Keresés

Keresési eredmények

• A fogyasztói adásvétel egyes kérdéseinek szabályozása és joggyakorlata Romániában

  85-117.

  Székely János

  Megtekintések száma:

  204

  -

• A nyilvános gyakorlatbavétel mint újdonságrontó körülmény eredete a magyar szabadalmi jogban

  Papp László

  Megtekintések száma:

  196

  It was obvious at the creation of the 37^th Act of 1895 on the patent rights of inventions, that the protection of patents is a subjective right based on objective conditions, and in connection to this, the discretionality of both the monarch and any other state organizations. For the purposes of this act, the requirements of petantibility were: novelity; invetnion; susceptible of industrial application. Some of these criteria the article is presented the novelity, especially the case of publicly used. Under the first patent act, any new invetion capebla of being used industrialy can be patented, except medicines, food for men and animals, and chemical products, and if the Goverment opposes, warlike inventions. An invention was new, if it had not been published in print anywhere, or publicly worked, or patented by others in the realm. As a result the study is presented the evolituon of „publicly used” from the first patent act by the end of the second world war.

• Preventive injunctions for violence between relatives in the light of the case law: with particular reference to the examination of the relationship between the parties in the fact-finding phase

  61-80

  Pál Szilvia

  Megtekintések száma:

  276

  After a concise summary of the essence of the preventive restraining order in cases of violence between relatives, the paper presents the Hungarian case law on the application of this legal instrument – perhaps focusing on the most difficult issue to decide in these cases: which circumstances and based on which arguments the courts order preventive restraint, and in which circumstances and based on which arguments they choose to reject the application for a preventive restraint order or not to order preventive restraint.

  By examining the question of how the courts in proceedings for preventive restraining orders establish the facts and how they determine whether violence between relatives has occurred, the paper will then focus on a question not yet addressed in the legal literature, namely the exploration of the relationship between the parties, taking into account basic principles of family psychology. It will draw attention to a line of fact-finding and thinking that may help to answer the most difficult questions in these proceedings, especially in cases where the answer is not yet available: Whether or not violence between relatives has occurred and whether or not a preventive restraining order is necessary in a given case, where an allegation is set against a denial.

• A magyar öröklési jog fragmentálódása, változásai

  81-103

  Kiss Tibor

  Megtekintések száma:

  501

  Az örökléshez való jogot az Alaptörvény elismeri, a részletes anyagi jogi szabályok a Polgári Törvénykönyv Hetedik Könyvében kerültek rögzítésre. Az utóbbi években a jogalkotó a magánjogi kódexünkön túlmenő egyéb jogszabályokban anyagi jogi öröklési szabályokat fogalmazott meg. A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény szerint a házastársra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársra is megfelelően alkalmazni kell, ami azt jelenti, hogy a bejegyzett élettárs is törvényes örökös. A mező- és erdőgazdasági földek tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzésének speciális szabályait rögzíti a földforgalmi törvény (2013. évi CXXII. törvény). 2023. január 1-jén lép hatályba egy újabb törvény (2021. évi CXLIII. törvény), ami a Ptk-beli öröklési jogi rendelkezéseket egészíti ki, az osztatlan közös tulajdonban álló termőföldek több örököstárs általi közös törvényes öröklése esetére. Az államot az öröklési jogi jogviszonyokban képviselő állami szerv kijelöléséről egy külön miniszteri rendelet rendelkezik. A jelen írás azt elemzi, hogy mindezen összetett, szórt szabályozás hogyan nehezíti a jogalkalmazást, mennyiben akadályozza a hagyatéki eljárások gyors lefolytatását. A jelen írás kritikával illeti a fragmentált szabályozást és javaslatot tesz a külön törvények szabályainak a Ptk.-ba történő integrálására, ugyanis ez hozzájárulhat a hatékonyabb jogalkalmazáshoz.

• A hagyatéki eljárás alapjai és lefolytatása, különös tekintettel a feladatok megoszlására az eljárás során, valamint a jogorvoslat egyes lehetőségeire

  22-31

  Ferenczi Fanni

  Megtekintések száma:

  283

  As the title suggest, the study intends to provide a summarized overview on the regulation of probate proceeding. The legal nature of out-of-court proceeding and the various stages of the procedure are briefly presented in this study. The procedural steprelated to the task of inventory taking and each stage of the proceeding related to the notary public are explained too. Finally, the study includes an overview of the available remedies (like the certain aspects of appeal and the possibility of retrial) and the basic rules on enforcement of inheritance claims.

• Közigazgatási szervezési elvek érvényesülése a közoktatási igazgatásban

  74-84.

  László Vilmos Csongor

  Megtekintések száma:

  220

  1990 után az állami oktatási intézményeket a helyi önkormányzatok tartották fenn és ellenőrizték. Ez az időszak a decentralizáció korszaka volt, melynek előnyeit és hátrányait vizsgálom a tanulmányban. 2011 után volt egyfajta jogalkotási decentralizáció, amely után az oktatásnak működési szerepe volt vagy lehetett volna, de az állami felelősséggé vált. Az állam mint volt ágazati koordinátor, ezt követően a közhatalmi hatósága mellett fenntartói szerepet vállalt.

  Az adminisztráció két alrendszerének két alapvető változása történt 1990-es megalakulása óta, de főleg 2010 után. Ezek részben strukturális jellegűek voltak, több lépcsőben érintették az államszervezetet, majd a központi integrációt és az önkormányzatok újraszabályozásához kapcsolódó változásokat, tükrözve az állam szerepének módosulását, a Neoweber állameszmék kibővülését és a modernizációt.

  Ezen tényezők egy részét nemzetközi hatások generálták, de a magyar alapelvek is szerepet játszottak. Ez a tanulmány azt elemzi, hogy a részleges feltételek hogyan tükröződnek az oktatásigazgatásban, hogyan követték az igazgatási ágak az általános tendenciákat. Azt is megvizsgálom, hogy mennyire volt sikeres ezeket a szerepeket együtt kezelni és bizonyos pontokon szétválasztani.