Keresés

Keresési eredmények

• A fogyasztói adásvétel egyes kérdéseinek szabályozása és joggyakorlata Szlovákiában

  119-136.

  Mészáros Peter

  Megtekintések száma:

  203

  -

• A jogcímes elbirtoklás kérdései

  81-89

  Máté Tucsek

  Megtekintések száma:

  531

  Jelen dolgozatban a Polgári Törvénykönyben felvázolt új dologi jogintézmény, a jogcímes elbirtoklás egyes aspektusainak bemutatására szándékozom. Ezen fiatal tulajdonszerzési mód a jogalkalmazás és a jogtudomány számára merőben szokatlannak hatott, és a jogalanyok vonatkozásában is novumnak számít. A dologi jog a magánjog legfontosabb, leglényegeseb szabályait tartalmazza, ezért mindig égetően fontos, hogy a jogalkotó, továbbá a jogszabály egzakt célját sikerüljön feltárni a lehető legpontosabb módon, hiszen ez szolgálja a vagyoni forgalom biztonságát, és ez garantálja az egyik legősibb társadalmi intézmény, a tulajdon szabadságát és védelmét. Az elbirtoklás sajátos természeténél fogva mindig jogviták kereszttüzében állt, így a fenti szempontok esetében halmozottan érvényesülnek.

  Jelen dolgozat célja, hogy bemutassa a jogcímes elbirtoklás szabályozását, dogmatikai sajátosságait, magyar jogtörténeti előzményével, valamint egy szokatlan külföldi példával párhuzamot vonjon, a bírói gyakorlat egyes releváns mozzanatait megvizsgálja, és kísérletet tegyen egy alternatív szabályozási technika felvázolására.

• “Időszakos tulajdon” kérdésköre a romániai Polgári Törvénykönyvben

  Sferdian Irina

  Megtekintések száma:

  183

  Időszakos vagy megosztott idejű tulajdonlás a közös tulajdon speciális esete új szabályként került a román polgári törvénykönyvbe 2011. október elsejétől.

  A tulajdonjog részjogosítványai nem feltétlenül egyformán és egyidejűleg gyakorolhatók. A tulajdon részjogosítványai közül a birtoklás annak ellenére folyamatosnak tekinthető, hogy egymást követő időszakok, szünetek vannak az ingóságok használatában.

  Külön fejezetben kerül bemutatásra az időszakos tulajdon fogalma, meghatározása.

  Az időszakos tulajdon több módon is keletkezhet, így megállapodással vagy végrendeleti örökléssel. Bemutatásra kerül, hogyan gyakorolhatja a tulajdonos ebben a tulajdonosi formában a tulajdoni részjogosítványokat. A polgári perrel kapcsolatos szabályok körében ismerhetjük meg a jogviták elrendezési lehetőségeit, így a társtulajdonos kérheti a közös tulajdon megszüntetését, de pénzbeli kompenzációt is követelhet a társtulajdonostól.

• A magyar öröklési jog fragmentálódása, változásai

  81-103

  Kiss Tibor

  Megtekintések száma:

  501

  Az örökléshez való jogot az Alaptörvény elismeri, a részletes anyagi jogi szabályok a Polgári Törvénykönyv Hetedik Könyvében kerültek rögzítésre. Az utóbbi években a jogalkotó a magánjogi kódexünkön túlmenő egyéb jogszabályokban anyagi jogi öröklési szabályokat fogalmazott meg. A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény szerint a házastársra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársra is megfelelően alkalmazni kell, ami azt jelenti, hogy a bejegyzett élettárs is törvényes örökös. A mező- és erdőgazdasági földek tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzésének speciális szabályait rögzíti a földforgalmi törvény (2013. évi CXXII. törvény). 2023. január 1-jén lép hatályba egy újabb törvény (2021. évi CXLIII. törvény), ami a Ptk-beli öröklési jogi rendelkezéseket egészíti ki, az osztatlan közös tulajdonban álló termőföldek több örököstárs általi közös törvényes öröklése esetére. Az államot az öröklési jogi jogviszonyokban képviselő állami szerv kijelöléséről egy külön miniszteri rendelet rendelkezik. A jelen írás azt elemzi, hogy mindezen összetett, szórt szabályozás hogyan nehezíti a jogalkalmazást, mennyiben akadályozza a hagyatéki eljárások gyors lefolytatását. A jelen írás kritikával illeti a fragmentált szabályozást és javaslatot tesz a külön törvények szabályainak a Ptk.-ba történő integrálására, ugyanis ez hozzájárulhat a hatékonyabb jogalkalmazáshoz.

• A fogyasztói adásvétel egyes kérdéseinek szabályozása és joggyakorlata Romániában

  85-117.

  Székely János

  Megtekintések száma:

  204

  -

• A szülői felügyeleti jog megszüntetésének hatályos jogi szabályozása a Polgári Törvénykönyvben

  12-18

  Csizmadiáné Pethő Tímea

  Megtekintések száma:

  372

  Being a judge practicing on the area of the law of crimes I rarely come across with the need to apply civil law. Nevertheless, a handful legal concepts may be applied also by criminal courts. One of these concepts is the termination of parental control. Before turning to relevant case analysis in my study, I focus on the principle of the "child's best interest" which is referred to under article 3 of the New York Convention on the rights of children and which has a general fundamental applicability in respect of all provisions of the Convention. This principle must apply not only in civil, but also in criminal proceedings and generally in all types of proceedings irrespective of the area of law such proceedings fall under. Special emphasis is attributed to the legal consequences of terminating parental control and to the distinction of cases where the termination of parental control by the court is mandatory and where such a decision is made in the discretion of the court. I pay separate attention to cases where the court has convicted the parent of a crime committed wilfully against the convicted person's own child and in which cases the convicted person is sentenced to prisonment and as a result of these the criminal court has competence to order the termination of parental control. I address also some issues relating to matters of proof and evidence in connection with crimes of domestic violence. Finally, I explain the nature of a child-focused jurisdiction through the presentation of the Hungarian system which ensures to respect and to give effect to the rights of children to the maximum extent possible. The ability of providing special treatment for children in court proceedings is of the utmost importance.

• A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szabályozása és joggyakorlata Szlovákiában

  243-265

  Maslák Marek

  Megtekintések száma:

  214

• Szemelvények a házastársak lakáshasználatát rendező európai szabályanyagokból

  121-139

  Szücs Tamara Dóra

  Megtekintések száma:

  207

  A házastársi közös lakás sorsának rendezése a válást követően több szempontból is jelentőséggel bíró kérdés. Amellett természetesen, hogy nagy valószínűséggel mindkét fél érzelmileg is kötődik a családi élet korábbi színhelyéhez, figyelembe kell venni a vagyoni tényezőt, hiszen egy értékkel bíró ingatlanról van szó, amely napjainkban igazi aduász lehet mindkét házastársnak, mérlegelve az égbetörő ingatlanárakat. Számításba kell venni ezenkívül, hogy amennyiben a házastársi közös lakást valamelyik fél megkapja, ő nem lesz kitéve egy megfelelő otthon megtalálásával kapcsolatos kellemetlenségeknek, nem szükséges kiszakadnia megszokott környezetéből. Mindezekből következik viszont, hogy a költözni kényszerülő házastársat valamilyen módon kompenzálni kell ezen nehézségek miatt, még akkor is, ha a házastársi közös lakásnak ő nem volt tulajdonosa. Jelen tanulmány az európai országok szabályozását kívánja megvizsgálni a házastársi közös lakás használata vonatkozásában válás esetén, bemutatva a tipikus modelleket és a legfőbb figyelembe vett szempontokat. E munkának a magyar szabályozás elemzése nem célja, arra csupán az összehasonlítás végett történik utalás. A kutatás konklúziójaként megvilágításra kerül, hogy melyik lehet a legideálisabb megoldás a lakáshasználat rendezésére, amennyiben válásra kerül sor, mik az egyes modellek előnyei, hátrányai és valóban figyelembe veszik-e az egyes államok a családjog alapelveit.

• A biotechnikai találmányok hazai és nemzetközi jogi szabályozásának sajátosságai

  Petkó Mihály Péter

  Megtekintések száma:

  168

  In my study I say about that change, which became at the area of biotechnology. The revolution of DNS technology contain a lot of chance, but it has more danger. We need select from the modes.

  My column I checked what happens with the species the biotechnology invention flag. The first observation that the changes faster than other territories, and these changes are complex and interrelated. The post control and correction are also important. It’s got to be introducing the health nutrition compliance. The new products will not harmful for the human and animal health. The legal condition shall prescribe the human defense of human and animal body. One of the most important international convention in that question the European Union Council about the biomedicine. It said need consent of the persons concerned for the biotechnological research. Create new human species, and cloning of human beings, human body use for commercial is prohibited by this convention.

  In my opinion that need promoting the knowledge and biotechnical awareness of consumers. Must be regulated the relations between public order and public morality and biotechnical inventions. It is also necessary to ensure the patentability of biological matter. „Biological material” means any material containing genetic information and capable of reproducing itself or being reproduced in a biological system. Inventions which concern plants or animals shall be patentable if the technical feasibility of the invention is not confined to a particular plant or animal variety. The discussion on the patentability of sequences or partial sequences of genes is controversial. The 98/44/EK Directive, the granting of a patent for inventions which concern such sequences or partial sequences should be subject to the same criteria of patentability as in all other areas of technology: novelty, inventive step and industrial application. Whereas the industrial application of a sequence or partial sequence must be disclosed in the patent application as filed.

  The biotechnical patent need particular importance in the legislation. The Hungarian rules are conforms to the European Union legislation. However, certain additional rules should be laid down. Have to think about the control test in the patent process. The expert can see the applicability just on the test.

• A fogyasztói adásvétel egyes kérdéseinek szabályozása és joggyakorlata Lengyelországban

  65-84.

  Jagielska Monika

  Megtekintések száma:

  212

  -

• Az (orvos)szakértői bizonyítás a büntetőeljárásban

  95-113

  Szilvássy Zoltán

  Megtekintések száma:

  191

  A Be. a szakértői bizonyítás szabályait jelentős mértékben átalakította, így pl. az eljárások elhúzódása megakadályozása érdekében a szakértők kirendelésének és a szakvélemények értékelésének folyamatát a megfontolt és időszerű döntés érdekében észszerű mederbe igyekszik terelni. A törvény hatálybalépése óta eltelt idő már lehetővé teszi, hogy vizsgáljuk a jogalkalmazói gyakorlatot. Úgy vélem, hogy a legnagyobb változtatás a magánszakértői vélemény szabályozásából adódik, ami lehetővé teszi azt, hogy a terhelt illetve védője hasonló, a fegyverek egyenlőségének alapelvéből is következő jogosítványokkal rendelkezzen a büntetőeljárásban. Mindez pedig általánosságban is az eljárás tisztességességét erősíti, ami pedig garanciája lehet az anyagi igazsághoz is közelítő bírói ítéletek születésének.

• A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szabályozása és joggyakorlata Romániában

  213-241

  Kovács Bálint

  Megtekintések száma:

  179

• Európai kitekintés: A különélés értékelése a tagállami házassági bontójogokban

  41-56

  Hadházi Edit

  Megtekintések száma:

  229

  A különélés, mint a házassági viszony megromlásának legszignifikánsabb jele szinte kivétel nélkül jogilag releváns tény az európai tagállamok házassági bontójogában, de abban már lényeges különbség van a tagállamok között, hogy mekkora jelentőséget tulajdonítanak neki. Vannak országok, ahol már jogalkotási szinten szabályozásra kerül, akár mint a bontás kifejezett előfeltétele, akár mint a jogalkalmazót orientáló törvényi körülmény, és van olyan ország is, ahol a különélés bár tételesen nem jelenik meg, de a jogalkalmazás figyelembe veszi azt a bontóper során. Hipotézisem, hogy a különélés ténye olyan közös metszéspontja az uniós tagállamok házassági bontójogának, hogy a szempont kapcsán felvett jogi attitűdök érdekes alapot szolgáltatnak egy jogösszehasonlító elemzéshez. A jelen tanulmány célja, hogy egy fogalmi alapvetést követően megvizsgálja az egyes uniós országok különélés kapcsán alkotott álláspontját, azokat besorolja „a jogalkotástól a jogalkalmazás felé haladva” logika alapján, végül egy összegzés keretében megtegye a végső konklúziókat.