Keresés

Keresési eredmények

• Architektúra és trauma: Daniel Libeskind berlini Zsidó Múzeumának és W. G. Sebald Austerlitz című regényének térpoétikai párhuzamai

  149–167.

  Berta Erzsébet

  Megtekintések száma:

  107

  Sowohl Daniel Libeskind bei seinem Jüdischen Museum Berlin, als auch W. G. Sebald in seinem Austerlitz-Roman verbinden den Holocaustdiskurs mit dem aus der Sicht der Kulturwissenschaften neuverstandenen Traumadiskurs. Zwischen dem Bau, der als Holocaust Mahnmal im Museum funktioniert und dem Roman, der die Lebensgeschichte eines traumatisierten Holocaust-Überlebenden erzählt, trifft man aber auf einen näheren und stärkeren Bezug, wenn man sie auf ihr Raumkonzept hin untersucht. Von zentraler Bedeutung für ihr Zusammentreffen ist das Konzept, dass einem das Trauma erst der Architekturraum bewusst machen kann. Architektur funktioniert ja sowohl in ihrer gebauten als auch erzählten Form als eine „Erinnerungsmaschine”, die die verlorenen oder verdeckten Fährten der Vergangenheit, ihre Leidensspuren als Abgründe der Gegenwart und der Normalität aufdecken kann. Die räumliche Dimension des Traumas blieb bislang in den kulturwissenschaftlichen Trauma- und Holocaustforschungen unterbelichtet. Die vorliegende Studie ist ein Versuch an dieser
  Fragenstellung zu arbeiten.

• A test a performativitás és medialitás határzónáján

  99–105.

  Berta Erzsébet

  Megtekintések száma:

  84

  Leibhaftige Moderne: Körper in Kunst und Massenmedien 1918 bis 1933, hrsg. Michael Cowan, Kai Marcel Sicks, Bielefeld, transcript, 2005.

• Médeiák diszkurzív keretben

  221–227.

  Berta Erzsébet

  Megtekintések száma:

  101

  Inge Stephan, Medea: Multimediale Karriere einer mythologischen Figur, Köln – Weimar – Wien, Böhlau Verlag, 2006.

• Szerkesztői előszó

  2–8.

  Berta Erzsébet

  Megtekintések száma:

  92

  Arról beszélni, hogyan és miként uralják a képek kultúránkat legalább fél évszázada immár, nem csak a képtudományok intézményesült beszédközösségeiben számít közhelynek, hanem a kulturális közbeszédben is. Hogy a képek dominanciája a kép inflálódását, a képiség iránti érzék elcsökevényesedését hozta magával és, hogy a kép ebben az oly szívesen visual age-nek nevezett korban olyan reprezentációs- és tudásmodellekbe is beleütközött, melyek trónfosztását jelentik, arról viszont csak a képdiskurzusok kevésbé popularizálható elemzéseiben lehet olvasni.