Keresés

Keresési eredmények

• Az európai integráció geopolitikai-geoökonómiai értelmezésének változása a kelet-közép-európai régióban az 1980-as évek végétől napjainkig

  70-81

  Tőkés Tibor

  Erdey László

  Tóth Eszter

  Nagy Sándor

  Megtekintések száma:

  73

  1990 után a kelet-közép-európai országok helyzete geopolitikai és geoökonómia szempontból megváltozott. A rendszerváltozásnak köszönhetően újra annak az Európának a részeivé váltak, melyből a második világháború után a Szovjetunió kiszakította őket. A térség államai a rendszerváltozás utáni első évtizedben az európai integráció felé fordultak. 2004-ben megvalósult az Európai Unió keleti bővítése Európa újraegyesítése. A tagság bő első évtizede után elmondható, hogy a kelet-közép európai országok gazdasági és számos egyéb szempontból profitáltak a tagságból. Érdekeiket EU tagként sokkal erőteljesebben tudják érvényesíteni, mint belépésük előtt. Azonban az integráció mélyítéséhez kapcsolódó hozzáállásuk átalakulóban van az elmúlt időszakban. Megfogalmazódott az igény arra, hogy véleményüket hangsúlyosabban képviseljék. Ennek következtében a gazdasági integráció geopolitikai-geoökonómiai értelmezése a korábbi korszakoknál jóval széleskörűbbé vált és esetenként jóval többet magában foglal, mint azt a hagyományos értelmezésből következne.

• Sport, nonprofitok, civilek: Foglalkoztatás és önkéntesség vizsgálata Magyarországon és Romániában

  90-101

  Dajnoki Krisztina

  Szabados György Norbert

  Bács Zoltán

  Bácsné Bába Éva

  Kőmíves Péter Miklós

  Megtekintések száma:

  131

  Magyarországon és Romániában a rendszerváltás körül kezdtek egyre nagyobb számban megjelenni a civil szervezetek, amelyek túlnyomó többségükben valamilyen kulturális, sport vagy közcélú feladat ellátására jöttek létre. Ugyanezen időszakra tehető a két országban a foglalkoztatás szerkezetének komoly megváltozása is, hiszen, az addig a munkáltatói oldalon túlnyomórészt az állam által dominált munkaerőpiacon, egyre nagyobb szerep jutott a magántulajdonban álló munkáltatóknak is. Ezzel egyidejűleg fokozatosan megjelentek azon civil szervezetek is, amelyek munkáltatóként munkavállalókat is foglalkoztattak. A főállású munkavállalók foglalkoztatása mellett a civil szervezetek esetén kifejezetten jellemző, hogy a tevékenységek egy jelentős részét önkéntesek részvételével tudják megoldani. Az önkénteskedés mind Magyarországon, mind pedig Romániában egyre gyakoribb. Különösen gyakran fordul elő az önkéntes munkavégzés a sportokkal foglalkozó civil szervezetekben, a kisebb-nagyobb sportesemények szervezése kapcsán. A tanulmány célja az érintett szektorok foglalkoztatási jellegzetességeinek feltárása az önkéntességgel összefüggésben, különös tekintettel a sportok területén aktív nonprofit és civil szervezetek vizsgálatára, illetve a sport területén mérhető önkéntességre. A hipotézisvizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy A különböző politikai múlt miatt valóban volt némi késedelem Romániában a civil szféra fejlődésével kapcsolatosan. Mind Magyarország, mind pedig Románia esetében jelentős az önkéntes munkavégzés szerepe. A sport területén a különböző sportegyesületek, sportklubok üzemeltetése, valamint a nagy sportesemények szervezése kapcsán megkerülhetetlenné vált az önkéntesek szerepe.

• „Csak az aljas köznép előtt kedves” italtól a Hungarikumig, avagy a pálinka becsülete

  29-40

  Harcsa Imre Milán

  Megtekintések száma:

  91

  A tanulmány a pálinka nemzeti kinccsé válásának az útját kívánja bemutatni. Kitér a lepárlás hagyományaira, bemutatva a több évszázadra visszatekintő, nem mindig dicső múltját az italnak. A rendszerváltást követő fejlődés eredményeként, illetve azzal párhuzamosan alakult ki a pálinkafogyasztás mai kultúrája. Míg korábban csupán a parasztok reggeli italaként tekintettek rá, napjainkban, a pálinkatörvénynek, illetve számos egyéb tényezőnek köszönhetően prémium termék színvonalra emelkedett. 2014-től kezdődően minden évben kiválósági program keretében „Országkóstolón” értékelik a legkiválóbb párlatokat. A lepárlás kezdeteit illetően a vélemények jelentősen megoszlanak, azonban a tömény italok készítésének kapcsán megközelítőleg ezer éves tradícióról beszélhetünk. Érdekes végig kísérni, hogy – míg a 19. században elítélték az alkoholfogyasztókat, a pálinkát pedig „csak az aljas köznép előtt kedves” italnak titulálták – hogyan tett szert elismerésre és emelkedett hungarikum rangra.