Keresés

Keresési eredmények

• Az ISDS eljárás jellemzői és a választottbírókkal szembeni kihívások az ICSID Egyezmény alapján

  5-36

  Bihari Erika

  Megtekintések száma:

  272

  A külföldi befektetők jogi védelmét elsősorban nemzetközi beruházási megállapodások biztosítják, amely világszerte több mint kétezer kétoldalú beruházási egyezményt jelent és közel négyszáz egyéb nemzetközi szerződés tartalmaz beruházásvédelemmel kapcsolatos rendelkezést. Ezek az egyezmények olyan jogi megoldásokat tartalmaznak a külföldi befektetők számára, amelyek csökkentik a befektetési kockázatokat egy idegen országban, rögzítik többek között a külföldi beruházásokkal kapcsolatos bánásmód, a kisajátítás és vitarendezés szabályait.

  A külföldi befektető és a beruházást fogadó állam közötti vita rendezésének egyik legelterjedtebb módja az ISDS (Investor-State Dispute Settlement) eljárás, amely független nemzetközi választottbíróság előtt zajlik. Az ISDS előnye általában az objektivitás és hatékonyság, azonban számos kritika is éri a jogbiztonság, a transzparencia, az eljárási következetlenség, a költségek és a választottbírók pártatlansága tekintetében.

  A tanulmány az ISDS rendszerét és az egyik leggyakoribb eljárási fórum, a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (International Centre for Settlement of Investment Disputes – ICSID) szabályait vizsgálja. Kiemelt figyelmet fordít a választottbírák függetlenségével kapcsolatos aggályokra, amely a rendszer egyik legkritikusabb pontja.

• Az öröklési szerződés statikája

  89-113

  Dr. Papp Tekla

  Megtekintések száma:

  114

  Az alimentációs (létfenntartási) kötelmek funkciója napjainkban felértékelődik, különösen a demográfiai változások függvényében: az európaiak hosszabb ideig és egészségesebben élnek, viszont a gondozási szolgáltatások iránti igényük is egyre erőteljesebben jelentkezik; így az időskor magával hozza a betegségek, fogyatékosságok, a fizikai gyengeség és a pszichés problémák kialakulását is, szükségessé téve az alimentációs szolgáltatásokat.

  Ennek fényében aktuálissá és indokolttá vált a személyközpontú, önálló és méltóságteljes életvitelt is lehetővé tevő, tartós ápolás-gondozást nyújtó alimentációs kötelmek vizsgálata: mire irányulnak és milyen szerepet töltenek be jelenlegi társadalmunkban az e tárgyú magánjogi szerződések.

  Jelen tanulmányban egy klasszifikálást elvégző rész után az öröklési szerződés jellemzőit és statikáját (az öröklési szerződés alanyait, közvetlen és közvetett tárgyait, tartalmát) elemezzük.

   

   

• A CISG és a UPICC gyakorlati jelentőségének megítélése

  21-40

  Boros Sándor

  Megtekintések száma:

  462

  Jelen tanulmány elsődleges célja a jogirodalom által kifejezetten jelentősnek titulált, a nemzetközi kereskedelmi jog területén megalkotott jogi szabályozók közül a Bécsi Vételi Egyezmény (CISG) és a Nemzetközi Kereskedelmi Szerződések Alapelvei (UPICC) értékelésének útján annak megállapítása, hogy a vizsgálat tárgyává tett jogi instrumentumoknak mekkora a tényleges gyakorlati relevanciája, alkalmazási volumene. A kitűzött célok megvalósítása érdekében a tanulmány a CISG tekintetében a rendelkezésre álló empirikus kutatások eredményeire, míg a UPICC vonatkozásában az elérhető esetjogi kivonatokra támaszkodik. A Bécsi Vételi Egyezmény esetében megállapítható, hogy az Egyezmény gyakorlati alkalmazásának volumene mérsékelt, elmarad attól a sikerességtől, amit a jogirodalom tulajdonít a számára, míg a UPICC közzétett joggyakorlatának a revíziója eredményeként egyértelműen rögzíthető, hogy az UNIDROIT Alapelvek elsődlegesen a nemzeti jog, valamint a nemzetközi egyezmények értelmezését, kiegészítését hivatott elősegíteni, a felek hajlandósága a UPICC elsődleges alkalmazása iránt rendkívül csekély mértékű.A tanulmány továbbá foglalkozik a jogi szabályozók nemzeti jogalkotásra gyakorolt hatásaival is, mely körben mindkét instrumentum vonatkozásában megfigyelhető a jelentős mértékű befolyás az egyes országok polgári anyagi jogi kodifikációja tekintetében.

• Lex-Mercatoria elvek: A nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás sarokköve

  5-27

  Al Bitar Rachid

  Megtekintések száma:

  249

  A nemzetközi kereskedelmi választottbíróság egy vitarendezési mechanizmus; így lehetővé teszi a vitás felek számára, hogy ügyeiket a nemzeti bíróságokon kívül rendezzék. Másrészt a lex mercatoria olyan szabályrendszerként határozható meg, amely magában foglalja a kereskedők által a középkorban használt szokásokat, így az angol „merchant law” megnevezést. A globalizációt követően, pontosabban a huszadik században mindkét fent említett koncepciót a világ legtöbb jogrendszere átvette és fejlesztette. A tanulmány célja a lex mercatoria meghatározása történetének, fejlődésének feltárásával, valamint minden elemének vizsgálatával, valamint, hogy tanulmányozza a lex mercatoria elveinek a nemzetközi kereskedelmi választottbírósági eljárásokra gyakorolt hatását.