Évf. 13 szám 3-4 (2016)

Megjelent December 31, 2016

issue.tableOfContents66280cdd4722a

Tanulmányok

  • A helyi önkormányzatok büntetőhatalmának átalakulása
    2-10
    Megtekintések száma:
    35

    A tanulmány a magyar közigazgatási szankciórendszer körében végbemenő legújabb folyamatokat mutatja be. Ezek közé tartozik a szubjektív és objektív szankciók között megfigyelhető átrendeződés, ahol egyre inkább tért nyernek az utóbbiak. Végigköveti, hogy a változásokat az Alkotmánybíróság hogyan értékelte és rámutat, hogy az alkotmányos testület álláspontja szerint az államnak – olyan jogi elveket betartva, mint a jogállamiság elve vagy az emberi méltóság követelménye - lehetősége van arra, hogy a szankciórendszer körében a közigazgatási jog érvényre juttatása érdekében változásokat hajtson végre, így akár a szubjektív szankciók közül az objektív szankciók közé soroljon át tényállásokat. Ezen változások között szerepel a nagy vitákat kiváltó objektív közigazgatási bírságok bevezetése is, amely új szabályozást az Alkotmánybíróság a 60/2009 (V. 28.) határozata kifejezetten is alkotmányosnak mondta ki az állam életvédelmi kötelezettségére is hivatkozással. 2012-ben több fontos változás zajlott le egyszerre. Az új szabálysértési törvény a büntetőjog irányába mozdult el, miközben megszüntette a helyi önkormányzatok azon jogát, hogy szabálysértést statuáljanak önkormányzati rendelet által. Ezzel párhuzamosan a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény eleinte egy felhatalmazás alapján lehetőséget adott a helyi önkormányzatoknak közösségellenes magatartások szankcionálására, amelyet később az Alkotmánybíróság még ugyanebben az évben elvont a 38/2012. (XI. 14.) AB határozat nyomán, megsemmisítve az említett parttalannak minősített felhatalmazást. A határozat emellett azonban más lényeges megállapításokat is tett, így a hajléktalanság szankcionálásáról történt állásfoglalás mellett részletesen elemezte, hogy az új szabálysértési törvény büntető jellege milyen szabályozási elemekben nyilvánul meg. A tanulmány foglalkozik a döntés hatásával, elemzi, hogy a helyi önkormányzatoknak a jelenlegi jogi keretek között - amelyet az Alkotmánybíróság 29/2015. (X. 2.) határozata is megerősített- milyen lehetőségük van szankcióalkotásra, valamint meghatározza azon szempontokat, amely mentén a jogalkotó a helyzetet rendezhetné. A 2012 után kialakult gyakorlat nyomán ugyanis a helyi önkormányzatok részben felhatalmazás nélkül, részben visszautalva az önkormányzati törvény azon rendelkezésére, amely szerint a közösségi együttélés szabályrendszerét meghatározhatja a képviselő-testület, egyre több ilyen szankcionáló rendeletet alkotott. Ezek jogellenessége nem volt már kezdetben sem magától értetődő, hiszen a képviselő-testület szabályozási joga nyilvánvalóan kiterjedt az említett területre, ugyanakkor a helyzetet nehezítette, hogy a szankcionálás keretrendszerét és sarokpontjait a jogalkotó nem jelölte ki. Minden hasonló anomália ellenére egyre több ilyen rendelet született, amelyek megalkotását az Alkotmánybíróság az említett döntés nyomán immáron legalizálta.

    38
  • Barbár vádlottak – gondolatok Móricz Zsigmond Barbárok c. novellája nyomán
    11-21
    Megtekintések száma:
    103

    Zsigmond Móricz's works from the 1930s present areas barely affected by civilization; his short stories titled 'Barbarians' were published in 1932.

    The short story 'Barbarian' is about 2 shepherds - in the rigid world of shepherds living away from civilization - killing shepherd Bodri, his little son and his 3 shepherd dogs, just for the benefit of taking Bodri's 300 sheeps. The short story 'Barbarians' displays the confrontation of the good and the bad, with the moral content that sin never goes unpunished - be it moral contempt, social exclusion, public contempt, gnawing guilt, or even the judgement of a criminal court.

    Móricz does not exactly describe the age when his story takes place, but it may be inferred.

    The shortstory is made up of 3 chapters. From a legal perspective the short story can be considered a judicial decision, which is made up of statements of facts, evidence evaluation and decision. From a procedural perspective the investigation process and the trial phase can be separated. Criminal law and criminal procedural elements in effect at the time of writing the story and presently are well recognizable.

    In the story the statutory definition of two crimes can be observed: murder and cruelty to animals. The motives of the homicide as well as aggravating circumstances are clear: pre-arranged, crime against property, to the detriment of several people, repeat offender, offence against a person under fourteen years of age.

    The end of the story takes us to the idea that the word communicated by the judge: "barbarians", can be considered as a real punishment in itself for the defendants, followed by death by hanging. The judgment is therefore twofold: punishment according to the law, as well as by human society.

    122
  • A hagyatéki eljárás alapjai és lefolytatása, különös tekintettel a feladatok megoszlására az eljárás során, valamint a jogorvoslat egyes lehetőségeire
    22-31
    Megtekintések száma:
    103

    As the title suggest, the study intends to provide a summarized overview on the regulation of probate proceeding. The legal nature of out-of-court proceeding and the various stages of the procedure are briefly presented in this study. The procedural steprelated to the task of inventory taking and each stage of the proceeding related to the notary public are explained too. Finally, the study includes an overview of the available remedies (like the certain aspects of appeal and the possibility of retrial) and the basic rules on enforcement of inheritance claims.

  • A strasbourgi bíróság jogfejlesztő tevékenysége és az „európai konszenzus”
    32-39
    Megtekintések száma:
    37

    The European Convention on Human Rightsin collaboration with the European Court of Human Rights created a jurisprudence which is simply the most effective system in international human rightsprotection. Based on the Convention’s Preamble, European countries intend to create a common European legal system and develop the cooperation between the “likeminded European countries” through the common heritage of democracy and the rule of law. Keep pace with the needs of present-day society would be difficult for the Court, but using the principles of interpretation of the Convention, the court seems to be able to maintain a balance between development and stability.With the use of evolutive interpretation, the Convention is a so-called living instrument which means that the Court interpret the document according to the present-day conditions. Based on this assumption, I wish to examine the principle of evolutive interpretation adopted by the Strasbourg Court, which has a major role in the so-called European consensus. In the first part of the essay, I discuss the types of consensus-analyzes using by the Strasbourg court, and later I scrutinize the historical aspects of the evolutive interpretation and its practical relevance in the Court’s case-law. After that, I analyze the justification of the principle and I mention the criticisms formulated against the evolutive interpretation. Finally, I consider that the purposes about the closer union among the European countries established by the Preamble and the effective protection of human rights could not occur without the implementation of evolutive interpretation

    24
  • Az államfők nemzetközi büntetőjogi felelősségre vonásának mai keretei
    40-52
    Megtekintések száma:
    42

    Recent years the legal position of Heads of State and other very senior State representatives has received considerable attention from national and international courts, writers and practitioners. It is often said that the establishment of the ad hoc tribunals and the International Criminal Court, reflects a growing belief that the heads of State should be held accountable for serious violations of international humanitarian and human rights law. It has been argued that international law is now the stage where immunity should no longer apply in relation to serious international crimes. By contrast, others have emphasized the political and practical difficulties inherent in allowing national courts to serve as a tool for the transnational enforcement of penalties or damages for crimes committed abroad by the leaders and officials of foreign States. The resulting controversy has led the International Law Commission to include the topic ‘Immunity of State officials from Foreign Criminal Jurisdictions’ in its work programme.

    In my study I present the development of status of the Heads of State in international law, especially the criminal liability in the XX-XXI. Centuries. In this study I exhibit the development of the legal status of the heads of State and the actual questions in international law related to the criminal liability of heads of State and other senior State officials.

  • Gondolatok az amerikai társasági jogról
    53-58
    Megtekintések száma:
    26

    Absztrkat nélkül.

    43

Hallgatói tanulmányok

  • A Kúria önkormányzati rendeleteket felülbíráló jogköre esetjogi megközelítésben
    63-74
    Megtekintések száma:
    40

    The Council of Self-Government Affairs of the Curia of Hungary, which was established in 2012, has the power to review judicial norms beside the Constitutional Court of Hungary in order to abolish the collision between them. The division between the issues of the collision is determined up on the fact whether the question is statutory or a constitutional. The specific interpretation of the Curia and its consistent, conceptual statements that have already been made, leads to the conclusion, that such an institution was created that is able to promote the autonomy of the legislation of self-governments in the right direction. This is the issue that I would like to focus in my paper the most, and to examine what are those most important and conceptual statements, which are also important from a practical perspective. I extended my observation particularly on the legal standards regulating the basic rules of coexistence, where I examined the standards in respect of the most common dilemmas from a case-lawpoint of view.

    28
  • „Kormányablakok a kirakatban” Az integrált ügyintézési pontok hazai fejlődésének legfontosabb állomásai
    75-83
    Megtekintések száma:
    104

    The ever-increasing pace of development, experienced in all aspects of life, has become a major factor of our times. Public administration is no exception to this tendency. I have chosen the government windows (and other miscellaneous administrative bodies operating alongside them) established in the past five years as the topic of my study exactly because of this – their development is expected to remain unbroken in the future as well. During my research, I paid special attention to past and current legal changes, aiming to provide a comprehensive view on the establishment, operation, and evolution of the integrated administration points in Hungary. My study also covers the current state and the expected developments of domestic e-Administration solutions. Finally, I also offer some conclusions and recommendations regarding the large-scale deployment of the planned single-window administrative system.

    83