dEjournals Home Page
Central European Journal of Educational Research
Current Archives Guides Templates Submit online Search
Register Login

Central European Journal of Educational Research

Vol. 7 No. 1 (2025): Institutional Contexts and Support Systems in Education: Family, School, and Community Perspectives
Thematic articles

Opportunities and Barriers in the Partnership Between Foster Families and Schools

Published:
2025-06-30
DOI Linkhttps://doi.org/10.37441/cejer/2025/7/1/14582
Author
Nóra Kocsis
View
PDF
Keywords
foster parent foster parent involvement family-school partnership
License

Copyright (c) 2025 by the authors

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

How To Cite
Selected Style: APA
Kocsis, N. (2025). Opportunities and Barriers in the Partnership Between Foster Families and Schools. Central European Journal of Educational Research, 7(1). https://doi.org/10.37441/cejer/2025/7/1/14582
Abstract

The primary socialisation area is the family, and the secondary socialisation area is educational institutions.  From the point of view of educational sociology, the meeting between the family and the school institution represents the intersection of these socialisation areas (Kozma, 2001; cited in Bacskai, 2020). This issue and its methodological development is something that Joyce Epstein has been working since the 1980s (Epstein, 1986; Epstein, 1987). According to Pusztai (2020a), parenting can be understood as a multifaceted concept, typically referring to the mutual relationship between parent and child. Researchers have focused on this parenting resource mainly from the perspective of the child's progress at school and learning at home, with the parent acting as an external supporter of the work in school. In this research we focus on the specific characteristics of the cooperation between foster parents and schools, and examine the characteristics of foster parent involvement, along with the supporting and detrimental factors of the partnership between foster parents and teachers at the intersection of child protection and public education. Recently, the number of research studies on foster care has increased (Erdei, 2019; Rácz, 2021), but the relationship between foster parents and teachers is still a little-researched area in Hungary. The novelty of our qualitative research lies in the fact that we are dealing with a special, rarely studied group of parents in Hajdú-Bihar County in terms of family-school relations. The second phase of the analysis has us exploring the narratives of teachers. Our basic research questions are: (1) How can the relationship between foster families and school be characterized? (2) What are the forms of contact and cooperation between foster families and teachers? (3) What factors support or hinder the development of partnerships between foster families and teachers? The focus group data collection was based on semi-structured interview schedules. The research participants were foster parents (N=15) and teachers (N=10). The interviews were coded and analysed using Atlas.ti software. The results show that, overall, there is regular, daily, mainly personal contact between foster parents and teachers. The teacher's tolerant attitude, taking into account the specific educational situation, appeared as a supportive factor. However, there were also a number of cases reported by foster parents where they had been received negatively by teachers. In order to facilitate collaboration between the two parties, teachers would like to receive training (foster families, foster-parent-school collaboration) and would find it useful to have ongoing supervision.

References
  1. Bacskai, K. (2020). Az iskola és a család kapcsolata [The relationship between school and family]. Kapocs, 3(2), 13–22.
  2. Bacskai, K., Dan, B. A., Szűcs, T., Sávai-Átyin, R., Hrabéczy, A., Kovács, K. E., Ridzig, G., Kiss, D. M., & Pusztai, G. (2023). Problémák és megoldások a sajátos nevelési igényű diákok tanárai és szülei közötti együttműködésben [Problems and solutions in cooperation between teachers and parents of students with special needs]. Iskolakultúra, 33(9), 3–29. https://doi.org/10.14232/iskkult.2023.9.3
  3. Bacskai, K., & Imre, N. (2023). New Approaches to Family-School Partnership. Central European Journal of Educational Research, 5(2), 1–101.
  4. Berei, E. B. (2014). Gyermekotthoni nevelési környezet és a társadalmi beilleszkedés esélyei Romániában [The educational environment in children’s homes and opportunities for social integration in Romania. In I. Csiszár & P. M. Kőmíves (Eds.), Tavaszi Szél 2014 Konferenciakötet. Doktoranduszok Országos Szövetsége.
  5. Bocsi, V. (2020). A családi idő a mérlegen [Family time on the scales]. Kapocs, 3(2), 32–44.
  6. Ceglédi, T. (2020). Mitől lendül az ugródeszka? A hátrányok ellenére sikeres, reziliens negyedikes diákokat segítő tényezők [What makes the springboard swing? Factors contributing to the success and resilience of fourth-grade students despite disadvantages]. Kapocs, 3(2), 67–82.
  7. Coleman, J. S. (1988). Social Capital in the Creation of the Human Capital. American Journal of Sociology, 94(1) 95–120.
  8. Csák, Zs. (2023a). Types of Fathers’ Home-based and School-based Involvement in a Hungarian Interview Study. Central European Journal of Educational Research, 5(1), 95–103. https://doi.org/10.37441/cejer/2023/5/1/12047
  9. Csák, Zs. (2023b). Az apák otthoni iskolai bevonódásának típusai egy interjús kutatás tükrében [Types of fathers’ involvement in home schooling as reflected in interview research]. METSZETEK - Társadalomtudományi folyóirat, 12(2), 119–139. https://doi.org/10.18392/metsz/2023/2/7
  10. Csák, Zs., & Fényes, H. (2023). Az apák iskolával kapcsolatos bevonódása és az ezt befolyásoló tényezők egy interjús kutatás tükrében [Fathers’ involvement in school and factors influencing it, as reflected in interview research]. Iskolakultúra, 33(8), 19–35. https://doi.org/10.14232/iskkult.2023.8.19
  11. Csák, Zs. (2024). Az iskoláskorú gyermekes apák otthoni szerepvállalása: az apák otthoni részvételének dimenziói, formái [The role of fathers with school-age children at home: dimensions and forms of fathers’ participation at home]. Educatio, 32(4), 665–676. https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.4.9
  12. Csók, C. (2020). Az értékteremtő gyermeknevelést segítő szakemberek [Professionals who help raise children in a way that creates value]. Kapocs, 3(2), 117–132.
  13. Csók, C., & Pusztai, G. (2022). Parents' and teachers' expectations of school social workers. Social Sciences, 11(10), 487. https://doi.org/10.3390/socsci11100487
  14. Csók, C., & Pusztai, G. (2023). Stratified Student Society in Higher Education Fields. Impact of Expected Earning on Students' Career. European Journal of Contemporary Education, 12(1). https://doi.org/10.13187/ejced.2023.1.40
  15. Dan, B. A., Kovács, K. E., Bacskai, K., Ceglédi, T., & Pusztai, G. (2023). Family–SEN School Collaboration and Its Importance in Guiding Educational and Health-Related Policies and Practices in the Hungarian Minority Community in Romania. International Journal of Environmental Research and Public Health, 20(3). https://doi.org/10.3390/ijerph20032054
  16. Dan, B. A. (2023). The Importance of Student-Teacher Relationship in Romanian SEN Schools Among Hungarian Minorities. Central European Journal of Educational Research, 5(2), 52–59. https://doi.org/10.37441/cejer/2023/5/2/13280
  17. Dan, B. A., Szűcs, T., Sávai-Átyin, R., Hrabéczy, A., Kovács, K. E., Ridzig, G., Kis, D., Bacskai, K., & Pusztai, G. (2024). Narrowing the inclusion gap – teachers and parents around SEN students. International Journal of Inclusive Education, 1–27. https://doi.org/10.1080/13603116.2024.2361102
  18. Dusa, Á. R. (2020). Gyermeknevelési értékek [Parenting values]. Kapocs, 3(2), 23–31.
  19. Epstein, J. L. (1986). Parent-involvement: Implications for limited-English proficient parents. In C. Smith-Dudgeon (Eds.), Proceedings of the Symposium on Issues of Parent Involvement (PI) and Literacy (pp. 6–15). Trinity College, Departement of Education and Counseling.
  20. Epstein, J. L. (1987). Parent Involvement. What Research Says to Administrators. Education and Urban Society, 19(2), 119–136.
  21. Epstein, J. L. (2010). School, family community, partnerships- caring for the children we share. Kappan, 92(3), 81–95. https://doi.org/10.1177/003172171009200326
  22. Epstein, J. L., & Sanders, M.G. (2002). School, family, and community partnerships. In D. Levinson, R. Cookson & Jr. A. Sadovnik (Eds.), Education and sociology, 525–532.
  23. Erdei, I. (2019). Hátrányos helyzetű gyerekek rekrutációja, jövőképe [Recruitment and Future Orientation of Disadvanted Children]. Különleges Bánásmód, 5(3), 21–38. http://doi.org/10.18458/KB.2019.3.21
  24. Erdei, I., & Kovács, K. E. (2020). The statistical analysis of the academic achievement of young people living in the child protection system. Central European Journal of Educational Research, 2(3), 29–38. https://doi.org/10.37441/CEJER/2020/2/3/8527
  25. Farkas, Á., Rácz, A., & Szabolcsi, J. (2019). Gyermekvédelem és az iskola [Child protective services and school]. In J. Boros (Eds.), Az iskolai szociális munka alapjai (pp. 62–76). PTE BTK Közösségi és Szociális Tanulmányok Tanszék.
  26. Haász, S., & Viczina, A. (2022). A gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült felnőttek jövőkép vizsgálata [Examining the future prospects of adults who have left child protection care]. Párbeszéd: Szociális munka folyóirat, 9(2). https://doi.org/10.29376/parbeszed.2022.9/2/2
  27. Hass, M., & Graydon, K. (2009). Sources of resiliency among successful foster youth. Children & Youth Services Review, 31(4), 457–463. https://doi.org/10.1016/j.childyouth.2008.10.001
  28. Hines, A. M., Merdinger, J., & Wyatt, P. (2005). Former foster youth attending college: Resilience and the transition to young adulthood. American Journal of Orthopsychiatry, 75(3), 381–394. https://doi.org/10.1037/0002-9432.75.3.381
  29. Homoki, A. (2011). Viharsarki nevelőszülők mint a posztmodern gyermekkor formálói [Foster parents in Viharsarok as shapers of postmodern childhood]. Esély, 22(2), 86–129.
  30. Homoki, A. (2014). A gyermekvédelmi gondozottak reziliencia vizsgálata a Dél-alföldi és az Észak-alföldi régióban [Examining the resilience of children in child protection care in the Southern Great Plain and Northern Great Plain regions] [Unpublished doctoral dissertation]. University of Debrecen.
  31. Hrabéczy, A. (2020). A speciális igényű gyermeket nevelő családok támogatásának dimenziói [Dimensions of support for families raising children with special needs]. Kapocs, 3(2), 104– 116.
  32. Hrabéczy, A., & Csók, C. (2023). Career choice along the student’s study path in higher education. Ifjú Pszichológiai és Neveléstudományi Folyóirat, 1(1), 55–66.
  33. Hrabéczy, A., Ceglédi, T., Bacskai, K., & Pusztai, G. (2023). How can social capital become a facilitator of inclusion? Education Sciences. Special Issue "International Perspectives on Inclusion in Education", 13(109). https://doi.org/10.3390/educsci13020109
  34. Imre, N. (2017). A szülői részvétel szerepe a tanulók iskolai pályafutásának alakulásában [The role of parental involvement in shaping students’ school careers] [Unpublished doctoral dissertation]. Eötvös Loránd Tudományegyetem.
  35. Kocsis, Zs., Markos, V., Fazekas, E., & Pusztai, G. (2022). Az önkéntesség mint a szülők iskolai bevonódásának egy formája – szisztematikus szakirodalmi elemzés eredményeinek bemutatása [Volunteering as a form of parental involvement in school – presentation of the results of a systematic literature review]. Önkéntes Szemle, 2(4), 57–87. https://doi.org/10.53585/OnkSzem.2022.4.57-87
  36. Kocsis, Zs., Bodnár, D., Csák, Z., Sávai-Átyin, R., & Pusztai, G. (2024). Expanding knowledge about parental involvement through board game. PRATICA-Revista Multimédia de Investigação em Inovação Pedagógica e Práticas de e-Learning, 7(2), 70–80. https://doi.org/10.34630/pel.v7i2.5826
  37. Kovács, K. E., Dan, B., Hrabéczy, A., Bacskai, K., & Pusztai, G. (2022). Is Resilience a Trait or a Result of Parental Involvement? The Results of a Systematic Literature Review. Education Sciences, 12(372). https://doi.org/10.3390/educsci12060372
  38. Kovács, K., Kovács K. E., Bacskai, K. Békési, Zs., Oláh, Á., & Pusztai, G. (2022). Effects and types of parental involvement in school-based sport and health programs: a systematic review. International Journal of Environmental Research and Public Health, 19(19), 12859. https://doi.org/10.3390/ijerph191912859
  39. Kovács, K., Oláh, Á. J., & Pusztai, G. (2024). The role of parental involvement in academic and sports achievement. Heliyon, 10(2), e24290. https://doi.org/10.1016/j.heliyon.2024.e24290
  40. Kozma, T. (2001). Bevezetés a nevelésszociológiába [Introduction to the Sociology of Education]. Nemzeti Tankönyvkiadó.
  41. Major, E. (2023). Parent-Teacher Communication from the Perspective of the Educator. Central European Journal of Educational Research, 5(2), 13–24. https://doi.org/10.37441/cejer/2023/5/2/13281
  42. Merdinger, J. M., Hines, A. M., Osterling, K. L., & Wyatt, P. (2005). Pathways to college for former foster youth: Understanding factors that contribute to educational success. Child Welfare League of America, 84(6), 867–896.
  43. Miklódi-Simon, Zs., & Szűcs, T. (2024). Nevelőcsaládokban élő gyermekek extrakurrikuláris tevékenységeinek szisztematikus összehasonlítása [Systematic comparison of extracurricular activities of children living in foster families]. Iskolakultúra, 34(8), 27–44. https://doi.org/10.14232/iskkult.2024.8.27
  44. Morgan, D. L. (1997). Focus groups as qualitative research (2nd ed., Qualitative Research Methods Series 16). Sage.
  45. Morton, B. M. (2016). The power of community: How foster parents, teachers, and community members support academic achievement for foster youth. Journal of Research in Childhood Education, 30(1), 99–112. https://doi.org/10.1080/02568543.2015.1105334
  46. Moyer, A. M., & Goldberg, A. E. (2019). Foster Youth’s Educational Challenges and Supports: Perspectives of Teachers, Foster Parents, and Former Foster Youth. Child and Adolescent Social Work Journal, 37, 123– 136. https://doi.org/10.1007/s10560-019-00640-9
  47. Nemes-Zámbó, G. (2023). Nevelőszülős családok a gyermekvédelemben: A családi élet dimenziói nevelőszülők és utógondozói ellátásban élő fiatalok körében [Foster families in child protection: Dimensions of family life among foster parents and young people in aftercare] [Unpublished doctoral dissertation]. University of Debrecen.
  48. Petrowski, N., Cappa, C., & Gross, P. (2017). Estimating the number of children in formal alternative care: Challenges and results. Child Abuse & Neglect, 70, 388–398. https://doi.org/10.1016/j.chiabu.2016.11.026
  49. Pusztai, G. (2004). Iskola és közösség. Felekezeti középiskolások az ezredfordulón [School and community. Denominational high school students at the turn of the millennium]. Gondolat.
  50. Pusztai, G. (2009). A társadalmi tőke és az iskola: kapcsolati erőforrások hatása az iskolai pályafutásra [Social capital and school: the impact of relational resources on school careers]. ÚMK.
  51. Pusztai, G. (2020a). A reziliens szülővé válást támogató tényezők nyomában. Kapocs, 19(2), 53–66.
  52. Pusztai, G. (2020b). A tanulmányi életút során hasznosítható tőkefajták [Types of capital that can be used during your academic career]. In G. Pusztai (Eds.), Nevelésszociológia: Elméletek, közösségek, kontextusok (pp. 29–55). Debreceni Egyetemi Kiadó.
  53. Pusztai, G., & Engler, Á. (2020). Értékteremtő nevelés az iskolában és a családban [Valu-creating education at school and in the family]. Kapocs, 3(2), 5–132.
  54. Pusztai, G., & Csók, C. (2022). Pedagógusok és iskolai segítő szakemberek nézetei a családi életre nevelés implementációjával és fejlesztésével kapcsolatban [Teachers’ and school support professionals’ views on the implementation and development of family life education]. Kapocs, 5(3–4), 108–116.
  55. Pusztai, G., & Fényes, H. (2022). Religiosity as a Factor Supporting Parenting and Its Perceived Effectiveness in Hungarian School Children’s Families. Religions, 13, 945. https://doi.org/10.3390/rel13100945
  56. Pusztai, G., Róbert, P., & Fényes, H. (2022). Parental Involvement and School Choice in Hungarian Primary Schools. Journal of School Choice, 17(1), 118–135. https://doi.org/10.1080/15582159.2023.2169812
  57. Pusztai, G., & Csók, C. (2023). Views of teachers and support staff at schools on the implementation and development of family life education. European Journal of Contemporary Education, 12(4), 1401–1409. https://doi.org/10.13187/ejced.2023.4.1401
  58. Pusztai, G., Pallay, K., & Csók, C. (2023). A családi életre nevelés realitásai. Családi miliőtípusok az iskolai szakemberek perspektívájából [The realities of family life education. Family environment types from the perspective of school professionals]. Educatio, 32(3), 503-512. https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.3.10
  59. Pusztai, G., Demeter-Karászi, Zs., Csonka, É., Bencze, Á., Major, E., Szilágyi, E., & Bacskai, K. (2024a). Patterns of parental involvement in schools of religious communities. A systematic review. British Journal of Religious Education, 1–20. https://doi.org/10.1080/01416200.2024.2315550
  60. Pusztai, G., Hrabéczy, A. & Csók, C. (2024b). A lemorzsolódási rizikó hallgatói percepciója. Az önmagukat átlagnál rizikósabbnak érző hallgatók háttértényezői [Students’ perception of dropout risk. Background factors of students who perceive themselves as being at higher than average risk]. In G. Pusztai, Á. Engler, A. Hrabéczy, & Á. Bencze (Eds.), Mesterség és intelligencia az oktatáskutatásban (pp. 161–175). Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központ (CHERD).
  61. Pusztai, G., Pallay, K., & Csók, C. (2024c). Real‑Life Contexts of Spontaneous Family Life Education. Horyzonty Wychowania, 23(66), 11–22. http://doi.org/10.35765/hw.2024.2366.03
  62. Pyrczak-Piega, M., & Kutek-Sładek, K. (2023). Students with Special Needs and Their Parents–Informal Participation of a Parent in the Education of an Adult Child. Central European Journal of Educational Research, 5(2), 44–51. https://doi.org/10.37441/cejer/2023/5/2/13329
  63. Rausch, A. (2013). Gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyermekek és fiatalok néhány jellemző iskolai problémája [Some typical school problems faced by children and young people raised in specialized child protection care]. Iskolakultúra, 23(11), 101–116.
  64. Rácz, A. (2006). A gyermekotthoni nevelés kihívásai a nagykorúságuk előtt álló fiatalok jövőképe [The challenges of raising children in children’s homes: the prospects of young people approaching adulthood]. Kapocs, 5(4), 14–31. MTA Politikatudományi Intézet.
  65. Rácz, A. (2012). Gyermekvédelemben nevelkedettek helyzete a kutatások tükrében [The situation of children raised in child protection in the light of research findings]. A. Rácz (Eds.), Gyermekvédelemben nevelkedettek társadalmi integrációs esélyei. Gyermek-és ifjúságvédelmi tanulmányok (pp. 13–34). Rubeus Egyesület.
  66. Rácz, A. (2021). Gyermekvédelmi szakemberek kliensekről és szakmáról alkotott képének vizsgálata egy családból való kiemelés története mentén [Examining child protection professionals’ perceptions of their clients and their profession through the story of a child removed from their family]. In G. Hegyesi & K. Talyigás (Eds.), A tudományos gondolkodás és kutatás a szociális munkában I. (pp. 38–54). MTA Szociológiai Tudományos Bizottság Szociális Munka Albizottság.
  67. Rácz, A., & Bogács, E. (2022). Nevelési értékek a gyermekvédelemben [Educational values in child protection]. Educatio, 31(3), 489–497. https://doi.org/10.1556/2063.31.2022.3.10
  68. Rákó, E. (2014). Gyermekvédelmi intézményekben elhelyezett gyerekek életkörülményei [Living conditions of children placed in child protection institutions]. Belvedere Meridionale.
  69. Rusznák, A., & Pusztai, G. (2024). School Friendly Parents? Characteristics of Parents’ Involvement in Vocational Schools in Hungary. Horyzonty Wychowania, 23(66), 23–35. https://doi.org/10.35765/hw.2024.2366.04
  70. Sántha, K. (2017). Számítógéppel támogatott kvalitatív adatelemzés a hazai neveléstudományi PhD-képzésben [Computer-assisted qualitative data analysis in Hungarian PhD programs in education]. Képzés és Gyakorlat: Training and Practice, 15(1–2), 159–173. https://doi.org/10.17165/TP.2017.1-2.9
  71. Simon, D. D. R. L. (2019). Gyermekvédelmi szakellátásban élő tanulók iskolai esélyei [School opportunities for students in specialized child protection care]. Neveléstudomány| Oktatás–Kutatás–Innováció, 7(3–4), 107–117.
  72. Szabó D., Győri K., Lajos P., & Pusztai G. (2023). Szülői bevonódás a digitális nevelésben: szisztematikus szakirodalom-elemzés [Parenta; involvement in digital education: a systematic literature review]. Információs Társadalom, 23(3), 98–114. https://doi.org/10.22503/inftars.XXIII.2023.3.6
  73. Szász, M. M. (2023). Parental Assistance with Assignments–Types of Parental Involvement in Homework. Central European Journal of Educational Research, 5(2), 25–36. https://doi.org/10.37441/cejer/2023/5/2/13274
  74. Szennai, D. (2022). A gyermekotthonokban nevelkedő fiatalok oktatási részvétele és jövőképe [Educational participation and future prospects of young people raised in childrens’ homes]. Polymatheia, 19(3–4), 175–200. http://doi.org/10.51455/Polymatheia.2022.3-4.10
  75. Török, B. (2005). Óvodák és szülők. Vonzások és választások [Kindergartens and parents. Attractions and choices]. Educatio, 4, 787–804.
  76. Vicsek, L. (2006). Fókuszcsoport. Elméleti megfontolások és gyakorlati alkalmazás [Focus group. Theoretical considerations and practical application]. Osiris Kiadó.
  77. Vida, Zs. (2003). Örökbefogadás a nevelőszülői családokban élő gyermekek esetében [Adoption in the case of children living in foster families]. Kapocs, 2(3), 56–59.
Most read articles by the same author(s)