Articles

Thoughts on the relation between the right to life and the reasons for excluding criminal responsibility

Published:
2017-12-30
Author
View
How To Cite
Selected Style: APA
Deák, V. (2017). Thoughts on the relation between the right to life and the reasons for excluding criminal responsibility. Debreceni Jogi Műhely, 14(3-4), 3-9. https://doi.org/10.24169/DJM/2017/3-4/1
Abstract

A modern polgári demokratikus berendezkedésű államokban az élethez való jog alkotmányos alapjog, mely a legnagyobb értéket, az emberi életet védi. Bár e jog elismerése és védelme megkérdőjelezhetetlen a modern társadalmakban, mégis számos esetben merülhet fel az élethez való jog korlátozhatóságának problematikája.

Munkámban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy az élethez való jog a jogellenességet kizáró okok tükrében korlátozható alapjognak tekinthető-e, avagy sem. Miután megvizsgáltam e jog megjelenését az Alkotmányban, illetve az Alaptörvényben, illetve megvizsgáltam a kapcsolatát a jogos védelemmel és a végszükséggel, arra jutottam, hogy ezek a jogellenességet kizáró okok kétség kívül az élethez való jog korlátait jelentik. 

Az Alaptörvény újítása, hogy a jogos védelmet alapjogi szintre emelte. Az Alkotmány és a régi Btk. hatálya alatt sem volt vitás, hogy az élet ellen irányuló jogtalan támadás a támadó életének kioltása árán is elhárítható. A problémát az jelenti, ha az egymásnak feszülő jogi érdekek, a védett jogi tárgyak heterogének, mely eset fennállhat a tisztán vagyon elleni támadások esetén. Különösen problematikus az új Btk. által bevezetett szituációs jogos védelemnek az az esete, mely felhatalmazást ad a lakásba éjjel történő jogtalan behatolás esetén a behatoló életének kioltására. Mivel ebben az esetben nem tisztázott, hogy a támadás az élet, avagy a vagyoni javak ellen irányul, véleményem szerint helyesebb lett volna meghagyni a bírói szabad mérlegelés lehetőségét.

A végszükséggel kapcsolatban a bizonyos hivatást űző személyek megítélése a problematikus, ugyanis a törvény kizárja e jog hatálya alól azokat, akiknek a veszély vállalása foglalkozásuknál fogva kötelességük. Tekintettel arra, hogy mind a jogos védelem, mind a végszükség megengedhetőségének indoka az, hogy az emberi természettel összeegyeztethető, jómagam nem látom indokát annak, hogy ebből a jogból bárki is ki legyen zárva.