kísérletekkel vizsgálják a tápanyag-utánpótlást, takarmányozási kísérletekkel a takarmányok beltartalmi értékeinek a testtömeg-gyarapodásra, tejtermelésre gyakorolt hatását. A bevitt inputok hatékonyságát a külső környezet (időjárás, talajviszonyok, váratlan események), az alkalmazott technológia és a biológiai tényezők egyaránt befolyásolják. Mindezeket és a környezetvédelmi követelményeket figyelembe véve kell megválasztani a gazdálkodónak az egyes ágazatokban az inputok nagyságát. A gazdasági optimumot általában ágazati szinten próbálják megközelíteni, ami a későbbi tervezési adatok alapjául szolgál. A matematikai programozási modellek segítségével viszonylag egyszerűen és gyorsan meghatározható az optimális termelési szerkezet. A modellekben az ágazati számítások alapján adják meg a fajlagos erőforrás szükségleteteket, a korlátozásokat és a célfüggvény együtthatókat. Ezzel determinisztikussá válik a modell, és az ágazati elemzések vélt optimumainak megfelelő termelési szerkezeteket kaphatunk. Ehelyett célszerűbb lehet az ágazatokon belüli összefüggéseket közvetlenül beépíteni a matematikai programozási modellbe és a vállalati érdeket az ágazati érdekek fölé helyezve meghatározni az ágazati inputok intenzitását. Cikkükben egy műtrágyázási példán keresztül mutatjuk be a termelési szerkezet és a növénytermelési ágazatok műtrágya inputjának egy időben történő optimalizálását, amelynek során a műtrágyázásra meghatározott ágazati összefüggések megjelennek a modell célfüggvényében.