Keresés

Keresési eredmények

• Az előzetes letartóztatás néhány gyakorlati kérdése

  1-16

  Holhós-Kovács Szilárd

  Megtekintések száma:

  91

  The pre-trial detention is the strictest coercive measures against a defendant in the criminal procedure. It is the most serious intervention to the private life before the final judgement. The decision of it is exclusively in the competence of courts.

  There are several legal reasons to issue a preliminary warrant. The pre-trial detention of the defendant may take place in a proceeding related to a criminal offence punishable by imprisonment, and only under the following conditions.

  a) the defendant has escaped, or has attempted to escape, or absconded from the court, the prosecutor or the investigating authority, or another procedure has been launched against the defendant for commiting a deliberate criminal offence also punishable by imprisonment,

  b) owing to the risk o fan escape or hiding, or for other reasons, there is reasonable cause to beleive that the presence of the defendant in procedural actions cannot be otherwise ensured,

  c) there is reasonable cause to beleive that if left at liberty, the defendant would frustrate, obstruct or jeopardise the evidentiary procedure, especially by means of influencing or intimidating the witnesses, or by the destruction, falsification or secretion of physical evidence or documents,

  d) there is reasonable cause to believe thet if left at liberty, the defendant would accomplish the attempted or planned criminal offence or commit another criminal offence punishable by imprisonment.

  If the conclusive decision does not become final at the time of its announcement, the court shall immediately make a decision on pre-trial detention. The pre-trial detention may also be ordered – in addition to the reasons stipulated in a), b) and d) – owing to the risk that the accused may escape or hide, taken the duration of the imprisonment imposed in the verdict.

  The judge has to support his or her decision with batter of statistics to establish these reasons. This essay shows the necessery examination of the legal reasons.

• Az önvezető járművek és a büntetőjogi felelősség

  34-46.

  Csitei Béla

  Megtekintések száma:

  181

  A tanulmány célja, hogy az automatizált és az autonóm jármű fogalmainak elhatárolását követően megvizsgálja, hogy mennyiben indokolt az autonóm járművek üzemeltetéséből származó balesetek büntetőjogi szankcionálása, valamint alkalmazható-e a magyar bűncselekmény-fogalom az automatizált és az autonóm járműveken keresztül megvalósuló közlekedési bűncselekményekre. Kutatásom során különös figyelmet szántam a bűncselekmény fogalmának két esszenciális elemére, az emberi cselekményre és a bűnösségre, egyúttal annak a kérdésnek a megválaszolására törekedtem, hogy ha a közlekedési bűncselekményt egy autonóm járművet felhasználva követik el, akkor a büntetőjogi felelősség alanya miként határozható meg.

• Az egyéni szabadságot sértő bűncselekmények versus az oktatáshoz való hozzáférés garantálásával kapcsolatos, pandémiával összefüggő korlátozások

  12-22.

  IANCU Elena-Ana

  TUȘA Enache

  Megtekintések száma:

  127

  A tanulmányban megvizsgáljuk a világjárvánnyal sújtott országok kormányai által a világjárvány kezelése során érvényesített, pandémiával összefüggő korlátozások és a társadalom azon felfogása közötti különbségeket, amelyek szerint a kormányok – mobilitásuk korlátozásával – megfosztották az egyéneket szabadságuktól, beleértve a utazással kapcsolatban – az oktatásban való részvétel lehetőségére is kihatóan – bevezetett korlátozásokat is. Egyes esetekben a korlátozó intézkedések által érintett közösségek tovább mentek, és a kormányokat „személyi szabadság megsértése” bűncselekményével vádolják, amely az egyes országok büntető törvénykönyveiben is megtalálható deliktum. A hatóságokkal szemben felhozott vádakat megalapozatlannak, eltúlzottnak és teljesen hibásnak tartjuk. Úgy gondoljuk, hogy ezek a társadalmi kommunikáció hiányosságaiból, a közösség tagjainak – változó paradigmákból eredő – felfogásbeli különbségeiből és az elégtelen jogi képzettségből adódnak; ezek alapján egyesek összetévesztik a személyi szabadság megsértésének bűncselekményét a korlátozások érvényesítésével. Habár a jogrendszerben a kérdéssel kapcsolatos bűncselekményekről rendelkező szabályok a büntető törvénykönyvekben szerepelnek – ilyen például a román jogban a Btk. 205. cikkelye az „Egyéni szabadság elleni bűncselekmények” név alatt, amely a „Személy elleni bűncselekmények” nevet viselő I. Címben található, s a jogtudományok érdeklődési körébe tartozik –, elemezzük a hatóságok által a járvány kezelése során érvényesített korlátozások hatásait is. Ennek érdekében egyrészt kiemeljük azokat az anyagi büntetőjogi szempontokat, amelyek szükségesek egy cselekmény személyi szabadság megsértése bűncselekményének minősítéséhez a román, a magyar, az olasz és a görög büntető törvénykönyv rendelkezései szerint, másrészt bemutatunk néhány, a koronavírus-válság – oktatást érintő – kezelésével kapcsolatos szempontot.

• A leggyakoribb tulajdon elleni szabálysértések gyakorlati problémái, különös tekintettel a lopásra és csalásra

  42-53

  Kálmánczi Antal

  Megtekintések száma:

  73

  In this study, based on the procedure of the Central Summary Offences in Hajdú-Bihar, I will try to present the most common practical problems of summary offence against property (particulary theft and fraud),

  First of all, my article describes the legal background as to why summary offence procedure is called „petty criminal law” in Hungary, and as a result what legal basis are being used for criminal concepts.

  In the second part of the study I will present some resolution to the most common and the most important legal imperfections and problems.

  Last but not least I will make an attempt to disclose the most common issues, which might occur in the so-called „quick procedure”, the „bring to court”.

  In summary I hope, my study can be of useful assistance to the summary offence procedure and can elevate standard/level of the procedure.

• Barbár vádlottak – gondolatok Móricz Zsigmond Barbárok c. novellája nyomán

  11-21

  Fejesné Varga Zita

  Megtekintések száma:

  123

  Zsigmond Móricz's works from the 1930s present areas barely affected by civilization; his short stories titled 'Barbarians' were published in 1932.

  The short story 'Barbarian' is about 2 shepherds - in the rigid world of shepherds living away from civilization - killing shepherd Bodri, his little son and his 3 shepherd dogs, just for the benefit of taking Bodri's 300 sheeps. The short story 'Barbarians' displays the confrontation of the good and the bad, with the moral content that sin never goes unpunished - be it moral contempt, social exclusion, public contempt, gnawing guilt, or even the judgement of a criminal court.

  Móricz does not exactly describe the age when his story takes place, but it may be inferred.

  The shortstory is made up of 3 chapters. From a legal perspective the short story can be considered a judicial decision, which is made up of statements of facts, evidence evaluation and decision. From a procedural perspective the investigation process and the trial phase can be separated. Criminal law and criminal procedural elements in effect at the time of writing the story and presently are well recognizable.

  In the story the statutory definition of two crimes can be observed: murder and cruelty to animals. The motives of the homicide as well as aggravating circumstances are clear: pre-arranged, crime against property, to the detriment of several people, repeat offender, offence against a person under fourteen years of age.

  The end of the story takes us to the idea that the word communicated by the judge: "barbarians", can be considered as a real punishment in itself for the defendants, followed by death by hanging. The judgment is therefore twofold: punishment according to the law, as well as by human society.

• A lopás büntetőjogi és kriminalisztikai megközelítésének aspektusai a román Büntető Törvénykönyv alapján

  1-12

  Mihuţ Elena-Ana

  Megtekintések száma:

  119

  A lopás a köz- vagy magánjavak eltulajdonításának egyik legrégebbi változata. Mint a vagyon elleni bűncselekmények tipikus megjelenési formája, valamennyi történelmi korban jelentős veszélyt jelentett a társadalom számára. Ebből következik, hogy a büntetőeljárásban részt vevő hatóságoknak, ismerniük kell az ilyen bűncselekmények kivizsgálásának alapkérdéseit, illetve az elkövetés természetét és körülményeit, továbbá azokat az okokat, melyek szerepet játszanak a bűncselekmény elkövetésében.
  A román Büntetőtörvénykönyv 208. §- a tartalmazza a lopás alapesetét, míg a 209. § szabályozza a minősített eseteket. A lopás alapesetei a gyakorlatban a következők: ingó javak, energiák vagy iratok ellopása; olyan tárgy ellopása, amely egészben vagy részben az elkövető tulajdonát képezi; jármű használati célból történő ellopása; házastársak közötti lopás; a sértettel együttlakó vagy tartása alatt álló személy által elkövetett lopás; kiskorú által gyámja sérelmére elkövetett lopás. A román büntető törvény rendelkezése alapján, lopást az követ el „aki idegen ingó dolgot, más tulajdonából vagy birtokából, annak beleegyezése nélkül, abból a célból vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa”, ezeken túl bizonyos körülmények bekövetkezése szükséges ahhoz, hogy a lopás minősített esetéről lehessen beszélni.
  A nyomozástan és a román Büntető eljárási kódex által előírt nyomozási cselekményeknek az alábbi körülményeket kell tisztázniuk: a tett színhelyének vizsgálata, az eltulajdonított javak mibenléte, a bűncselekmény elkövetésének körülményei, a lopás elkövetésében résztvevő személyek száma, helyi és időbeli feltételek, a színhely megközelítési módja. Az ügyben nyomozati cselekményeket, bizonyítási kísérletet, személyek és tárgyak felismerésre bemutatását, illetve kihallgatásokat lehet elrendelni. Tanulmányomban tehát, büntetőjogi és kriminalisztikai aspektusait a román szabályozáson keresztül mutatom be.