Tanulmányok

• Bridging Jurisdictions: Enforcing Access Rights under the Brussels IIb Regulation

  5-21

  Gönczi Barbara

  Megtekintések száma:

  46

  The research work discusses the issue of the maintenance of contact with children in the context of the new Brussels IIb Regulation. The Regulation introduces a number of important innovations that will make it easier to resolve international divorce cases and to ensure that the rights and best interests of the child are respected. The study highlights the provisions of the Regulation, with particular attention to the issue of recognition and enforcement of foreign judgments in the context of national family law. Finally, a recent decision of the Hungarian Curia is presented, which is an important precedent in the context of the enforcement of the right of access.

  pdf (Angol)

  30

• A hagyatéki és a végrehajtási eljárásban nem érvényesíthető ügyvédi munkadíj iránti igények

  23-47

  Kiss Tibor

  Megtekintések száma:

  51

  A gyakorlatban gyakran találkozunk olyan esetekkel, amikor a nemperes eljárás során, annak a bírósági jogorvoslattal érintett szakaszában kifejtett jogi képviseleti tevékenységet az eljáró bíróság nem ismeri el ügyvédi munkadíjjal honorálható teljesítményként és arra az álláspontra helyezkedik, hogy a fél a felmerült e tárgyú költségét saját maga köteles viselni, azt nem háríthatja át az ellenérdekű félre. A tanulmány a közjegyző által lefolytatott hagyatéki eljárás, és a végrehajtók által foganatosított végrehajtási eljárásokkal kapcsolatos bírósági jogorvoslatok, mint polgári nemperes eljárások kapcsán mutatja be az említett anomáliákat a bírói gyakorlatra fókuszálva. A szerző célja annak feltárása, hogy a judikatúra jelenlegi megközelítése összhangban van-e az irányadó hatályos jogszabályi rendelkezésekkel, vagy téves jogértelmezésről van-e szó.

  pdf

  42

• A közösségi közlekedés egyes fenntarthatósági aspektusai

  49-70

  Dr. Lovas Dóra

  Megtekintések száma:

  41

  A szakirodalmi munkákat vizsgálva az látszik, hogy azok leginkább a közlekedés üvegházhatású gázkibocsátására, azaz a környezeti fenntarthatóságára összpontosítanak. Viszont kevés szó esik a közlekedés gazdasági, és még kevesebb a társadalmi fenntarthatóságáról. Célszerűbb a tágabb fenntarthatóság fogalmat megvilágítani, mert így komplexen figyelembe vehetőek a közlekedési ágazatban rejlő lehetőségek, problémák és azok fenntartható megoldásai.

  A fenntartható közlekedés megvalósulásához fontos lenne, hogy a lakosság az „egyéni motorizált közlekedési módok” helyett a közösségi közlekedést – vagy egyéb alternatív módokat pl.: kerékpárt – vegye igénybe, de ameddig annak kialakítása és megszervezése – többnyire politika érzékenysége miatt − nem veszi figyelembe a komplex fenntarthatósági szempontokat, − ez eljutási időt, az elérhetőséget, a biztonságot, a megfizethető árakat és a közösségi közlekedés megítélésének kérdését − az erőfeszítések nem érik el a kívánt célokat.

  A tanulmány nem törekszik a közösségi közlekedés fenntarthatóságának komplex megvilágítására, csupán annak egyes aspektusait világítja meg, hazai és külföldi szakirodalmak elemzésével, a jogi aspektusok mellett inkább a szakpolitikai kérdésekre helyezve a hangsúlyt. Az elemzés nem terjed ki a Magyarországi helyzet részletes ismertetésére, csupán az európai uniós országokban közös problémákat világítja meg, hazai példákkal szemléltetve.

  Megállapításom szerint a közösségi közlekedés környezeti (klímapolitikai) fenntarthatóságának megvalósításához hangsúlyosabban kell részt vennie az európai uniós kormányzati szintnek, míg a társadalmi és gazdasági aspektusoknál a tagállami kormányzati szint (országos, regionális, helyi) dominanciájának kell érvényesülnie.

  pdf

  32

• Genetikai lottó-csalás – a humán csíravonalas génszerkesztés szabályozása a hazai büntetőjogban

  71-104

  Pete Miklós

  Megtekintések száma:

  65

  A csíravonalas génszerkesztés az utóbbi évtizedekben robbanásszerű fejlődésen ment át: a genetikai beavatkozás képes lehet arra, hogy emberi életeket, sőt, az egész emberiséget drasztikusan érintő változásokat idézzen elő. E fejlődést azonban a jogi, és különösen a büntetőjogi szabályozás nem követte, a génszerkesztés fejlődésére adott büntetőjogi válasz idejétmúlt, nem eléggé kifinomult és a büntetési tétel elrettentő ereje sincsen arányban a cselekmény tárgyi súlyával. Dolgozatomban nagy vonalakban bemutatom a géntechnológia fejlődését, annak etikai-társadalmi kockázatait, az ezekre reflektáló nemzetközi, illetve egyes államok belső regulációját, a hazai szabályozást és hiányosságait, valamint utóbbiak orvoslására – mintegy tapasztalataim szintéziseként – de lege ferenda javaslatot fogalmazok meg, törekedve a lehető legmegfelelőbb büntetőjogi szabályozás megalkotására. Javaslatom célja elsősorban a csíravonalas génszerkesztés specifikusabb, korszerűbb és bizonyos szempontból szigorúbb büntetőjogi tényállások révén történő regulációja, mely egyszerre óvja az egyént, a társadalmat, az emberiséget és a veszélyeztetett társadalmi érdekeket a humán csíravonalas génszerkesztés küszöbön álló elterjedése miatt várható veszélyektől.

  pdf

  40

• A kutató jogai és kötelezettségei a felsőoktatási találmányok viszonyában a magyar és német (berlini és bajor) jog tükrében

  105-134

  Stipkovits Tamás István

  Megtekintések száma:

  67

  Az akadémiai kapitalizmus megjelenésével a felsőoktatási intézmények társadalmi rendeltetése, feladatai és belső felépítése is változásokon ment keresztül. Az USÁ-ban bekövetkezett reformok hatására több európai országban is megjelent az az elvárás, hogy a felsőoktatási intézmények az oktatási és kutatási funkcióik betöltése mellett gazdasági értelemben is vállaljanak szerepet, ami elsősorban a felsőoktatási intézmény keretei között létrejött innováció hasznosításában ölt testet. A felsőoktatási találmányok viszonyában kiemelt jelentősége van annak, hogy milyen jogosultságok és kötelezettségek illessék meg a kutatót a minél hatékonyabb hasznosítás érdekében. Jelen tanulmány a felsőoktatási intézmény kutatójának jogait és kötelezettségeit hivatott bemutatni. A felsőoktatási intézmények speciális helyzetének és feladatainak számba vételét követően, a tanulmány rátér az akadémiai szabadság egyéni aspektusainak feltárására és kifejti, hogy a munkaviszonyban előállított szabadalmaztatható találmányok terén milyen speciális – az általános szabályoktól eltérő – jellegű jogok és kötelezettségek illetik meg a kutatót. A tanulmány a magyar és német jog összehasonlítására, így a releváns joganyag számba vételére vállalkozik. Tekintettel a német szövetségi rendszerre, a tagállami szabályozás terén a berlini és bajor tagállami jogot veszi irányadónak. A tanulmány következtetéseket von le azzal kapcsolatban, hogy a hazai jog milyen adalékok segítségével motiválhatná a kutató szempontjából a tudástranszfer hatékonyságát, ezáltal növelve az akadémiai keretek között született eredmények kipörgetésének intenzitását.

  pdf

  34

• Apa csak egy van? A gyermeket tévesen magáénak tudó apa családjogi védőhálója

  135-151

  Varga Nelli

  Hadházi Edit

  Megtekintések száma:

  48

  A származás tudata szerves részét képezi identitásunknak, a szülő-gyermek kapcsolat pedig az egyik legmeghatározóbb társadalmi viszony életünk során. A vélelmezett apa meghatározott ideig sajátjának hisz egy valójában mástól származó gyermeket és legyen bármilyen rövid is ezen periódus, nagy valószínűséggel kialakul egyfajta tudati és érzelmi kötődés közte és a gyermek között. Ha egy ilyen, az önértékelés alapját adó ismeretről, a származásunkról tévesen gondolkodunk, és erről egyik napról a másikra szembesítenek bennünket, az minden bizonnyal traumatikus élményhez, az identitásunk sérüléséhez vezet.

  A jelen tanulmányban egy jogalkalmazó bőrébe bújva teszünk kísérletet a leírt történeti tényállás és az ahhoz kapcsolódó releváns törvényi tényállás(ok) összevetésére. Mit tud reagálni a családi jog, ha „az alma messze esik a fájától”? Abból indulunk ki, hogy a történeti tényállás elsősorban egy családi konfliktust tár elénk, így kézenfekvő a családjog által nyújtott védelem igénybevétele volna. Kérdésként merül fel azonban, hogy a családjog egymaga képes-e teljesen kompenzálni a vélelmezett apa leírt érdeksérelmét, vagy adott esetben ehhez más jogterületnek is aktiválnia kell-e magát?

  pdf

  33