Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Válaszúton – rendiség, abszolutizmus, polgárosodás? Hatalomgyakorlási modellek Jean Bodin Az államról című könyvében
    51-57
    Megtekintések száma:
    202

    The article approaches Bodin's philosophy from historical aspect outlining the characters of age of reformation. The paper emphasizes, Bodin's work came into existence in a transitional time, wherein holy and profane views coexisted, often interspersed. The conception of Bodin reflects a relatively rational way of thinking introducing the state phenomena as parts of political power structure. The writing analyses the functions of state and their institutions and operation. The article introduces Bodin's ideas about the professional state control and its relations with our modern public administration.

  • A tudás hatalma vs. a jog keretrendszere (?) Gondolatok a tudás, s különösen az ötlet jogi keretrendszerbe vonhatóságáról
    3-8
    Megtekintések száma:
    132

    Die Kernfrage des Aufsatzes lautet: Kann sämtliches Wissen in dem jeweiligen Rechtsrahmen ausgelegt werden? Ist alles Wissen rechtlich geschützt? Geistiges Eigentum steht für absolute Rechte an immateriellen Gütern. Als Geistiges Eigentum bezeichnet wird: Marken, Patente, Gebrauchsmuster, Geschmacksmuster und urheberrechtliche Nutzungsrechte. Es handelt sich um absolute Ausschließlichkeitsrechte, die gegenüber jedermann wirken. Aber doch kann die Idee als Monopolrecht verstehen? Die Idee kann urheberrechtlich nicht geschützt werden, kann als der Teil des Gewerblichen Rechts, oder des Geistigen Eigentumsrecht ipso iure nicht beurteilt werden, nur dann, wenn sie als Geheimnis ausgelegt werden kann, oder manifestiert ist.

  • Az Európai Külügyi Szolgálat szerepe – út a szorosabb európai integráció felé?
    Megtekintések száma:
    219

    This essay examines the impact of the European External Action Service (EEAS) on the development of the European integration. First, the historical and institutional precedents, and the development of external institutional system of the EC (EU) are presented. Then it is mentioned in greater details which factors led to the establishment of the institution of the High Representative (HR) and its assisting European External Action Service. The EEAS’s role is analyzed and assessed primarily from the standpoint that – given its operation and power – how the creation of this institution can strengthen the achievement of a closer European integration. This issue is analyzed especially in relation with cooperation, and division of tasks and power with the other EU bodies and institutions that play decisive role in the implementation of the EU’s external actions.

  • A kártérítés határai
    Megtekintések száma:
    89

    Absztrakt nélkül.

  • A személyiségvédelem aktuális kérdései
    Megtekintések száma:
    214

    Absztrakt nélkül.

  • A monoki Andrássy-hitbizomány bemutatása
    Megtekintések száma:
    126

    Absztrakt nélkül.

  • Egy problémás szabályozási örökség az új anyagi büntetőkódexben: az életveszélyt okozó testi sértés
    47-78
    Megtekintések száma:
    215

    A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012.évi C. törvény újabb jelentős szabályozástörténeti
    állomást jelent a magyar büntetőjogban. A szakzsargonban nemes egyszerűséggel, csak új
    Btk.-nak nevezett kódex különböző kritikákat kapott mind jogirodalom, mind a jogalkalmazás
    művelőitől.2 Az észrevételek azonban átsiklottak egy olyan szabályozási megoldás felett,
    amelynek létjogosultsága – véleményem szerint – meglehetősen vitatható. Az egymásnak
    feszülő bírósági ítéleti indokolások is bizonyítják, hogy az életveszélyt okozó testi sértés
    tényállása az egyik legproblematikusabb szabályozási megoldás az „1978-as” büntető anyagi
    kódexünkben. E tanulmányban a fenti téma körüljárására teszek kísérletet.

  • A légi közlekedés bevonása a közösségi kibocsátás-kereskedelmi rendszerbe
    Megtekintések száma:
    142

    Nach der Einführung des Emissionshandels auf gemeinschaftlicher Ebene vor etwa einem Jahr hat sich die Europäische Kommission für die Erweiterung des Anwendungsbereichs des Systems entschlossen. Da der Luftverkehr und damit die Emissionen aus dem Luftverkehr dermaßen – trotz der technischen Fortschritte – gestiegen sind, sind über die verschiedenen möglichen Instrumente nachzudenken, mit denen im weiteren die negativen Auswirkungen der Treibhausgasemissionen – anfangs nur die Kohlendioxid – aus dem Luftverkehr zu vermeiden sind. Hier können technischen, ökonomischen Lösungen in Frage kommen, doch scheint heute die Einbeziehung des Luftverkehrs ins Emissionshandelssystem am effektivsten zu sein. Damit kann ein Instrument, das sowohl regulatorische, als auch ökonomische Elemente enthält, eingeführt werden. Wegen der eigenartigen Eigenschaften des Luftverkehrs tauchen rechtliche Probleme auf, die von der Kommission baldmöglichst gelöst werden müssen. Solche sind die Kompatibilität einer eventuellen Einbeziehung in das Handelssystem mit dem Chicagoer Abkommen, das die internationale Zivilluftfahrt behandelt und damit Verpflichtungen nicht nur für die Vertragsparteien aus der Europäischen Union, sondern auch für weitere Staaten bestimmt. Die Kompatibilität der Einbeziehung ist auch im Zusammenhang mit dem Kyotoer Protokoll zu überprüfen, nach dem wegen dem Sonderstatus des internationalen Luftverkehrs die internationalen Luftverkehrsemissionen nicht den nationalen Emissionen der Vertragsstaaten des Kyoto-Protokolls zugeordnet sind.

    Vor der Erweiterung des Systems ist auch der Kreis der Verpflichteten festzustellen, wobei auch an die geographische Reichweite des Luftverkehrs und die wettbewerbsrechtliche Aspekte zu denken ist. Als weiteres beschreibt der Aufsatz die Frage der Erhebung einer Mineralölsteuer auf Kerosin (sog. „Kerosin-Steuer”) auch für die gewerbliche Luftfahrt, damit die bisherigen steuerlichen Vergünstigungen für den Luftverkehr abgebaut werden könnten. Im Aufsatz wird von der ICAO (International Civil Aviation Organization) erarbeiteten drei Systeme vorgestellt, nach denen die Emissionen aus dem Luftverkehr in Betracht werden können, unter denen sich sowohl die ICAO, als auch die Europäische Gemeinschaft für das offenes System ausgesprochen haben.

    Schließlich werden die eventuellen direkten Auswirkungen der Einführung des Luftverkehrs in das Emissionshandelssystem behandelt.

  • A közvetett közigazgatás megnyilvánulási formái a magyar közigazgatásban
    Megtekintések száma:
    159

    Az angol nyelven olvasható értekezés alapját a 2007. november 8-án Sninában (Szlovákiában) megrendezett Nemzetközi Konferencián tartott angol nyelvű előadásom képezi. Az írás középpontjában egy közigazgatási jogi fogalomnak, a közvetett közigazgatás jelenségének és annak egyes megnyilvánulási formáinak bemutatása áll. A paraetatizmus az ún. atipikus közigazgatás részét képezi. Lényegében egy gyüjtőkategória, mely számos megoldást foglal magában. A kérdéskör azonban ezidáig viszonylag kis figyelmet kapott a közigazgatás kutatói részéről.

    Az egyszerűség és a könnyebb megértés érdekében az értekezés három nagy szerkezeti egységre tagolódik.

    I.

    A dolgozat elején azoknak a történelmi folyamatoknak és jellemzőknek a bemutatására kerül sor, melyek végső soron a vizsgált megoldások kialakulásához vezettek. Ennek során fokozatosan eljutunk a direkt (lényegében szűk értelemben vizsgált) közigazgatás fogalmától az indirekt közigazgatás, azaz paraetatizmus jelenségéhez. Nélkülüzhetetlen azonban annak a hangsúlyozása, hogy a közvett közigazgatás egy meglehetősen tág kategória, mely tartalmában erőteljesen heterogén. A paraetatizmus fogalmán belül vizsgált jelenségeknek nincs taxatív felsorolása. Nem is lehet, hiszen a lehetséges megoldások köre koronként és területenként is változhat, és változik is.

    II.

    A dolgozat második része a magyar szabályozás ismertetésével foglalkozik. Először a hatályos jogi szabályozás bemutatására kerül sor, mely egyúttal rávilágít arra az igen fontos tényre is, hogy a paraetatikus megoldások alkalmazására mind az államigazgatás területén, mind pedig az önkormányzati közigazgatás keretein belül adott a lehetőség. Ezután kerül sor a konkrét megoldások bemutatására, azaz a köztestületek, a magánszemélyek felhatalmazása köfeladatok ellátására, a közvetítő szervezetek és személyek, a magánszféra szereplőinek, valamint a non-profit szektor szerepének ismertetésére.

    III.

    Végezetül a harmadik gondolati egység az, amely összegző jelleggel tartalmazza állásfoglalásomat a bemutatott megoldások közigazgatásban való alkalmazhatóságával kapcsolatban. Ennek a gondolati egységnek a jelentősége abban ragadható meg, hogy rámutat arra a szerepkörre, melyet ezek a megoldások egy már létező, élő, működő közigazgatásban betölthetnek. Ezek a megoldások ugyanis a mindenkori közigazgatás kisegítésére, a már alkalmazott megoldások kiegészítésére szolgálnak és sohasem azok helyettesítésére, illetve negligálására.

  • A franchise rendszer
    44-59
    Megtekintések száma:
    199

    Absztrakt nélkül.

  • A büntetéskiszabási szemlélet alakulása – a büntető kódex folyamatos módosításának tükrében
    96-110
    Megtekintések száma:
    171

    The criminal code has had a number of essential revisions during the past years, which has received distinct viewpoints concerning the improvement of punishments from the judiciary in criminal cases. The reasons of modifications can be explained mainly by the different penalty politics coming into prominence, occasionally having respect for different social approaches. It is periodically distinct which activities are indictable offences, which of the punishments serve the prevention of committing an act of crime the best in the fight against criminality. It is interesting to study how these sweeping changes can appear and effect in the daily legal activities. How far can the changes lobby the judges and prosecutors? Which punishment is ideal in the case - suiting to the aim of punishment – in the interest of the protection of society? As a result, analyzing judgments and interviewing some professional jurists (as far as I can) the different requirementson infliction of punishments do not appear immediately in practice and do not appear in the similar way concerning the functions of judges and prosecutors. It is not machines that pass judgement in a case, which could modify the expectation concerning the result.

  • A nyilvánosság elvének érvényesülése a büntetőeljárásban
    76-92
    Megtekintések száma:
    215

    Publicity, as a key principle of the criminal procedures, has been one of the major topics of the criminal procedure reform-movements since the 18th century. Publicity is a safeguard which guarantees the indepence and impartiality of the court and it is also a significant instrument of social control. In the Hungarian legal system, regulations concerning publicity are located on multiple levels, which means they are not integrated. This kind of disintegrationen dangers the legal certainty. This study introduces the legal practice of the European Court of Human Rights (ECHR) concerning publicity and also detail show this principle appears in the constitutions of various European countries. Furthermore it examines the relevant legislations in force and the new Criminal Procedure Statute, which will come into force on 1st of July, 2018. Finally, the study mentions some de lege ferenda recommendations, in order to support the future legal-developing actions

  • A hagyatéki eljárás alapjai és lefolytatása, különös tekintettel a feladatok megoszlására az eljárás során, valamint a jogorvoslat egyes lehetőségeire
    22-31
    Megtekintések száma:
    283

    As the title suggest, the study intends to provide a summarized overview on the regulation of probate proceeding. The legal nature of out-of-court proceeding and the various stages of the procedure are briefly presented in this study. The procedural steprelated to the task of inventory taking and each stage of the proceeding related to the notary public are explained too. Finally, the study includes an overview of the available remedies (like the certain aspects of appeal and the possibility of retrial) and the basic rules on enforcement of inheritance claims.