Keresés

Keresési eredmények

• Hibás teljesítés a FIDIC Sárga Könyvben - gyakorlati szemmel

  21-46

  Boros Sándor

  Megtekintések száma:

  15

  A Tanácsadó Mérnökök Nemzetközi Szövetsége által megalkotott FIDIC Könyvek az építési beruházások vonatkozásában, a projekt típusa szerint különböző szerződésmintákat tartalmaznak, melyeknek az elsődleges célja a legjobb gyakorlat összefoglalása, és az arányos kockázatmegosztás. A FIDIC Könyvek a legnépszerűbb szerződéses feltételeknek minősülnek világszerte az építési projektek vonatkozásában. A Sárga Könyv a második leggyakrabban használt szerződésminta, melynek lényege, hogy a vállalkozó kötelezettsége a tervek elkészítésére és a kivitelezésre is kiterjed. A kivitelezési szerződések esetében a hibás teljesítés az egyik leggyakoribb szerződésszegési esetkör, ezért a felek számára kiemelt jelentőséggel bír az, hogy a megrendelő milyen szavatossági jogokat, milyen feltételek mellett gyakorolhat. Kellékszavatossági jogokról a Sárga Könyv is rendelkezik, ezért bizonyos esetkörökben megfigyelhető a Ptk. és a Sárga Könyv konkurálása, ami megnehezíti a szerződés összeállítását, figyelemmel arra is, hogy a Sárga Könyv szabályai az angolszász eredetük miatt sok esetben nehezen értelmezhetők. A tanulmány a Sárga Könyv értelmezésével kapcsolatos álláspontok vázolását követően összehasonlító jogi szempontból veszi górcső alá a Ptk. és a Sárga Könyv releváns szabályait abból a célból, hogy meghatározza a Sárga Könyv szerinti hibás teljesítés egyes esetköreit, és a rendelkezésre álló kellékszavatossági jogokat, valamint, hogy azokat a megrendelő milyen eljárásrendben gyakorolhatja. A szerző az egyes fejezetek végén összehasonlító táblázatokon keresztül mutatja be a Ptk. és a Sárga Könyv szabályanyagát, majd a tanulmány végén megfogalmazza az előnyöket és hátrányokat, mind megrendelői, mind vállalkozói oldalon. 

• Értelmezési anomáliák a Bécsi Vételi Egyezmény kártérítési gyakorlatában

  14-26.

  Boros Sándor

  Megtekintések száma:

  431

  A dolgozat az ENSZ, az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló egyezményének a kártérítési joggyakorlatával kapcsolatos értelmezési anomáliákról szól.

  Az Egyezmény rendelkezései univerzális jellegűek, így egységes értelmezést és alkalmazást követelnek meg a részes államok bíróságaitól, ezért a szabályok értelmezésével és a joghézagok kitöltésével foglalkozó 7. Cikk elengedhetetlen az Egyezmény sikeres alkalmazásához. Dolgozatomban a vonatkozó ítélkezési gyakorlat elemzésével, elsősorban arra kerestem választ, hogy a különböző országok ítészei érvényesítik-e az Egyezmény univerzialitását, a kártérítés értékelése tekintetében. A kérdés megválaszolása érdekében az Egyezmény kártérítési joggyakorlatát a 7. Cikk által támasztott értelmezési alapelvek relációjában értékeltem. Ennek keretén belül a 74. Cikk joggyakorlatának szisztematikus felülvizsgálatát végeztem el, összesen 144 jogesetet elemezve, a 2006-tól 2016-ig terjedő időszak tekintetében. 

  A felülvizsgálat eredménye azt mutatja, hogy kilenc olyan döntés született amikor a bíróság nemzeti kárfelelősségi doktrínát, jogintézményt, jogszabályt, vagy joggyakorlatot alkalmazott a 74. Cikk értelmezése során. Ez a megközelítés nyilvánvalóan nem segíti elő az egységesség megvalósítását. A nemzetközileg egységes szabályozás ugyanis csak akkor valósul meg, ha azt egységesen alkalmazzák. A 7. Cikk által támasztott értemezési követelményekből az következik, hogy az Egyezmény rendelkezéseit autonóm módon, a lehetséges nemzeti felfogástól megkülönböztetve szükséges értelmezni. A dolgozat keretében feltárt jogi problémák azokat a kérdéseket próbálják kiemelni, amelyek nagyobb figyelmet igényelnek a bíróságok részéről, erősítve ezzel az Egyezmény univerzális jellegét.