On the field of contract law the European Union started a wide legislative effect at the end of the 20th Century. Despite of the originally economic and public legal goals of the Communities recently the competence of the EC institutions conquest a major field in the area of private law. To ensure the fast and non-problematic acceptance of these directives concerning to contract law EC chose two important solutions. Most of the directives focus on the neglected area of the so-called atypical contracts (hawk contracts, e-commerce contracts, leasing contracts, factoring contracts, etc.). As these contractual forms were born in the hands of business actors, most of the European civil codes do not deal with them in an explicit way. As a gap of law this area is the best approach to create unified legal institutions in all Member States’ legislation. The other relevant factor is the law of consumer protection. This is not only a fashionable topic in Europe but a rather underdeveloped issue in – especially – the new Member States. Almost all legal institutions in the EC directives in connection with contract law contain a strong link to protecting customers. As and indirect effect, these new institutions (such as consumer’s right to withdrawal) found their ways in the national codes to be flagships applicable for all consumer contracts. This essay contains thoughts about these relevant changes in approaching contract law from the rather unique EC perspective.

A tanulmány a hamis tanúzást jogi, pszichológiai és szociológiai aspektusból vizsgálja. Kiemelt figyelmet szentel azon tényezők felkutatásának, melyek közrejátszanak a tárgyalóteremben a hamis tanú kiszűrésében, valamint vizsgálja azokat a motívumokat, melyek a hamis tanúzás elkövetésére vezetnek. Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok joggyakorlatát és a jogirodalom vitáit elemzi. Bemutatásra kerül a híres Miranda ügy, annak hazai és amerikai konzekvenciái egyaránt.

I’m presenting in my study the Hungarian software’s legal system. The Hungarian law system is protecting the software in the copyright law, like a literary property. This resolution given more latitude for the author, but it has many problems of the evidence, because not registred the property – like the patent – cause the author’s being can prove difficultly.

In the patent law has not problem with the evidence thanks for the state register, but the legal process longer and costly more money. Primarily the Hungarian patent law is protecting the industrial, technical property. The software not an exclusively industrial, technical produce, there is closer the literary property about the author’s intellectual work.

The protection of the Hungarian copyright is cheaper and faster than the protection in the area of patent law, and it covers more contract liberty for the partners. The Hungarian civil law is based upon the monist conception in the field of intellectual property. This means that pecuniary and personality rights are indivisible. In spite of this competition on the market prefers contracts that ensure exclusive, unambiguous rights. This area of law claims contracts suit to these conditions.

The personal rights in the Hungarian copyright are remaining for the author, also the pecuniary rights. But - thanks for the successful software’s lobby - in this question the regulation diverged: the pecuniary rights may be transferring for the users, costumers. This regulation is better (cheaper, an easier) for the buyers under the Hungarian regulations of patent law.

In Hungary a lot of software contract was established under the British legal system. The Hungarian legal culture accepted and using these contract forms. The Hungarian regulation concerning to the software questions is dualist like the British one. The pecuniary rights can be transferred free, just the personality rights belong to the author.

The users can buy the rights need for using and it gives enough defense as a shield. The author’s interests are not sweating because of the personality rights stay under his domain.

In my opinion the question is whether the Hungarian legal defense equally serves the author’s and the users’ interests. The process in patent law is longer, needs more money for supporting the protection and there are some conceptual problems between the software and the patent ideas. The new regulation is not reasonable.

The European Convention on Human Rights sets forth a number of fundamental rights and freedoms, including prohibition of slavery and forced labour (Article 4.) and the prohibition of discrimination (Article 14.). However, the European Convention on Human Rights prohibits discrimination only in relation to the enjoyment rights protected in the text of the Convention and did not originally include a provision proclaiming the equality of all before the law. As the European Court of Human Rights stated in Abdulaziz case: „Article 14 ... has no independent existence since it has effect solely in relation to „the enjoyment of the rights and freedoms” safeguarded by those provisions. Although the application of Article 14 does not necessarily presuppose a breach of those provisions - and to this extent it is autonomous -, there can be no room for its application unless the facts at issue fall within the ambit of one or more of the latter.”

In this study we examine only the relationship between Article 4. and Article 14 of the Convention. There is only one case, in which the applicant could call upon Article 4 and Article 14 together with success before the European Court of Human Rights: the case of Van der Mussele versus Belgium. For this reason we introduce not only this basic case, but lots of other cases, in which there were no discrimination in connection with Article 4. The applicants should find another group of persons are in analogous situations, which worsens the position of applicants seriously because of the difficulty of this condition.

In the above mentioned Van der Mussele case the applicant Belgian lawyer stated that Belgian lawyers are subject to less favourable treatment than that of members of a whole series of other professions, because in legal aid cases lawyers have to work without any remuneration, but the State accords remuneration to judges, registrars and interpreters in these cases. The Court emphasized that everybody could know the conditions of a profession in advance, and in the light of these conditions could choose it or not, and nobody compelled the applicant to be a lawyer. For this reason legal aid cases cannot be considered as forced labour, independently the remuneration of these cases.

The paper deals with the constitutional reforms that has been taken place in Italy since 2000. It enumerates all of the constitutional amandements according to their subject matter. The first issue is the modification affecting the right to vote; the second one concerns the right to equality in the field of public affairs; the third amandement modifies some transitional provisions; the fourth is about the reform of Title V of the Constitution regulating the regions and local governments; an the last one specifies the failed constitutional reform that would have changed the basis of the recent governmental system of Italy.

Absztrakt nélkül.

Az angol nyelven olvasható értekezés alapját a 2007. november 8-án Sninában (Szlovákiában) megrendezett Nemzetközi Konferencián tartott angol nyelvű előadásom képezi. Az írás középpontjában egy közigazgatási jogi fogalomnak, a közvetett közigazgatás jelenségének és annak egyes megnyilvánulási formáinak bemutatása áll. A paraetatizmus az ún. atipikus közigazgatás részét képezi. Lényegében egy gyüjtőkategória, mely számos megoldást foglal magában. A kérdéskör azonban ezidáig viszonylag kis figyelmet kapott a közigazgatás kutatói részéről.

Az egyszerűség és a könnyebb megértés érdekében az értekezés három nagy szerkezeti egységre tagolódik.

I.

A dolgozat elején azoknak a történelmi folyamatoknak és jellemzőknek a bemutatására kerül sor, melyek végső soron a vizsgált megoldások kialakulásához vezettek. Ennek során fokozatosan eljutunk a direkt (lényegében szűk értelemben vizsgált) közigazgatás fogalmától az indirekt közigazgatás, azaz paraetatizmus jelenségéhez. Nélkülüzhetetlen azonban annak a hangsúlyozása, hogy a közvett közigazgatás egy meglehetősen tág kategória, mely tartalmában erőteljesen heterogén. A paraetatizmus fogalmán belül vizsgált jelenségeknek nincs taxatív felsorolása. Nem is lehet, hiszen a lehetséges megoldások köre koronként és területenként is változhat, és változik is.

II.

A dolgozat második része a magyar szabályozás ismertetésével foglalkozik. Először a hatályos jogi szabályozás bemutatására kerül sor, mely egyúttal rávilágít arra az igen fontos tényre is, hogy a paraetatikus megoldások alkalmazására mind az államigazgatás területén, mind pedig az önkormányzati közigazgatás keretein belül adott a lehetőség. Ezután kerül sor a konkrét megoldások bemutatására, azaz a köztestületek, a magánszemélyek felhatalmazása köfeladatok ellátására, a közvetítő szervezetek és személyek, a magánszféra szereplőinek, valamint a non-profit szektor szerepének ismertetésére.

III.

Végezetül a harmadik gondolati egység az, amely összegző jelleggel tartalmazza állásfoglalásomat a bemutatott megoldások közigazgatásban való alkalmazhatóságával kapcsolatban. Ennek a gondolati egységnek a jelentősége abban ragadható meg, hogy rámutat arra a szerepkörre, melyet ezek a megoldások egy már létező, élő, működő közigazgatásban betölthetnek. Ezek a megoldások ugyanis a mindenkori közigazgatás kisegítésére, a már alkalmazott megoldások kiegészítésére szolgálnak és sohasem azok helyettesítésére, illetve negligálására.

Absztrakt nélkül.