Keresés

Keresési eredmények

• A vezető tisztségviselőnek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény hasznosító vállalkozásával szembeni felelősségéről

  121-153

  Stipkovits Tamás István

  Megtekintések száma:

  1

  A tanulmány a felsőoktatási intézmények gazdasági szerepvállalásának egyik kulcsfontosságú eszközét, a hasznosító vállalkozások jogi szabályozását vizsgálja, azon belül is a vezető tisztségviselő társasággal szembeni felelősségét. A kutatás központi kérdése, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi (kekva) struktúra megjelenése miképpen befolyásolta a fentiekben megfogalmazott felelősségi rendszert az állami fenntartói modellhez képest. A tanulmány az egyes kógens, választási lehetőséget nem engedő vagy megszorító rendelkezések kapcsán megvizsgálja, hogy azok szükségszerűen, valamilyen közfeladat-ellátási garancia formájában vagy indokolatlan korlátozásként vannak jelen. A szerző dogmatikai és jogszabály-elemzési módszerrel tárja fel a releváns jogszabályok – különösen az innovációs törvény és a nemzeti felsőoktatási törvény – rendelkezéseit. A kutatás során – részben – történeti áttekintés segíti a fogalmi változások megértését, miközben a tanulmány kritikai módon ütközteti az egymásnak ellentmondó törvényi definíciókat és kereszthivatkozásokat.

• A kutató jogai és kötelezettségei a felsőoktatási találmányok viszonyában a magyar és német (berlini és bajor) jog tükrében

  105-134

  Stipkovits Tamás István

  Megtekintések száma:

  295

  Az akadémiai kapitalizmus megjelenésével a felsőoktatási intézmények társadalmi rendeltetése, feladatai és belső felépítése is változásokon ment keresztül. Az USÁ-ban bekövetkezett reformok hatására több európai országban is megjelent az az elvárás, hogy a felsőoktatási intézmények az oktatási és kutatási funkcióik betöltése mellett gazdasági értelemben is vállaljanak szerepet, ami elsősorban a felsőoktatási intézmény keretei között létrejött innováció hasznosításában ölt testet. A felsőoktatási találmányok viszonyában kiemelt jelentősége van annak, hogy milyen jogosultságok és kötelezettségek illessék meg a kutatót a minél hatékonyabb hasznosítás érdekében. Jelen tanulmány a felsőoktatási intézmény kutatójának jogait és kötelezettségeit hivatott bemutatni. A felsőoktatási intézmények speciális helyzetének és feladatainak számba vételét követően, a tanulmány rátér az akadémiai szabadság egyéni aspektusainak feltárására és kifejti, hogy a munkaviszonyban előállított szabadalmaztatható találmányok terén milyen speciális – az általános szabályoktól eltérő – jellegű jogok és kötelezettségek illetik meg a kutatót. A tanulmány a magyar és német jog összehasonlítására, így a releváns joganyag számba vételére vállalkozik. Tekintettel a német szövetségi rendszerre, a tagállami szabályozás terén a berlini és bajor tagállami jogot veszi irányadónak. A tanulmány következtetéseket von le azzal kapcsolatban, hogy a hazai jog milyen adalékok segítségével motiválhatná a kutató szempontjából a tudástranszfer hatékonyságát, ezáltal növelve az akadémiai keretek között született eredmények kipörgetésének intenzitását.

• Az előkészítő ülés és a bizonyítási indítványok szabályozásának jogtörténeti előzményei a hazai eljárásjogban

  67-94

  Németh János

  Megtekintések száma:

  306

  A hazai büntetőeljárásban a tárgyalás előkészítésének szakaszában közvetlenül a tárgyalást megelőzően megtartott előkészítő ülés alapvető céljai, hogy lehetőséget adjon a vádlottnak az ügyészség mértékes indítványát beismerő nyilatkozatával elfogadva befejezni az eljárást, egyébként pedig – amint annak neve is mutatja – hogy a vád és védelem számára lehetőséget biztosítson arra, hogy a bíróság előtt részt vehessenek a tárgyalás előkészítésében, és meghatározzák a későbbi bizonyítási eljárás fő irányvonalát. Annak érdekében, hogy megvizsgáljam annak az általános vélekedésnek az alapját, mely szerint az előkészítő ülésnek a hatályos büntetőeljárási törvényben történő ezen szabályozása példa nélküli újításnak tekinthető, az első, 1896-os bűnvádi perrendtartásunkig visszamenőleg áttanulmányoztam a kodifikált büntetőperrendtartásainkat és a kapcsolódó egyéb releváns jogszabályokat. Jelen tanulmányomban ezen vizsgálat eredményeit kívánom ismertetni, rámutatva arra a néhány szabályozási előzményre is, amely a jelenlegi előkészítő ülés jogintézményhez kapcsolódhat.