Search

Search Results

• Gerhard G. Hösl: Mediation – die erfolgreiche Konfliktlösung - Grundlagen und praktische Anwendung

  74-81

  Viktor Bérces

  Views:

  136

  A mediáció mint diverziós eljárási modell létjogosultsága és hatásfoka az egyik legvitatottabb kérdése a hazai és nemzetközi jogtudománynak. Gerhard G. Hösl tanulmánya ugyanakkor olyan pragmatikus módszerrel dolgozza fel e jogintézmény alkalmazásának folyamatát, amely komoly iránymutatást adhat a hazai jogalkalmazás számára is. A könyv gyakorlati példákon keresztül illusztrálja a közvetítői eljárásban résztvevő személyek számára irányadó magatartásformákat, a közvetítőként eljáró személy (ld. mediátor) lehetséges feladatait, valamint a szóban forgó jogintézmény előnyös hatásait.

  Elöljáróban megjegyezném: a jogtudomány számos képviselője azon az állásponton van, hogy jelen eljárásjogi konstrukció derogálja a bíróságok presztízsét, míg mások a jogviták megoldásának hatékonyabb, gyorsabb és az érdekeltek számára minden szempontból kedvezőbb lehetőségét látják benne. E teoretikus vitapontok ellenére megállapítható, hogy a legfejlettebb uniós tagállamokban már rutinszerűen alkalmazzák e lehetőséget: Ausztriában több mint 4000 mediációs szervezet létezik, Németországban - Hannoveri székhellyel - 2003 óta évente országos kongresszusokat tartanak e tárgykörben, Svájcban kógens jogszabályi előírásokat hoztak a mediátorok képzési rendszerével kapcsolatosan, stb. Leszögezhető tehát, hogy e konstrukció igénybevétele növekedő tendenciát mutat, mégpedig - nemzetközi szinten - elsősorban a családi, az öröklési, a munka-, a gazdasági és a büntetőjog területén. A könyv tárgyát képező praxis jövőbeni fejlődése azonban természetesen a jogalkotó, illetőleg jogalkalmazó kezében van, teljes mértékben kikristályosodott gyakorlatról pedig még egy európai állam esetében sem beszélhetünk.

• Interpreting freedom of contract in modern civil law

  Ágnes Enikő Béky

  Views:

  120

  A szerződések joga a polgári és kereskedelmi jog egyik legdinamikusabban fejlődő jogterülete napjainkban. A szerződéskötési technikák, a szerződések teljesítése, valamint a szerződéstípusok köre is új tartalommal telítődik. A jogterület fejlődésének és népszerűségének alapköve a római jogban gyökerező szerződési szabadság mai napig fenntartott tétele. A szerződési szabadság négy fő aspektusa (szerződéskötés szabadsága, partnerválasztás szabadsága, típusszabadság, tartalom szabadsága) biztosítja, hogy a szerződések jogának szabályai könnyen alkalmazkodnak a társadalmi, gazdasági változásokhoz. A szerződő felek jogviszonyukat személyre szabottan alakítják, az e köré keretet építő kontraktus szabályait nagyfokú szabadsággal formálhatják. A szerződések jogának alapelve a modern jogrendszerek alappillére, azonban értelmezése, megítélése államonként és időszakonként változik. Ez a változás sosem tekinthető visszalépésnek, vagy az alapelv lényegi jelentését átértékelő, lerontó változásnak. Az azonban kétségtelen, hogy a szerződési szabadság alapelvi szintű elismertsége egyes nemzetek jogrendszerében valódi operatív alapelvként jogvitát eldöntő, joggyakorlatot fejlesztő mozgatórugó, míg más nemzetek jogalkotásában és jogalkalmazásában az állandóság megtestesítője e gyorsan változó jogi környezetben.

  A tanulmány a szerződési szabadság aspektusainak jelentéstartalmát elemzi a kontinentális és az angol-amerikai jogrendszerek írott szabályainak és jogalkalmazási gyakorlatának függvényében. A jogtudomány értelmezései, konkrét jogesetek szentenciái, valamint az írott jogforrások indokolása adja a tanulmány kiindulópontját. A szerződési szabadság korlátlan érvényesülését „lerontó” szabályok (pl. szerződéskötési kötelezettség, formakényszer, stb.) az alapelv céljának és létének fényében kerülnek vizsgálat alá. Az angolszász rendszerekben az alapelv által generált jogfejlesztő értelmezés a kontinentális jogok lassan változó szemléletével ütközik.

  A tanulmány célja, hogy a szerződési szabadság alapelvének funkcióját megvilágítva bemutassa azt a lineáris jogfejlődést az európai jogi tudományosságban, mely a mai tartalommal ismert alapelvet alkalmassá teszi a szerződések jogában fejlődést generáló és iránymutató szerepkör betöltésére.

• Questions around prescription by title

  81-89

  Tucsek Máté

  Views:

  364

  In this paper I am willing to introduce different aspects of the new institution of the Hungarian civil law, the so-called prescription by title. This young way of acquiring property was a novelty in the field of law and jurisprudence, and a novelty for entities as well. The law of property contains the most important and fundamental rules of private law, this is the reason why it is always ultimately important that the legislator and the exact purpose of the legislation has to be as clearly defined as possible, since this is what ensures the security of property transactions and guarantees the freedom and protection of one of the most ancient social institutions, property. By its unique nature, prescription has always been the subject of legal disputes, thus the arguments above are cumulative.

  The aim of this paper is to present the regulation of prescription by title, its dogmatic features, draw parallels with its ancestor in Hungarian legal history and an unusual foreign example, examine some relevant aspects of judicial practice and finally attempt to compose a possible  alternative regulatory technique.

• A new draft of classification of claims: Reinstating of Bankruptcy Rules in the Provisional Judicial Rules

  66-77.

  Máté Pétervári

  Views:

  102

  After the failure of the Hungarian Independence War of 1848-1849, the neoabsolutism which was the ruling of the Franz Joseph I from 1851 to 1860 reformed the Hungarian legal system. The emperor aimed at legal unification of Austrian Empire therefore he introduced the Austrian codes to Hungary. In 1860 the Austrian emperor eased the absolutistic government attitude with the issuing of the October Diploma and restored the Hungarian jurisdiction and public administration system which functioned before 1847. He charged the Lord Chief Justice, gr. György Apponyi who was recently appointed by him with the realisation of this restitution. That’s why Apponyi summoned a meeting for the Hungarian lawyers in 1861 which called the Conference of the Lord Chief Justice. This assembly specified the material and procedural law for the Hungarian courts.

  In this paper I examine the effect of this conference on the bankruptcy law, and I present the provisions of the Conference of Lord Chief Justice concerning bankruptcy law and the driving forces of the regulation based on the assembly’s records. The conference put into force the first Hungarian Bankruptcy Act (Act 22 of 1840) instead of the Austrian provisional bankruptcy procedure. The Hungarian literature typically includes about this regulation that the assembly only adjusted material and procedural rules of the Bankruptcy Act to the requirements of the civil era. I demonstrated with archival sources and views of conference’s participants that the modifications generated bigger changes in the Hungarian bankruptcy practice. In addition, the first appearance of the deed of arrangement without bankruptcy proceedings in Hungary was connected to the neoabsolutism of which the Hungarian lawyers expressed their opinions.

• Benedikt Carpzov's two works in Debrecen archives

  1-11.

  András Biczó

  Views:

  97

  The Saxon Benedikt Carpzov was considered one of the most illustrious jurisprudents in the early modern period. In the 17th century, Carpzov gained high prestige and authority across Europe, serving as a general reference point for criminal jurisprudence and legal practice. His works – primarily that focused on criminal law – were also applied and referred to by Hungarian courts in the 18th century. The research of Carpzov’s influence on 18th-century Hungarian criminal law as a legal historical phenomenon has not been a fully revealed area. This brief paper tries to make an interesting cultural-historical contribution to the research of the “Carpzovian-effect” in the criminal practice of the Debrecen Magistrates. Fortunately, we can find Carpzov’s two works in good condition in the National Archives of Hungary-Archives of Hajdú-Bihar County. This circumstance provides us unique opportunity to examine these jurisprudential works more profoundly. The Saxon author’s works functioned as “cultural transfers” transmitted foreign legal impacts to Hungarian praxis. The notes, text underlines, and the other types of text highlightings found in these books can enrich and make the research results of analyzing the archival documents of Debrecen criminal procedures more nuanced. This paper is preliminary research, and it establishes the dissection of the notes made in Carpzov’s works. The final goal is to understand how Hungarian judges, prosecutors and advocates interpreted (adapted) the Saxon jurisprudent’s opinions.

• Legislative Processes and ICT

  Nóra Beáta Bubori

  Kristóf Benedek Fekete

  Georgina Hatler

  Valentin Kéri

  Views:

  96

  In the first part of our work, we described the judgment of quality legislation in Hungary. Based on the standpoint of outstanding practitioners of domestic jurisprudence, we presented the conceptual definitions of quality legislation together with their content elements, stating that quality legislation is a constantly changing "legal category", the periodic review of which is justified.

  In the second part of our work, we gave an overview of the general role of ICT in the human community, which similarly to quality legislation, constantly changes, and permanently increases and evolves.

  In the final part of the study, we briefly outlined the role of ICT in legislation (including some examples of foreign states) and the most recently applied system in Hungary, i.e. IJR.

• Die Entwicklung der Regeln der Sachmängelhaftung in der frühen Neuzeit (16.-18. Jh.) im Lichte der Rechtswissenschaft und Rechtspraxis

  27-38

  Béla P. Szabó

  Views:

  32

  In der Studie wird – nämlich simplifizierend – die kontinental-europäische Entwicklung der Regeln der Sachmängelhaftung (doppelte Regime des römischen Rechts; germanische Traditionen; frühneuzeitliche Rechtswissenschaft; einige Kodifikationen) skizziert, welche Entwicklung beispielhaft vorzeigen kann, wie bestimmte traditionelle – durch Interessenkämpfen gefundene – Lösungen im Bereich des Privatrechts ihre Zähigkeit durch Jahrhunderte bewahren können und wie die Rechtswissenschaft und die Rechtspraxis zur Beharrung manchmal schon anachronistisch gewordenen Regelungen – unbeabsichtigt – beitragen können.