Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Zöld ellátásilánc- menedzsment és fenntartható teljesítmény: a zöld marketing szerepe a Jordán élelmiszeriparban
    30-50
    Megtekintések száma:
    50

    A zöld és fenntartható működés fontossága az ellátási lánc, a teljesítmény és a marketing kutatásának előterében áll, ugyanakkor a korábbi tanulmányok csak szórványosan vizsgálták az ezek közötti kapcsolatokat. Kevés szakirodalom áll rendelkezésre, amely a zöld marketing moderáló szerepével foglalkozik a zöld ellátásilánc- menedzsment és a fenntartható teljesítmény kapcsolatára vonatkozóan. E kutatási hiányosság pótlása érdekében e tanulmány célja, hogy meghatározza a zöld ellátásilánc- menedzsment hatását a fenntartható teljesítményre, valamint a zöld marketing moderáló szerepét erre a kapcsolatra egy fejlődő gazdasági környezetben. A kutatási hipotéziseket 112 fős minta segítségével teszteltük. A feltételezett közvetlen és közvetett kapcsolatok értékelésére regresszióelemzést végeztünk. A kutatási eredmények a zöld ellátásilánc- menedzsment és a zöld marketing pozitív hatását mutatták az fenntartható teljesítményre. Ezen felül a zöld marketing moderáló szerepe a zöld ellátásilánc- menedzsment és a fenntartható teljesítmény közötti kapcsolatra részben alátámasztásra került. Összességében ezek az eredmények elméleti alapon támogatják ezen fogalmak közötti kölcsönhatások megértését, így a tanulmány hasznos lehet a zöld és fenntartható tevékenységekkel széles körben foglalkozó ellátási lánc- és marketingmenedzserek számára.

  • Munkahelyi jellemzők elemzése Kano –modellel és páros összeméréssel a Debreceni Egyetem és a Nyíregyházi Egyetem hallgatói körében
    6-18
    Megtekintések száma:
    108

    Kutatásunk célja a megvizsgálni, hogy milyen elvárásaik vannak az egyetemi hallgatóknak a munkával szemben, ezen belül mik az alapelvárásaik és milyen tényezők hatnak vonzóan a munka kiválasztása során. 389 a Debreceni Egyetemen és a Nyíregyházi Egyetemen tanuló hallgató válaszait elemeztük. A vizsgálat során a Kano-modell és a páros összehasonlítás módszerét kapcsoltuk össze. Az előbbi Noriaki Kano és munkatársai nevéhez fűződik, amely a termék minőségjellemzőket kategorizálja aszerint, hogy azok milyen hatással vannak a vevők elégedettségére. A modell elsősorban a termék illetve szolgáltatás minőségének értékelésére szolgál, de az utóbbi időben alkalmazták már a menedzsment más területein is, mint a munkajellemzőkkel való elégedettség. A páros összehasonlítás során a tényezőket a válaszadók egymáshoz viszonyítják, és ez alapján állítanak fel egy fontossági sorrendet. A KANO-modell és a fontosság összekapcsolása lehetőséget ad a munkaköri jellemzők pontosabb vizsgálatára és egy továbbfejlesztett Kano-modell alkalmazására, mely eredeti kategóriákat tovább bontja két-két alkategóriára. Így beszélhetünk kritikus (fontos alapelvárás), szükséges (kevésbé fontos alapelvárás), magas hozzáadott értékű (fontos teljesítmény), alacsony hozzáadott értékű (kevésbé fontos teljesítmény), nagyon vonzó, kissé vonzó, potenciális (fontos semleges) és érdektelen (kevésbé fontos semleges) minőség jellemzőkről. A kutatás során vizsgáltuk a bér, a munkatársakkal való kapcsolat, a hosszú távú foglalkoztatás, a munka szakterületének illeszkedése, az újszerű munkakörnyezet, a karrier, a munka végzettségi szintnek való megfelelése, a vállalati méret elégedettségre gyakorolt hatását. Eredményeink szerint vannak egyértelműen kategorizálható jellemzők, mint a bér, amely magas hozzáadott értékű kategória, és alacsony szintje elégedetlenséget, magas szintje elégedettséget okoz. A hosszú távú foglalkoztatás kissé vonzó, és a modern környezet nagyon vonzó tényezők, amelyek hiánya nem okoz elégedetlenséget, megléte viszont növeli az elégedettséget. A végzettségnek megfelelő munka betöltése pedig teljesen érdektelen a munkakeresés során. Ez alátámasztja a szakirodalom által megfogalmazott állítást, miszerint a frissen végzettek elvállalnak a végzettségüknél alacsonyabb végzettség igényű munkaköröket, ha a bér és a karrier lehetőség kompenzálja azt. Ugyanakkor az már egy másik kérdés, hogy mennyiben valósulhat meg a kompenzáció, ha a túlképzettek alacsonyabb bért keresnek illeszkedő társaiknál. Lehetséges, hogy a kezdeti alacsonyabb bér elfogadása része annak a stratégiának, hogy majd később, előrelépve magasabb kereseti lehetőség adódik a munkavállalónak, azonban ezzel valamilyen oknál fogva nem mindenki tud élni. A nem egyértelműen kategorizálható jellemzők közül ki kell emelni a karrier lehetőséget, amely a legvegyesebb kategória volt. Egyeseknek magas hozzáadott értéket jelent, és hiánya elégedetlenséget okoz (nők), másoknak nagyon vonzó és hiánya nem problémás (férfiak), de mindkét esetben megléte növeli az elégedettséget. Viszont van egy csoport, akiknek ez kritikus jellemző, vagyis megléte természetes, hiánya növeli az elégedetlenséget, ez pedig a Msc végzettségűek. A szakterület illeszkedése a munkakörhöz a kevésbé kongruens szakmák esetében jobban növeli az elégedettséget, hiánya viszont nem okoz elégedetlenséget. A munkatársakkal való kapcsolat a nőknek magas hozzáadott értékű, azaz hiánya elégedetlenséget okoz, a férfiaknak nagyon vonzó, az ő esetükben hiánya nem probléma. A kisvállalati méret hátrányos (nők) vagy semleges jellemző. A munkáltatóknak tehát érdemes a magasabb végzettségűek esetében a karrier lehetőségekre, a munkatársakkal való kapcsolat miatt a vállalati közegbe illeszkedő munkavállaló megtalálására és beillesztésére, valamint a megfelelő bérezésre figyelmet fordítaniuk, mivel ezek hiánya elégedetlenséget okoz a fiatal jelöltek jelentős csoportjainál.

  • A kiválasztási tesztek teljesítmény-előrejelző képességének vizsgálata
    6-17
    Megtekintések száma:
    98

    A szakirodalomban már az eddigiek folyamán is számos alkotás született a munkavállalói teljesítménnyel kapcsolatosan, ám az egyre fokozódó, világméretű munkaerőhiánynak köszönhetően manapság és valószínűleg a jövőben is kulcsszerepet fog betölteni a kutatásokban. A vállalatok körében tapasztalható egyre erősödő verseny még inkább megköveteli a legmegfelelőbb alkalmazotti gárda megtalálásának szükségességét. A tanulmány általános célja, hogy feltárja milyen mértékben képesek előre jelezni a későbbi dolgozói teljesítményt a kiválasztási folyamat során alkalmazott képesség-, készség- és kompetencia-mérő tesztek. A válasz megtalálásához egy Debrecen központú, szolgáltatószektorban tevékenykedő cég munkavállalóinak (N=50) egyes kvalitásai (általános intelligencia és konfliktuskezelési stílus) kerültek felmérésre. Továbbá ugyanezen munkavállalók lettek értékelve közvetlen feletteseik által. A felhasznált módszertant az említett tesztek és kérdőívek mellett leíró statisztikák és többváltozós lineáris regresszióanalízis képezte. Az eredmények alapján megállapítást nyert, hogy várhatóan a női nem, az egyetemi végzettség, az 1-3 éves vállalatnál eltöltött időszak szignifikánsan emeli a munkavállalói kommunikációs készséget; a konfliktuskezelési teszten problémamegoldó stílust elérő dolgozók potenciális problémamegoldó készsége meghatározóan jobbnak bizonyul; az általános intelligencia növekedésével egyidejűleg nő a munkakörspecifikus készségek valószínű szintje; Office ismeretek terén nem található jelentős lineáris összefüggés.

  • A saját tudás túlértékelésének tendenciája utánpótláskorú labdarúgók körében
    40-46
    Megtekintések száma:
    86

    A mai sportban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fizikai állapot mellett a mentális felkészítésre is. A sportpszichológia meghatározó szerepet tölt be az egyéni és csapatsportágakban egyaránt. A sportolókat tekintve az egyik legfontosabb tényező az, hogy megfelelő önértékeléssel rendelkezzenek, mivel ez a képesség jelentős mértékben befolyásolhatja az adott játékos teljesítményét. Kutatásom fő célkitűzése az volt, hogy labdarúgáshoz kapcsolódó feladatokon keresztül megvizsgáljam az önértékelési sajátosságokat utánpótláskorú labdarúgók körében. A gyakorlatok között volt a „dekázás”, labdapassz tornapadra, valamint a szlalom labdavezetést követő cél elérése. Hipotézisem szerint a gyerekek a feladatok elvégzése előtt hajlamosnak mutatkoznak teljesítményük felülbecslésére. Kutatásom során primer adatgyűjtést alkalmaztam. Az általam használt statisztikai elemzési módszer az egymintás t-teszt volt. Az elvégzett egymintás t-tesztek alapján megállapítottam, hogy a dekázási feladatban az alulbecslés volt jellemző (ami ellentmond a hipotézisnek), míg a labdapassz és a szlalom feladatokban összességében felülbecsülték teljesítményüket a gyerekek (e két feladatnál megerősíthetjük a hipotézist).

Adatbázis logók