Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • "Godotra várva..." Egy egységes kiberbűnözés elleni egyezmény kodifikációjának kihívásai
    32-41.
    Megtekintések száma:
    88

    Amióta léteznek számítógépek, azóta létezik a számítógépes bűnözés kategóriája. És mivel létezik számítógépes bűnözés, a nemzetközi- nemzeti jogalkotó szervek próbálják kialakítani a megfelelő szabályozást eme égető kérdésre. Ezen téma nem ismeretlen számomra. Tudományos diákköri dolgozatomat a Dark Web anomáliájáról írtam, ezt tovább vittem szakdolgozatomba, ahol pedig is a kiberbűnözés jelenségét vizsgáltam a nemzetközi porondon.

    Kutatásomban azt vizsgáltam, hogyan lehetséges, hogy 2021-ben nincs egy egységes nemzetközi kiberbiztonsági egyezmény. Ennek több oka is van: kényes kérdés-ugyanis összefügg az állami külpolitikával; fogalmi bizonytalanságok-a jelenlegi jogtudományi álláspont sem egységes bizonyos kérdésekben; jogalanyok eltérő gyakorlata-az egyes államok valamint IGO-k gyakorlata eltérő;túlszabályozottság-jelenleg olyan sok egyezmény, szervezet foglalkozik a kérdéssel, hogy már már átláthatatlan a téma.

     

  • A polgári perrendtartás újragondolt alapelvei – elvárások és tapasztalatok:
    118-127.
    Megtekintések száma:
    177

    Jelen tanulmány központi témája a magyar polgári perrendtartás kodifikációjának során újraszabályozott alapelvek egyes jellemzői. Elmondható, hogy az alapelvek száma és tartalma is koncentráltabb lett a kodifikáció eredményeképpen.

    A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) számos koncepcionális változást hozott, ami az alapelvek tekintetében is megfigyelhető. Megújult a Pp. alapelvi fejezete, amelyben olyan elvek is rögzítésre kerültek, amelyeket a magyar polgári eljárásjog eddig még nem ismert. Jelen tanulmány áttekinti ezeket a változásokat és igyekszik állást foglalni az alapelvek tartalmát illetően is, külön vizsgálat tárgyává téve a jogalkotó által is kiemelt célkitűzésként megfogalmazott perkoncentráció elvét.

    A dolgozat elemezni az alapelvekkel kapcsolatos szakmai vitákat, és megkísérel választ adni arra, hogy a hatályba lépés óta eltelt időszak tapasztalatai beváltották-e az alapelvi reformhoz fűzött egyes elvárásokat. A tanulmány vizsgálja a megváltozott szabályozást, amelyek a szakirodalomban is ellenkező álláspontok kialakulásához vezettek. Fontos témája a dolgozatnak, hogy az osztott perszerkezethez igazodóan a bíróság közrehatási tevékenysége is változáson ment keresztül. E változás az alapelvekben is megfigyelhető, mivel új alapelvként jelent meg a bíróság közrehatási kötelezettsége. Elemzésre kerül továbbá az igazmondás és a jóhiszeműség alapelvek egyes jellemzői.

    A tanulmány igyekszik külföldi példákon keresztül megvilágítani a polgári perrendtartás alapelvi kérdéseit, amelynek során főként a német szabályozás egyes elemei kerülnek említésre.