Keresés
Keresési eredmények
-
Az idegennyelvű földrajzoktatás jelentősége az észak-alföldi régió két tanítási nyelvű középiskolai programjaiban
46-60Megtekintések száma:89Akárcsak országszerte, az észak-alföldi régióban is számos intézmény képviseli a kétnyelvűséget. A régió iskolaközpontjaiban évtizedes hagyományokkal rendelkező, jellemzően két tanítási nyelvű gimnáziumi és technikumi programok működnek, de Debrecent – mint nagy múltú iskolavárost és regionális központot – a nemzetközi tanrendű oktatás terén is több intézmény képviseli. Bár az utóbbi évtizedek társadalmi-gazdasági és oktatáspolitikai változásai folyamatos újratervezésre és megújulásra késztették az iskolákat, a kétnyelvűséget képviselő programok népszerűsége töretlen, ami nem kis részben a tantárgyak idegen nyelven történő oktatásának is köszönhető. Az idegennyelvű tantárgyoktatás a szaktantárgyi tartalmak és a nyelvi fejlesztés célrendszerének összehangolásával rendkívül hatékonyan fejleszti a fiatalok nyelvtudását, formálja világképüket, ezzel növeli munkaerőpiaci értéküket és bővíti továbbtanulási lehetőségeiket. Jelen tanulmány szaktanári és kutatói szemszögből, egy készülőben lévő doktori disszertáció részkutatásainak (iskolai vizsgálatok, szaktantárgyi érettségi vizsgák, országos kérdőíves szaktanári felmérés) eredményein és tanulságain keresztül kívánja bemutatni a földrajz idegen nyelven történő tanításának-tanulásának szerepét és jelentőségét az észak-alföldi régió kétnyelvű középiskolai programjaiban. A részkutatásokból kiderül, hogy a földrajz idegen nyelven való tanítása régiószerte népszerű választás: a régióban kétnyelvűséget képviselő tizenöt középiskola többségében megjelenik, fontos szerepet játszik a technikumok képzési programjában, eredményességét pedig közel 1000 sikeres érettségi vizsga bizonyítja.
-
A negyedik ipari forradalom oktatásra és munkaerőpiacra gyakorolt hatása
27-34Megtekintések száma:269Az ipar és a munkaerőpiac jelenével és jövőjével foglalkozó szakirodalmak jelentős része kijelenti, hogy napjainkban a negyedik ipari forradalom zajlik. Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy feltárjuk a digitális transzformáció oktatásra és munkaerőpiacra gyakorolt hatását, valamint megvizsgáljuk, hogy az elmúlt évtizedekben milyen változások mentek végbe a magyar lakosság legmagasabb iskolai végzettsége tekintetébe. Célunk, hogy rávilágítsunk a megszerzett képzettségek és az ipar 4.0. megjelenése közötti összefüggésekre. A Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási adatai segítségével bemutatjuk, hogy hogyan alakult a magyar népesség iskolázottsága az elmúlt évtizedekben. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a rendkívüli gyorsaságú digitális fejlődés hatására a társadalmi és a gazdasági környezet egyaránt jelentős változáson ment keresztül. A magyar népesség iskolázottsága az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekszik, drasztikusan csökken az iskolázatlanok aránya, ezzel párhuzamosan nő a közép- és felsőfokú végzettséget szerzők aránya. Ez egy nagyon pozitív trend, hiszen felgyorsult világunkban a jövő munkavállalóinak ahhoz, hogy sikeresek legyenek a munkaerőpiacon, új készségeket kell elsajátítaniuk. A gyors technológiai fejlődés hatására az oktatási rendszerben számos megoldandó, eddig ismeretlen probléma kell majd megoldást találni. Annak érdekében pedig, hogy gazdaságunk a legnagyobb előnyt profitálhassa a jelenleg is zajló negyedik ipari forradalomból, az ipar, az oktatás és a munkaerőpiac minden eddiginél összehangoltabb működésére van szükség.
-
Foglalkoztatás Koronavírus-válság idején, tapasztalatok az Észak-Alföld Régióból
48-57Megtekintések száma:92A Pandémia következtében kialakult válsághelyzet munkaerőpiacra gyakorolt hatása különösen jelentős volt. Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy a munkavállalók hány %-át hozta bizonytalan helyzetbe a járvány, vannak-e ágazati sajátosságok. További kérdést jelentett az is, hogy a szervezetek mely iparágakban tudtak élni a Home Office lehetőségével és milyen gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek. Szekunder adatok alapján a különböző gazdasági ágazatokat eltérő mértékben sújtotta a vírushelyzet, a kibocsátásra gyakorolt hatás szerint alacsony, közepes és magas szinteket különít el egymástól a szakirodalom. A globális átlaghoz képest (megközelítőleg 50%) Magyarországon magasabb arányt képvisel a foglalkoztatottak aránya (megközelítőleg 60%) a “magas” vagy “közepesen magas” mértékben sújtott ágazatokban, amelyekben igazán bizonytalan helyzetbe kerültek a dolgozók. Német regionális eredmények alapján szolgáltatáson belül az oktatás, a pénzügy és a telekommunikáció azok a területek, ahol a leginkább alkalmazható a távmunka a folyamatos működés és a foglalkoztatottság fenntartása érdekében. Primer kutatás keretében az Észak-Alföld Régióban egy alacsony, közepes és magas mértékben sújtott ágazatban tevékenykedő szervezet vezetőjével készítettünk interjút. Az “alacsony” kategóriában nem történt lényeges változás, “közepes”-nél az akvizíciós tevékenység háttérbe szorult, “magas” esetében létszámleépítés is történt. Összességében elmondható, hogy a Pandémia katalizálta a digitalizációs folyamatokat, a kényszerből bevezetett vagy kiterjesztett Home Office feltételezhetően fejlesztő hatással volt a szervezetekre, amely hatás a vírushelyzet után sem maradhat nyom nélkül. A megszerzett tapasztalatokat akkor tudja igazán hasznosítani a szervezet, ha a hátrányokat kiküszöbölve és az előnyöket erősítve tér vissza a “normal” kerékvágásba.
-
Fenntartható-e egy társadalmi innováción alapuló oktatási program?
114-124Megtekintések száma:68A társadalmi fenntarthatóság kulcsfontosságú fogalom, amely hangsúlyos tényezőként azonosítható az emberiség jelen szükségleteinek kielégítését, a környezet és természeti erőforrások jövő generációja számára történő megőrzését támogató folyamatokban. A társadalmi innovációs kezdeményezések a fenntartható jövőt támogató olyan megoldások, amelyek alkalmasak lehetnek a regionális szintű különbségek mérséklésére, a területi versenyképesség növelésére, valamint a felzárkóztatás segítésére. Az oktatási egyenlőtlenségek csökkentése, megszüntetése olyan hosszútávú megoldásokat kíván, amely szükségessé teszi a társadalom szereplői közötti újszerű együttműködéseket. A tanulmány keretei között a társadalmi innovációs törekvések oktatásban megjelenő példáit és ezen gyakorlatok hatásait vizsgáljuk, amely során kiemelt figyelmet fordítunk a társadalmi fenntarthatóság kérdéseire. Célunk olyan társadalmi innovációs programok, jó gyakorlatok bemutatása, amelyek oktatás kiegyenlítő megoldásokként azonosíthatók, és a helyi szükségletek és igények, valamint az adott közösség sajátosságainak figyelembevétele mellett adaptálhatók és fenntarthatók a jóllét növelése érdekében. A tanulmány keretei között a vizsgált jó gyakorlatokat strukturált formában jelenítjük meg, hangsúlyozva a társadalmi fenntarthatóságot biztosító kulcselemeket.
